A festékek, festékmaradványok veszélyes hulladéknak minősülnek, a hulladékudvarokban viszont lakóingatlanonként 5 kg-nál többet nem lehet belőlük leadni. És a rendszer szigorú. Öt kilónál többet nem hagyhatunk az illetékes veszélyeshulladék-gyűjtő cégnél, még pénzért sem. Mi hát a megoldás?

Egy dán riportfilm szerint egy dániai szemétégetőben évente 12 tonna új ruha válik a semmivel egyenlővé. A legtöbb darabon még az árcímke is ott figyel. A svéd fast fashion óriás magyarázata nem éppen megnyugtató. Az pedig még sokkolóbb, hogy nem ők az egyetlenek, akik így kezelik az eladhatatlan ruhák kérdését.

Itt az ősz, az óvodákban, iskolákban falevelek és gesztenyebábok kerülnek az ablakokba, a kert pedig kezd eltűnni a vastagodó levéltakaró alatt. Ha meguntuk a családi avarhalomban hempergőzést, avarrugdosást, levélcsokor gyártást és levélkép alkotást, valamit kezdenünk kell a nagy mennyiségű falevéllel.

A CivilVerőce aktivistái úgy döntöttek, hogy elébe mennek a hulladékkal való fűtés problémájának, és a fűtési igény csökkentése érdekében maradék szigetelőanyag újrahasznosításával segítenék valamelyik, szerényebb körülmények között lakó családot.

Nem öntik össze. Legfeljebb néha. És azt is megmondjuk, miért nem érdemes packázni a hulladékkezelővel.

Alapjaiban rendíti meg a hulladékhasznosítási piacot, hogy 2017 végétől Kína lezárja határait a feldolgozásra érkező szállítmányok előtt, és további korlátozásokat is tervez.

Több mint 9 milliárd tonna műanyagot állított elő az emberiség az 1950-es évek óta, és ennek többsége újrahasznosítás nélkül a szemétben végezte - derül ki egy friss tanulmányból, amelyet két amerikai egyetem és a Woods Hole Oceanográfiai Intézet készített.

Állandó bűzre és illegális szemétlerakókra panaszkodnak a Széchenyi városrészen található Malom út lakói. Elmondásuk szerint az illegális szemetelők által kedvelt területen ráadásul egyes környékbeli tanyatulajdonosok folyamatosan műanyagot vagy ­gumit égetnek.