„A lakosságot helikopterről értesítették, hogy zárkózzanak be otthonaikba.”
Killamarsh egy kis angliai település, Derbyshire-ben. John Moran, a helyi civil szervezet sajtófelelőse levelet írt egy másik angliai település lakóinak, kérvén őket, hogy próbálják meg megakadályozni a lakóhelyükön tervezett veszélyes hulladék égető felépültét. Érvelésében nem idézett tudományos eredményeket, egyszerűen csak elmesélte saját életüket. Szuhi Attila írása.
Miközben az Európai Unió a világ legszigorúbb környezetvédelmi céljait tűzte ki zászlajára, a háttérben csendes katasztrófa zajlik. Az európai újrahasznosító üzemek sorra zárnak be, mert képtelenek versenyezni az Ázsiából érkező, gyanúsan olcsó „újrahasznosított” műanyaggal. A szakma megelégelte a helyzetet, azonnali piaci védelmet követelnek Brüsszeltől.
Lantos Csaba a Zero Waste Group Kft. mintegy 5 milliárd forintos beruházással megvalósult új hulladékfeldolgozó üzemének avatásán arról beszélt, hogy az évente 120 ezer tonna kapacitású, európai szinten is kiemelkedő fejlesztés révén nem csak feldolgozzák a hulladékot, de fosszilis energiát is kiváltanak ezzel. Az itt előállított, tüzelőanyagként hasznosított termékkel évente 266 tonna szén-dioxid-kibocsátást váltanak ki.
A dinitrogén-oxid-patronok növekvő mértékű bódítószer-használata nemcsak a fiatalok egészségére, hanem a hulladékégető üzemek működésére is jelentős veszélyeket rejt. Az elmúlt hónapokban egyre több bejelentés érkezett az üzemekben történt incidensekről és műszaki nehézségekről – számol be róla a circular economy.
Taníts, tanulj a nulla hulladékról! Pedagógusoknak, környezeti nevelőknek 10-18 évesek tanításához.
A Humusz Szövetség (akkor még Hulladék Munkaszövetség) 2002-ben készült, majd 2009-ben átdolgozott „Belefulladunk?” c. oktatócsomagjának újragondolt kiadása.
Az eredeti művet a Humusz munkatársainak anyagaiból Balogh Emese szerkesztette, a módszertani anyag elkészítéséhez Lugosi Beáta nyújtott segítséget.
A 2009-es átdolgozott kiadás munkatársai: Gadó György Pál, Kézdy Edit, Szilágyi László, Földesi Dóra, Kovács Eszter. Read more about Nulla Hulladék Oktatócsomag (2018)
A globális növekedés miatti növekvő hulladék mennyiség, a hulladéklerakásra alkalmas területek hiánya és a magasabb környezetvédelmi előírások járulnak hozzá ahhoz, hogy nő a maradékhulladék termikus kezelésének, energetikai hasznosításának piaca.
Indiát, különösen az annak fővárosát, Újdelhit is magába foglaló Delhi metropoliszát már hosszú ideje a világ egyik legszennyezettebb helyeként tartják számon. Az elmúlt években azonban a helyzet még rosszabbra fordult: mára az ország teljes, csaknem 1,5 milliárdos lakossága egészségtelen levegőt lélegzik, ami évente több mint 1 millió ember halálát okozza.
Amerikai kutatók szerint az elektronikai eszközök újrahasznosítása során olyan égésgátló anyagok is bekerülnek az új eszközöben, amik rendkívül károsak az egészségre. A témával kapcsolatban már egy tanulmányt mi is bemutattunk korábban, melyet ide kattintva tudtok elolvasni.
Szinte minden ország túllépi a WHO PM 2,5-re vonatkozó határértékét, amely a járművek és az ipar által kibocsátott, egészségügyi problémákat okozó apró részecskék mennyiségét jelzi.
Vajon mennyien tartjuk számon ruházati kiadásainkat, szokásainkat? Valószínűleg kevesen, így nem is vagyunk tisztában mennyire is ártalmasak vagyunk saját magunk környezetére. Ezen próbál segíteni, tudatosítani Kis Anna cikke a "Másfélfok" jóvoltából.
