2026. május 19.
Csatlakozz támogatóink táborához, hogy harminc év tudását együtt vigyük tovább!
Ne dobd ki az 1%-od, fordítsd a hulladékmentes jövőre!
Rád is számítunk!
Rövidre nyírt fű, magasra növő ökológiai ár
A tökéletesre nyírt gyep sokáig a gondos kert szimbóluma volt. Legújabb cikkünkben azt a témát járjuk körül, hogyan lett egy eredetileg arisztokrata státuszszimbólumból hétköznapi kertideál – és miért kezd egyre kevésbé működni ez a modell a visszatérő aszályokkal küzdő Magyarországon. Mert ami első ránézésre „ápolt természetnek” tűnik, az ökológiai szempontból sokszor inkább steril díszlet: kevés virág, kevés rovar, sok nyírás, sok víz és sok energia.
A gyakori fűnyírás homogenizálja az élőhelyeket, csökkenti a növény- és rovarvilág sokféleségét, miközben az intenzív gyepfenntartás jelentős vízhasználattal, trágyázással és kibocsátással is jár. Ironikus, hogy miközben a piedesztálra emelt golfpályák maradék biodiverzitását valójában nem a rövidre nyírt gyep, hanem a meghagyott természetesebb részek adják, mi otthon éppen a legsterilebb felületet próbáljuk utánozni.
Közben Magyarországon egyre gyakoribbak az extrém száraz időszakok. A HungaroMet szerint 2026 áprilisa a második legszárazabb volt 1901 óta. Ebben a helyzetben a „vágatlan május” már nemcsak biodiverzitási kampánynak tűnik, hanem józan alkalmazkodási kísérletnek is. A ritkábban nyírt növényzet jobban árnyékolja a talajt, lassabban szárad ki, és közben több táplálékot hagy a beporzóknak is.
A kérdés valójában nem az, hogy lehet-e gyep a kertben, hanem az, hogy a rövidre nyírt pázsit válik-e az egész kert uralkodó díszletévé, vagy csupán egy kisebb, funkcionális eleme marad egy élőbb rendszernek. Egy fenntartható kert nem steril és nem egyszintű: különböző magasságú növényzetből, virágzó foltokból, árnyékos és vadabb részekből, fákból, bokrokból és búvóhelyekből áll. Nemcsak nézni lehet, hanem élni is benne. Lehet, hogy a jövő kertje kevésbé lesz szabályos és centire nyírt – cserébe viszont sokkal ellenállóbb, hűvösebb és tele lesz élettel.
A hazai hulladékgazdálkodási piac legalább 80 százalékát lefedő Hulladékgazdálkodók Országos Szövetsége (HOSZ) hivatalos, átfogó javaslatcsomaggal fordult Gajdos Lászlóhoz, az élő környezetért felelős miniszterhez. A több tucat vállalatot tömörítő érdekképviselet egyetért a kormányzati felülvizsgálati szándékkal, ugyanakkor éles kritikát és konkrét jogi, illetve gazdasági tényeket – köztük egy friss bírósági ítéletet és a koncesszor erőfölényével kapcsolatos anomáliákat – sorakoztat fel a jelenlegi rendszer működésével szemben.
Évente több millió tonna elektronikai hulladék keletkezik világszerte, miközben az olyan modern technológiákhoz nélkülözhetetlen nemesfémek és ritkaföldfémek, mint a palládium és a neodímium, nagyrészt kihasználatlanul hevernek a fiókok mélyén. A stuttgarti Fraunhofer Interfészmérnöki és Biotechnológiai Intézet (IGB) legújabb, „RüBioM” elnevezésű megvalósíthatósági tanulmánya forradalmi, környezetbarát alternatívát mutatott be: az elektronikai hulladékok ipari léptékű biológiai újrahasznosítását. A kutatók mérsékelt hőmérsékleten, mérgező vegyszerek nélkül, mikroorganizmusok és mikroalgák célzott alkalmazásával képesek kinyerni a rendkívül értékes fémeket. A megdöbbentő laboratóriumi eredmények alapján bizonyos esetekben a biológiai kioldás már most képes túlszárnyalni a hagyományos kémiai módszerek hatékonyságát.
Németország és az Egyesült Királyság a világ legnagyobb hulladékexportőrei 2025-ben
A Watershed Investigations és a Basel Action Network legfrissebb, a The Guardian számára készített adatelemzése szerint 2025-ben Németország és az Egyesült Királyság vezette a globális műanyag hulladékexportőri listát. A hatalmas mennyiségű, gyakran fejlődő országokba és Törökországba áramló szemét súlyos ökológiai válságot okoz. Bár az Európai Unió és a britek is az exportszabályok szigorítására készülnek, a „hulladékkolonializmus” és a hiányzó hazai újrahasznosítási kapacitások továbbra is fenntartják a globális szennyezést.
