40 éves fennállásának eddigi legnagyobb volumenű távhőtermelését, közel egymillió gigajoule (GJ) hőenergia előállítását érte el a tavalyi évben a Budapesti Közművek tulajdonában lévő Fővárosi Hulladékhasznosító Mű. Az 1982-ben üzembe helyezett, időközben teljes rekonstrukción átesett mű Budapest, és egyúttal Magyarország egyetlen, kommunális hulladékot termikusan hasznosító létesítménye. Az erőmű működése 2021-ben 28 millió m3 földgáz felhasználását takarította meg Magyarország számára.

Megközelítette a koronavírus-járvány előtti szintet az Európai Unióban az üvegházhatású gázok kibocsátása 2021 harmadik negyedévében – közölte az unió statisztikai hivatala, az Eurostat. A növekedés nagyrészt a gazdasági fellendülés hatásának tudható be. Az üvegházhatásúgáz-kibocsátás júliustól szeptemberig 881 millió tonnát tett ki, ez hat százalékkal nagyobb az előző év azonos negyedévében mért adatokhoz képest.

Miközben a legjobb műfenyő az, amelyik Kínában marad – és el sem készül –, a legjobb vágott fenyő Magyarországon belül utazik. Léteznek viszont meglepő, zöld megoldások is a karácsonyfa választásánál, amelyekre Cseh Zsófia, a Humusz Szövetség munkatársa hívja fel a figyelmet interjúnkban. A Cardiffi Egyetem Fenntartható Fejlődés mesterszakán végző szakember a helyes ajándékozás tárgyi és nem tárgyi megvalósításairól, csomagolásról, díszítésről, kreatívitásról is autentikus véleményt formál, hogy zöld és boldog karácsonyunk lehessen.

A kormány 35 évre kiszervezi szinte a teljes hulladékgazdálkodást. Ez másfél emberöltőnyi idő. A pályázat nyertese élet és halál ura lesz egy egész iparágban, ugyanakkor mindig ott lebeg majd a feje fölött a milliárdos kötbérek réme. Az eljárást már megindították, remélhetőleg lassan kiderül, ki lesz a magyar szemétkirály.

2025-től kötelező lesz külön gyűjtenünk a textilhulladékot, ám arra nincs megoldás, hogy a várhatóan a mostani mennyiség többszörösét kitevő használt ruhákkal mit lehet majd kezdeni. Az európaiak által már nem hordott ruhák sok esetben fejlődő országokban végzik, szeméthegyek és katasztrofális környezetszennyezés formájában. Hartay Mihály környezetvédelmi tanácsadóval, a régió egyik legnagyobb használtruha-nagykereskedőjének kommunikációs vezetőjével beszélgettünk.

Nemcsak jelentős pénzbírság sújtja majd azokat a francia cégeket, amelyek elégetik az el nem adott termékeket, de a francia kormány akár a sajtóban is beszámolhat a törvénysértésről – a cégek költségére.

Kárpátalján a Tisza jó kétszáz kilométert kanyarog, mire a magyar határhoz ér. Ennél azonban sokkal nagyobb az a terület, ahonnan mellékfolyóival együtt nemcsak a vizet hozza a hegyekből, hanem a lakossági hulladékot is. A helyzet megoldása nem csak a háztartásokon múlik, sok helyen egyszerűen nincs megoldva a szervezett hulladékgyűjtés, a folyók mentén élőknek nincs sok választásuk: elássák, elégetik vagy spontán hulladéklerakókba rakják, amelyek gyakran a Tisza árterében vannak, így a folyó az áradással magával viszi a hulladékot. Ez még a legálisan számon tartott lerakóknál is előfordul. Az egyéni környezettudatosság nem elég a megoldáshoz, bár vannak, akik a szemétárral szemben küzdve foglalkoznak szelektív hulladékgyűjtéssel, ezzel is csökkentve a környezeti károkat. Valójában az emberek nem tesznek mást a hulladékkal, mint amit mindig is tettek. Csakhogy a műanyagok megjelenésével, a szennyezőanyagok növekedésével már nem lehet úgy kezelni a szemetet, ahogy a szervesanyagokkal lehetett. Sem elásni, sem elégetni nem lenne szabad, de nem lehet elintézni azzal sem, amivel évszázadokon el lehetett, azaz, hogy „a Tisza elviszi”.

Sztárok fogtak össze, hogy felhívják a figyelmet a lakossági hulladékégetés súlyos következményeire. Béres Alexandra, Tóth Vera, Jaksity Kata, Molnár Áron, Németh Kristóf és Puskás Peti egy kisfilmben, és közel 30 sztár posztokban kér mindenkit, hogy ne égessen hulladékot. Magyarországon ugyanis évente 13 ezer ember korai halálát a rossz levegő, ami nagyrészt a lakossági szemétégetésből ered – írja a Levegő Munkacsoport közleménye.

Szinte teljes egészében az ember által előidézett károsanyag-kibocsátás a felelős az iparosodás kora óta végbemenő globális felmelegedésért – állítja egy nemzetközi kutatócsoport.