2026. április 29.
Csatlakozz támogatóink táborához, hogy harminc év tudását együtt vigyük tovább!
Ne dobd ki az 1%-od, fordítsd a hulladékmentes jövőre!
Rád is számítunk!
Így telt a 2026-os Föld napja körüli időszaunk a Humusz Szövetségben, lesd meg te is: KATT IDE
„Környezetvédelmi civil szervezet vezetőjeként nem kell egyetlen párthoz sem kötődnöm ahhoz, hogy kimondjam: az elmúlt 16 év nem kedvezett sem a környezetvédelemnek, sem a civil szektornak.”
Urbán Csilla, a Humusz Szövetség elnöke több mint másfél évtized tapasztalattal a háta mögött ír arról, hogyan szorult háttérbe a környezetvédelem Magyarországon, és miért nem elég egy új minisztérium létrehozása a valódi változáshoz. Véleménycikke egyszerre helyzetértékelés és felhívás: rendszerszintű és egyéni szemléletváltás nélkül nem lesz fenntartható jövő. – Csilla véleménycikkét IDE KATTINTVA találod.
A Zero Waste Europe (ZWE) környezetvédelmi hálózat legújabb, 2026. április 16-án közzétett hivatalos jelentése határozottan cáfolja azokat az iparági és politikai aggályokat, miszerint a települési hulladékégetők bevonása az Európai Unió Kibocsátáskereskedelmi Rendszerébe (EU ETS) a hulladéklerakás növekedéséhez vezetne Európa-szerte. Az Equanimator Ltd. által készített, „A hulladékégetés bevonása az EU ETS-be: A hulladéklerakásra gyakorolt lehetséges hatások értékelése” című átfogó elemzés rávilágít arra, hogy a szigorú uniós jogszabályok, a tagállami szintű lerakási tilalmak és a lekötött piaci szerződések együttesen megakadályozzák a környezetszennyezőbb gyakorlatokhoz való visszatérést, miközben elősegítik a magasabb szintű hulladékgazdálkodást.
Hulladékválság Balin: Saját kertjükben égetik a szemetet a helyiek az összeomló infrastruktúra miatt
Bali, az Indonéz-szigetvilág első számú turisztikai ikonja napjainkban egy egyre súlyosbodó, lassan kezelhetetlenné váló hulladékkezelési válsággal néz szembe. Miután a sziget egyik legfőbb hulladéklerakója 2026. április 1-jén a túlterheltség miatt leállította a szerves hulladékok átvételét, a helyi lakosok drasztikus lépésekre kényszerültek. Szemétgyűjtő pontok és alternatív feldolgozó infrastruktúra hiányában egyre többen a saját kertjükben égetik el a felgyülemlett szemetet, vagy az út menti folyókba dobják azt, ezzel súlyosan veszélyeztetve a helyi ökoszisztémát és a sziget globális imázsát.
K-Pop és Greenwashing: A rajongói merchandising több mint 6600 tonna műanyaghulladékot generált
Dél-Korea zeneipara és a K-pop műfaj soha nem látott globális magasságokba emelkedett, de a hihetetlen pénzügyi sikernek rendkívül súlyos környezeti ára van. A zeneipar legnagyobb ügynökségeit egyre többször éri a „greenwashing„, azaz a zöldre festés és a fogyasztók megtévesztésének vádja. Bár a vállalatok PR-kampányaikban előszeretettel népszerűsítik a digitális, környezetbarát „okosalbumokat”, az agresszív marketingstratégiáik továbbra is arra kényszerítik a rajongókat, hogy a különböző dedikálásokra és rajongói eseményekre való bejutás reményében tömegesen vásárolják fel a fizikai CD-ket. A The Korea Times és testvérlapja, a Hankook Ilbo átfogó tényfeltárása bemutatja, hogyan termel ez a modell több ezer tonna nehezen lebomló hulladékot, miközben a fenntarthatósági ígéretek háttérbe szorulnak.