A múlt hónap végén átfogó hulladékkezelési reform lépett életbe Angliában. A „Simpler Recycling” (Egyszerűbb Újrahasznosítás) elnevezésű új szabályozás értelmében szigorodtak a szelektív hulladékgyűjtés feltételei mind a háztartások, mind a vállalkozások számára. A változások nyomán hat mindennapos konyhai eszköz véglegesen tiltólistára került a hagyományos szelektív kukákból. A szabályok megszegése esetén a hulladékgyűjtő járatok megtagadhatják a tiltott anyagokat tartalmazó tárolók kiürítését.
Parancsra megsemmisülő „élő műanyag”: Kettős enzimrendszerrel a globális környezetszennyezés ellen
A szintetikus biológia és az anyagtudomány találkozásából megszületett egy olyan programozható élettartamú, „élő műanyag”, amely a mindennapi használat során megőrzi stabilitását és funkcionalitását, egy külső inger hatására azonban maradéktalanul lebomlik. A Zhuojun Dai és kutatócsoportja által bemutatott innováció a hagyományos, évszázadokig bomló műanyagok fenntartható alternatíváját kínálja, ráadásul a folyamat során a rettegett mikroműanyag-szennyezést is kiküszöböli.
Így avatkoznak bele a mindennapi időjárásba a mikroműanyagok
Amikor környezetszennyezésről beszélünk, legtöbbször a szeméthegyek vagy az olajfoltos óceánok jutnak eszünkbe. Van azonban a szennyezésnek egy olyan arca is, amely szabad szemmel nem látható, mégis egészen a felhőkig emelkedik, és beleszól abba, mikor esik az eső vagy a hó. A legújabb kutatások szerint a mikroműanyagok és a rajtuk utazó baktériumok közösen “hackelik meg” a légköri folyamatokat.
Nem a víz fogy el, hanem a természet „hűtőrendszere” gyengül
A klímaváltozásról szóló diskurzus gyakran úgy kezeli a szélsőséges időjárási eseményeket, mintha egymástól független éghajlati jelenségek lennének. Ennek következtében az aszályt, a hőhullámokat és az árvizeket külön problémaként kezeljük, ami megnehezíti az éghajlati kockázatok összefüggéseiben történő értékelését. A REKK.AQUA és a BME kutatói szerint azonban ezek valójában ugyanannak a folyamatnak a különböző megjelenési formái. A szakértők a Duna vízgyűjtőjén végzett vizsgálatok alapján arra jutottak, hogy Közép-Európában nem egyszerűen kevesebb a víz vagy melegebb a nyár, hanem egyre inkább felborul a víz- és energiaháztartás egyensúlya. Ez a folyamat magyarázza, hogy miért követik egymást egyre gyorsabban a szélsőségek. Ilyen például, amikor a hosszú száraz időszakokat hirtelen özönvízszerű esőzések váltják fel.
A MATE kutatói elsőként mértek örök vegyületeket a Fővárosi Vízművek Zrt. hálózatán
A Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) kutatói mérföldkőnek számító tanulmányt tettek közzé a Measurement: Food című szakfolyóiratban, amelyben első alkalommal vizsgálták a per- és polifluoralkil anyagok (PFAS) jelenlétét a budapesti ivóvízhálózatban. Az úttörő kutatás nemcsak hazai viszonylatban hiánypótló, hanem alapvető fontosságú adatokat szolgáltat a hazai ivóvízbiztonsággal kapcsolatban, és hozzájárul az európai ivóvizek PFAS érintettségének megértéséhez.
A mikroműanyagok a környezet mellett az agyunkat is tönkreteszik
A mikroműanyagok káros hatásaival a Telexen is sokat foglalkoztunk az elmúlt években, és a folyamatosan érkező eredmények alapján jól látszik, hogy ezek nemcsak környezeti katasztrófával fenyegetnek, hanem a szervezetünkre is károsak. Ez pedig elég nagy baj, mert ahogy egy tavalyi kutatásból kiderült, már a levegőben is mikroműanyag van, amit belélegzünk. Egy friss összefoglaló tanulmány alapján az agyunkat illetően is itt az ideje a vészharangok kongatásának – írja az Eurekalert.
Mindössze négy hónappal az európai csomagolásról és csomagolási hulladékról szóló rendelet (PPWR) hatálybalépése előtt egy 138 vállalatot tömörítő magánlevél került napvilágra, amely a jogszabály elhalasztását és gyengítését célozza. A Greenpeace USA 2026. május 1-i közleménye szerint olyan amerikai székhelyű multinacionális óriások, mint a McDonald’s és a Coca-Cola is az aláírók között vannak. A környezetvédő szervezet szerint a vállalatok „jogi bizonytalanságra” és az „európai versenyképességre” hivatkozva próbálják megakadályozni az egyszer használatos műanyagok 2030-as kivezetését és a mérgező PFAS vegyszerek tilalmát az élelmiszer-csomagolásokban.
