Lakosság

Az emberiség történelmében először a föld népességének több mint fele városokban él. 2050-re ez a szám várhatóan 66%-ra emelkedik. A városiasodás terjedésének erős lökést adnak Afrikában és Ázsiában a szegénység és az egyéb kapcsolódó társadalmi-gazdasági tényezők.

A fejlett világban több százmillió ember - köztük rengeteg magyar - igyekszik szelektíven gyűjteni a szemetet. Legalább a műanyagot és a papírt elkülönítjük a kommunális hulladéktól, majd külön kukába dobjuk, és egy picivel jobb lesz a lelkiismeretünk: ma is tettünk egy kicsit a bolygóért.

Sarkadi Zsolt  írása.

Még ha mindenünk is a természet, ha éjjel-nappal tudatos kertészek vagyunk is, sajnos észrevétlenül akkor is tömérdek műanyagot használunk magunk körül növénygondozás közben. Jó hír: ezek nagy részétől elég könnyű megszabadulni. Mutatjuk, hogyan. (Nyugi, a kuka nem szerepel a történetben.)

A klímaváltozás visszafogása érdekében a nemzetközi tervekben megfogalmazott legmérsékeltebb hőmérsékletemelkedés is visszafordíthatatlan károkat okoz a jégsapkában szakértők szerint.

A jó minőségű talaj nem csupán az élelmiszer-termelés szempontjából kulcsfontosságú. Fontos szerepe van az éghajlat szabályozásában, a vidéki lakosság megélhetésében és a biodiverzitás fenntartásában is. Európában ugyanakkor mintegy 12 millió hektárnyi területet érint a talaj minőségének romlása.

Nem elég szigorú az élelmiszercsomagoló anyagok szabályozása az Unióban, emiatt rendre mutatnak ki az élelmiszereinkben olyan kockázatos anyagokat, amelyek a csomagolásból jutottak bele. Vásárlóként nem tehetünk mást, mint hogy igyekszünk elkerülni a veszélyes anyagokat. Simon Gergely környezetkémikus írása.

A négyfős Pepp and Cars Kft. és Seszták Miklós ex nemzeti fejlesztési miniszter zavaros kapcsolatának járt utána a 24.hu.

Évente egy magyar ember átlagosan 379 kiló háztartási hulladékot termel a Eurostat 2016-os adatai szerint, ami bár az uniós átlag alatt van, még így is óriási mennyiségnek, több, mint napi egy kiló szemétnek számít fejenként!