Mit kezdjünk a használt gumiabroncsokkal? Hány élete van ennek az anyagnak? Veszélyes? Ártalmatlan? És ha ártalmatlan, miért nem lehet belőle intézmények sokaságában kerékpártároló vagy virágtartó? Ha pedig az újrahasznosításának mégis megvannak a bevált formái, miért kerül még mindig sok abroncs az erdőkbe, illegális hulladékként? Ezekről is beszélgettünk Morenth Péterrel, a Magyar Gumiabroncs Szövetség ügyvezető elnökével.
Eredetileg újrahasznosításban (azaz, ahogy a környezetvédelmi fogalmat angolul nálunk is meghonosították „recycling”-ban) gondolkodott Szőke Tibor kohómérnök, végül kiderült, ebben az esetben újrahasználás (azaz a „reuse”) a jobb, a környezetkímélőbb megoldás. Hogy miről van szó? Hát az alumínium dobozokról, amelyeket eredetileg egyszeri használatra gyártanak – üdítőkhöz, sörökhöz – csakhogy a fogyasztás után iszonyatos mennyiségű hulladék keletkezik, amit muszáj visszagyűjteni, újrahasznosítani, ha élhető bolygót akarunk. Elvégre 600 évbe telik, mire az alumínium lebomlik!
80 tonna hulladék összegyűjtésével zárult az a háromoldalú összefogás, amelyet a Tiszai PET Kupa, az Országos Vízügyi Főigazgatóság és a The Coca-Cola Foundation – a Coca-Cola globális alapítványa – indított útjára két évvel ezelőtt. A Hulladékmentes Tisza program azonban a rövidtávú hulladékgyűjtésen túl sokkal többet adott a Tiszának és a résztvevőknek: a hulladéktérképezéshez elindult a GPS alapú nyomkövetés, kiépült az első Kiskörei Folyómentő Központ és a műanyag hasznos másodnyersanyagként a Plasztikkajak prototípusaiban öltött különleges formát. A sikerekkel a program kiérdemelte a folytatást.
Évente több milliónyi műanyagpalack úszik le a Tiszán. A háztartási hulladék részben a szemétszállítás hiányaként kerül a folyóba Kárpátalján – derül ki Ljasuk Dimitry ukrán-magyar gyökerekkel rendelkező természetfilmes A Tisza nevében című filmjéből.
Minden év április 22-én ünnepeljük a Föld napját. Ezen a napon rendszerint ökotudatosságot mélyítő, a környezetünkkel és annak védelmével kapcsolatos ismeretszerző programokba, eseményekbe van lehetőségünk bekapcsolódni, most azonban olyan programokat gyűjtött a Funzine egy csokorba, melyek a Föld napi kezdeményezéseken is túlmutatnak.
Egyelőre finoman szólva kusza a kormány klíma- és természetvédelmi akciótervének hulladékhasznosításra vonatkozó végrehajtása.
Több tonna vízinövényt szednek ki a Dunából évente Bécsben és Alsó-Ausztriában. A Bécsi Agrártudományi Egyetem munkatársai azon dolgoznak, hogy ezek a növények ne kerüljenek komposztálásra: inkább bio-csomagolóanyagot gyártanak belőlük. Az ötletet Energy Globe Niederösterreich díjjal is kitüntették.
A művészeti szubkultúrában is dívik az újrahasznosítás: a kortárs művészet már régen felfedezte magának a zero waste szemléletmódot, számos alkotó dolgozik itthon is szemétben talált tárgyakból, vagy éppen ipari hulladékanyagokból.
Bár tavaly nőtt a megmentett élelmiszerek aránya az elmúlt évekhez képest, jelentősen emelkedett a rászorulók száma is – mondta a Magyar Élelmiszerbank vezetője a 168.hu-nak.
Országos tavaszi nagytakarítás indul, az erdők-mezők megtisztítására hív az Aktív Magyarország, hogy a pandémia alatt megsokasodott hulladéktól megtisztítsák a természetet – közölte az Aktív Magyarországért Felelős Kormánybiztosi Iroda az MTI-vel.