A műanyag-újrahasznosítás globális piaca
A műanyaghulladékok kezelése és újrahasznosítása napjaink egyik legégetőbb kihívása, amelyre a globális piac jelentős technológiai és gazdasági fejlődéssel válaszol. Egy átfogó, frissen közzétett iparági jelentés szerint a műanyag-újrahasznosítás piaca a 2025-ös bázison 47,9 milliárd dolláros értékkel bír, és a prognózisok alapján 2030-ra eléri a 67,6 milliárd dollárt. Ez a számottevő bővülés az egyre szigorodó szabályozásoknak, a technológiai áttöréseknek, valamint a körforgásos gazdaság iránti növekvő elkötelezettségnek köszönhető.
Koppenhága – Az élelmiszer-pazarlás csökkentése nemcsak fenntarthatósági és etikai kérdés, hanem kőkemény gazdasági érdek is a kiskereskedelem számára. A Koppenhágai Egyetem legújabb, hiánypótló elemzése számszerűsítve bizonyítja: a szupermarketek számára az esetek többségében anyagilag jövedelmezőbb a megmaradt élelmiszerek eladományozása, mint azok megsemmisítése. A megfelelő többletstratégia kiválasztásával a boltok nemcsak a hulladékkezelési költségeken spórolhatnak, de az idejében meghozott árazási döntésekkel közvetlen pénzügyi haszonra is szert tehetnek.
Tölgyesi Csaba ökológus lett a nemzetközi bolygómentő verseny magyar bajnoka
A Frontiers Planet Prize olyan tudósokat keres, akik skálázható, bizonyítékokon alapuló megoldásokat dolgoznak ki, hogy segítsenek az emberiségnek a Föld tűrőképességének keretein belül élni. A száz fős 100 nemzetközi zsűri a magyar jelöltek közül a Tölgyesi Csaba ökológus kutatási eredményeit találta a legígéretesebbnek. A 25 nemzeti bajnok közül kiválasztott három nemzetközi győztest 2027 januárjában díjazzák – adja hírül az MTA.
A Csodás Kertem Magánarborétum nem a tökéletesre nyírt pázsitot keresi, hanem azokat a kerteket, ahol a fenntarthatóság, a tudatosság és az élővilág tisztelete áll a középpontban. A fenntartható kertek versenye lehetőséget ad a résztvevőknek arra, hogy bemutassák, honnan indult a kertjük, és merre tart a környezetbarát működés felé vezető úton.
A pályázat lelke a személyes bemutatkozó anyag, amelyben az indulástól mesélhetik el a történetüket a résztvevők. Fontos bemutatni a terület adottságait - a talajt, a lejtést, a benapozottságot -, és bátran lehet írni a kudarcokról, tévedésekről is, hiszen ezekből tanul a kertész. A szervezők kíváncsiak arra is, milyen növényeket választott a jelentkező, és hogyan egyensúlyoz őshonos és idegenhonos fajok között, mit tesz a talaj egészségéért, miként oldja meg a vízellátást és a víz megtartását a területen. Értéknek tartják, ha marad a területen háborítatlan zug, a helyén marad a holtfa és az avarréteg.
A versenyre magánkertek és társasházak jelentkezhetnek, legfeljebb 20 fotóval, lehetőleg minden évszakból. Kizáró ok a műfüves kert, az angol pázsit, a rendszeres öntözés, valamint az intenzív gondozást és mesterséges teleltetést igénylő megoldások. A pályázati időszak 2026. április 1. és augusztus 15. között tart, a dokumentációkat ebben az időszakban, magyar nyelven várják e-mailben. A kezdeményezés célja a szemléletformálás és a közösségépítés, ahol minden résztvevő győztes.
Műanyagdetox - filmvetítés a Humusz Ház kertjében
Milyen kapcsolat lehet a mikroműanyagok, a mindennapi vegyi anyaghasználat és az egészségünk között? Hogyan csökkenthető a műanyagoknak való kitettség a hétköznapokban, és milyen kérdéseket vet fel mindez a gyermekvállalás, a termékenység vagy éppen a környezeti igazságosság szempontjából? Ezekre a kérdésekre keresi a választ a Műanyagdetox (The Plastic Detox, 2026) című dokumentumfilm, amelyet június 5-én, péntek este vetítünk a Humusz Ház kertjében.
Igen, jól olvastad, a Humusz egy napra kertmozivá változik!
Időpont: 2026. június 5. (péntek) 19 órától
Helyszín: Humusz Ház kertje (1111 Budapest, Saru utca 11.)
Köszönjük, hogy velünk vagytok!
A Humusz Csapata
Nyitvatartásunk a fűtési szezonban
Hétfő-szerda 9:00-17:00
Cím: 1111 Budapest, Saru u. 11.
Partnerünk az Aranykerék Futárszolgálat
Egy bringával több, egy autóval kevesebb!