2016 óta a termelők és beszállítók teljes mértékben felelősek a termékeikért és azok csomagolóanyagaiért még azután is, hogy azt eladták a felhasználónak és abból szemét lesz.
Idén minden eddiginél korábban, már augusztus 1-jén elérkezik a túlfogyasztás napja, ami azt jelenti, hogy 2018-ban mindössze 212 nap alatt használja el a Föld lakossága azt az erőforrás-mennyiséget, amelynek egy évre kellett volna elegendőnek lennie ahhoz, hogy a bolygó a jelenlegi állapotában fennmaradhasson.
Ehetünk úgy húst, hogy nem szennyezzük a bolygót és nem súlyosbítunk egyéb gazdasági, közegészségügyi problémákat a húsintenzív étrendünkkel? Angliában néhány praktikus tanáccsal állt elő egy közös kampányban ötven civil szervezet.
„Inkább maradunk és segítünk mosogatni!” – humorizálunk olykor egy-egy borsosabb éttermi számla láttán. A poén az, hogy ez a valóságtól elrugaszkodottnak tűnő ötlet mára bizonyítottan működőképes elképzelés.
Akik az elektromos autók ellen érvelnek, azok gyakran előveszik, hogy a techológiájuk igazából nem is olyan környezetkímélő, hiszen rengeteg szén-dioxid keletkezik az előállításuk és a használatuk alatt. És még ott van a kiszuperált akkumulátorok biztonságos elhelyezésének problémája is.
A Greenpeace egy petícióban azt akarja követelni a kormánytól, hogy tiltsák be az egyszer használatos műanyag szatyrokat. A környezetvédelmi szervezet követelése szerint 2020. január 1-től nem lehetne Magyarországon egyszer használatos, eldobható műanyag szatyrokat forgalmazni, hogy így csökkentsék a világméretű műanyagszennyezést.
Európa-szerte kezd feltornyosulni az eddig játszi könnyedséggel a világ másik felére szállított hulladékfajta. Az EU kénytelen újrafeldolgoznia a plasztikszemetét, de egyesek azt a megoldást szorgalmazzák, hogy süllyesszük a földbe, és ássuk ki akkor, amikor fejlettebbek lesznek a feldolgozási technológiák
Magyarországon a 35 ezer szennyezett területből kevesebb mint 6 ezren végeztek kármentesítést, erre irányuló közbeszerzések alig akadnak, és nem kezdődtek el a tervezett helikopteres razziák sem. Számítások szerint az éves költségvetés nyolcadát veszítjük el a légszennyezés miatt.