Mivel a szállítás és a csomagolás meghatározó alapanyaga a papír, az iparban és a kereskedelemben hatalmas mennyiségű hulladékpapír halmozódik fel. Ennek mértékét jól mutatja, hogy Magyarországon a lakossági szelektív gyűjtésből származó papírhulladék mintegy tízszerese képződik vállalkozásoknál.
Olaszországban keletkezik a legtöbb textilhulladék, de egész Európában rengeteg felesleges divatholmi végzi hulladéklerakókban és szemétégetőkben, írja az Euronews.
A svéd parlament megszavazta a 75 koronás (kb. 2400 Ft) tonnánkénti adót az égetésre váró hulladékokra, amely nagyban visszaszoríthatja az Egyesült Királyságból importált, úgynevezett fűtőanyagként szolgáló hulladék (RDF) mennyiségét. Az elfogadott adótervezetet december 4-én fogadták el és 2020 április 1-én lép majd hatályba. A megerősített tervek szerint az illeték újabb 25 koronával (800 Ft) emelkedik majd 2021-ben és 2022-ben is, mielőtt az éves emelkedést 2022 után indexálják. A terveket megerősítve a Riksdag (a svéd parlament) szóvivője elmondta: „A parlament elfogadta a kormány új jövedéki adó javaslatát az elégetésre szánt hulladékokra. Az adót annak érdekében vezették be, hogy Svédország elérje a nemzeti éghajlati célokat, erőforrás-hatékonyabb és kevésbé mérgező hulladékgazdálkodást hozzon létre. Az új törvény 2020. április 1-jén lép hatályba.
A Természetvédelmi Világalap (WWF) egyik új tanulmánya szerint kb. 20 kiló mikroműanyagot fogyaszt el egy ember élete során, ami nagyjából két nagyméretű kukának felel meg.
Lezárult a dm Kezdd kicsiben kihívása, a vállalat 1 millió forinttal támogatja a jövő évi Tiszai PET Kupát. A fenntarthatóság témája azonban továbbra is napirendben marad, tetten érhető a tudatos fogyasztásra buzdító tartós ár stratégiában, a szortiment összeállításában és a társadalmi felelősségvállalás terén tett lépésekben is. Novemberben a túlfogyasztásra buzdító Black Friday napot a dm Giving Friday nappá változtatta és aznapi bevétele 5 százalékát jótékony célra ajánlotta fel.
Megkezdődött a fűtési szezon, így ahogy hűl a levegő, egyre több magyar pakolja meg a kályhát odahaza. Nagyon nem mindegy azonban, mi kerül a tűzre. Magyarországon 15 éve tilos szeméttel tüzelni, ennek ellenére mégis rengeteg magyar éget hulladékot a kazánban. Ez több százezres bírsággal és súlyos következményekkel járhat. A szigor nem véletlen, mivel a helytelen lakossági tüzelés a felelős a nagymértékű levegőszennyezésért.
A legutóbbi avar- és zöld hulladék-égetésre kijelölt héten füstbe borult a város, és a kedvezőtlen légköri körülményekkel együttesen a szmogriadó tájékoztatási fokozatának elrendelését tette szükségessé a levegőben lévő szálló por koncentrációja Székesfehérváron. Az Önkormányzat ezért a klíma- és környezetvédelem szempontjából is fontos lépést tesz, amelynek megvalósításához a lakosság együttműködését kérik.
Amerikában 2017-ben a palackozott vizek forgalma az iparág történetében először megelőzte a szénsavas üdítőkét: előbbiből fejenként évi 147,6 litert vásároltak, utóbbiból mindössze 145,7-et. Az adat mára elérte az évi 159 litert, és az előrejelzések szerint pár éven belül átlépi a mágikus 50 gallonos határt (189 liter). Fura amerikai divathóbort, gondolhatnánk, de az Atlanti-óceán innenső felén is hasonlóak a számok, sőt: az olaszok és a németek évi 188, illetve 175 literrel még az amerikaiakat is megelőzik (a magyar átlag 126 liter).
