Néhány éve nemzeti ügy lett idehaza egy osztrák hulladékégető felépítésének megakadályozásából, közben azonban magyar vállalkozások tízezer tonnákban mérhető mennyiségű hulladékot importálnak, hogy fűtőanyagként égessék el. A zöldhatóság szerint üzleti titok a kilétük, ezért a hvg.hu perre megy az adatokért.

Végleg feladta azt a tervét a Burgenland Energie, hogy Szentgotthárd mellett, Heiligenkreutzban szemétégető művet építsen fel.

"A francia Le Monde szerint a svéd hulladék 36 százalékát újrahasznosítják, 14 százalékát komposztálják, és 49 százalékát égetik el erőművekben. Hiába a kiváló újrahasznosítási és energiatermelési ráta, épp a túlzott szemétégetés miatt kényszerülnek a svédek behozatalra. Évi 800 ezer tonna szemetet vesznek a szomszédos Norvégiától." - írja az index.hu.

Nem tetszik a svédeknek, hogy nem állnak halomban a szeméthegyek – holott az ország újrahasznosításban a világ élvonalában áll. Azonban szemét nélkül a hőerőművek nehezen üzemelnek.

Szeptember 20-án került megrendezésre a Gazdaság Házában a „Hulladékból energia” című konferencia, amely a korszerű hulladékgazdálkodás lehetőségeit volt hivatott megvitatni.

Papír, műanyag, fém, ételmaradék: általában egy átlagos kuka tartalmát hisszük hulladéknak. Ugyan iszonyú mennyiségű szilárd háztartási hulladékot termel az emberiség, ám ez a mennyiség eltörpül az ipari eredetű mellett. Infografikákon mutatjuk meg, honnan származnak világszerte a szeméthegyek, és mi történik a mindennapi szemetünkkel, miután elhagyja a kukát.

Szinte minden, amit fogyasztunk vagy előállítunk, hatással van a környezetünkre. Amikor napról napra döntéseket hozunk, hogy mely termékeket vagy szolgáltatásokat vásároljuk meg, gyakran figyelmen kívül hagyjuk azok ökológiai „lábnyomát”. A bolti árak szinte soha nem tükrözik a termékek vagy szolgáltatások valódi költségeit. Számos dolgot tehetünk azonban, hogy környezetbaráttá tegyük a fogyasztási és termelési szokásainkat.