Lehet második szemétégetője Budapestnek. Ezzel az örvendetes hírrel lepte meg az egyik napilap olvasóit néhány hete. Aztán nem sokkal később a „másik oldal” újságjában olvashattunk hasonlót. Nincs kétely, csak némi öröm az új beruházás kapcsán. A kampány megkezdődött.
A civilek nyertek. Végérvényesen. Ezekkel a könnyelmű szavakkal zártuk utolsó cikkünket a sajóbábonyi égetők ügyében. Nos, ismét meg kellett tanulnunk: olyan, hogy végérvényesen nem létezik, és különben is az égetők osztódással szaporodnak. Sajóbábonyi élménybeszámolónk következik.
„A lakosságot helikopterről értesítették, hogy zárkózzanak be otthonaikba.”
Killamarsh egy kis angliai település, Derbyshire-ben. John Moran, a helyi civil szervezet sajtófelelőse levelet írt egy másik angliai település lakóinak, kérvén őket, hogy próbálják meg megakadályozni a lakóhelyükön tervezett veszélyes hulladék égető felépültét. Érvelésében nem idézett tudományos eredményeket, egyszerűen csak elmesélte saját életüket. Szuhi Attila írása.
Miközben az Európai Unió a világ legszigorúbb környezetvédelmi céljait tűzte ki zászlajára, a háttérben csendes katasztrófa zajlik. Az európai újrahasznosító üzemek sorra zárnak be, mert képtelenek versenyezni az Ázsiából érkező, gyanúsan olcsó „újrahasznosított” műanyaggal. A szakma megelégelte a helyzetet, azonnali piaci védelmet követelnek Brüsszeltől.
Lantos Csaba a Zero Waste Group Kft. mintegy 5 milliárd forintos beruházással megvalósult új hulladékfeldolgozó üzemének avatásán arról beszélt, hogy az évente 120 ezer tonna kapacitású, európai szinten is kiemelkedő fejlesztés révén nem csak feldolgozzák a hulladékot, de fosszilis energiát is kiváltanak ezzel. Az itt előállított, tüzelőanyagként hasznosított termékkel évente 266 tonna szén-dioxid-kibocsátást váltanak ki.
A dinitrogén-oxid-patronok növekvő mértékű bódítószer-használata nemcsak a fiatalok egészségére, hanem a hulladékégető üzemek működésére is jelentős veszélyeket rejt. Az elmúlt hónapokban egyre több bejelentés érkezett az üzemekben történt incidensekről és műszaki nehézségekről – számol be róla a circular economy.
Taníts, tanulj a nulla hulladékról! Pedagógusoknak, környezeti nevelőknek 10-18 évesek tanításához.
A Humusz Szövetség (akkor még Hulladék Munkaszövetség) 2002-ben készült, majd 2009-ben átdolgozott „Belefulladunk?” c. oktatócsomagjának újragondolt kiadása.
Az eredeti művet a Humusz munkatársainak anyagaiból Balogh Emese szerkesztette, a módszertani anyag elkészítéséhez Lugosi Beáta nyújtott segítséget.
A 2009-es átdolgozott kiadás munkatársai: Gadó György Pál, Kézdy Edit, Szilágyi László, Földesi Dóra, Kovács Eszter. Read more about Nulla Hulladék Oktatócsomag (2018)
A globális növekedés miatti növekvő hulladék mennyiség, a hulladéklerakásra alkalmas területek hiánya és a magasabb környezetvédelmi előírások járulnak hozzá ahhoz, hogy nő a maradékhulladék termikus kezelésének, energetikai hasznosításának piaca.
Indiát, különösen az annak fővárosát, Újdelhit is magába foglaló Delhi metropoliszát már hosszú ideje a világ egyik legszennyezettebb helyeként tartják számon. Az elmúlt években azonban a helyzet még rosszabbra fordult: mára az ország teljes, csaknem 1,5 milliárdos lakossága egészségtelen levegőt lélegzik, ami évente több mint 1 millió ember halálát okozza.
Amerikai kutatók szerint az elektronikai eszközök újrahasznosítása során olyan égésgátló anyagok is bekerülnek az új eszközöben, amik rendkívül károsak az egészségre. A témával kapcsolatban már egy tanulmányt mi is bemutattunk korábban, melyet ide kattintva tudtok elolvasni.