Az Európai Hulladékcsökkentési Hét (European Week for Waste Reduction – EWWR) szakmai zsűrije hivatalosan is kiválasztotta a 2025-ös verseny döntőseit. A környezetvédelmi szakértőkből álló bizottság április 16-án tartott online tanácskozásán egy rendkívül sűrű és erős mezőnyből választotta ki a legjobb tizenötöt. A több mint 13 100 megvalósult nemzetközi akcióból mindössze 51 kapott hivatalos jelölést, amelyekből kategóriánként három-három projekt jutott a fináléba. A magyar környezetvédelem és hulladékgazdálkodás számára kiemelkedő hír, hogy két kategóriában is hazai döntőst ünnepelhetünk: az ipari/üzleti szektorban a MiReHu Nonprofit Kft., míg az állampolgári kezdeményezések között Bóka Edit Mária projektje került be Európa legszűkebb élvonalába. A végső győzteseket egy nagyszabású brüsszeli díjátadón hirdetik ki június 4-én.
A Kanári-szigetek kormánya egy új, átfogó programot indított a tengeri hulladék nyomon követésére a szigetcsoport területén, melynek elsődleges célja a partvidék és a tengeri ökoszisztémák védelmének radikális javítása. Az Ökológiai Átmenet és Energiaügyi Minisztérium (Department of Ecological Transition and Energy) által vezetett kezdeményezés az európai CIRCULAROCEAN projekt szerves részét képezi. A most induló rendszer először alkalmaz az Európai Unió irányelveihez igazodó, egységesített adatgyűjtést a régióban, amely lehetővé teszi a hulladékszennyezés pontos mérését és az óceánvédelmi stratégiák tényalapú tervezését.
Egy egyszerű házi trükkel mindenki hozzájárulhat a szelektív hulladékgyűjtés valódi sikeréhez
Április 22-e Föld napja, amikor mindannyian hajlamosak vagyunk egy kicsit jobban odafigyelni a környezeti lábnyomunkra. Megeszed a joghurtot, gondosan elmosod a vékony alumíniumtetőt, majd a sörösdobozokkal együtt bedobod a sárga szelektív kukába. Megteszed, amit a környezettudatosság és a hazai hulladékkezelés (MOHU) megkíván, majd nyugodtan dőlsz hátra: a fémből újra fém lesz. A valóság azonban kiábrándító. Ha nem ismersz egy pofonegyszerű trükköt, a konyhai alufóliád nagy eséllyel sosem hasznosul újra.
A 2024-es EU-s bejelentések szerint több tucat esetben találtak ólmot és kadmiumot zöldségekben és gyümölcsökben, míg közel 70 alkalommal higanyt vagy kadmiumot halakban és haltermékekben.
A gyors ebéd ára: mikroműanyagok és vegyi anyagok az ételben
Miközben a műanyagba csomagolt készételek a globális élelmiszer-rendszer egyik leggyorsabban növekvő szegmensét jelentik és két évvel ezelőtt 71 millió tonnányi készételt gyártottak világszerte, mikróban történő melegítésük során rengeteg mérgező anyag szabadulhat fel a csomagolásukból – derül ki a Greenpeace International új tanulmányából. A Greenpeace szerint a fogyasztókat világszerte félrevezetik a „mikrohullámú sütőben biztonságos” feliratok, miközben a szabályozó hatóságok szemet hunynak a probléma felett, a műanyaggyártás pedig növekszik és az egészségügyi kockázatok halmozódnak. Megkérdeztünk egy dietetikust is, a táplálkozástudomány mit mond a mikrózásról és a készételekről.
A műanyag kényelme mögötti láthatatlan költség
A modern gazdaság egyik legnagyobb paradoxona a műanyag. Olyan anyag, amely rendkívül olcsó, praktikus és sokoldalú, ezért néhány évtized alatt gyakorlatilag minden iparágban alapvetővé vált. Ugyanakkor egyre több kutatás mutat rá arra, hogy a műanyag használata jelentős, gyakran rejtett környezeti és egészségügyi költségekkel jár. Ez különösen igaz azokra az ágazatokra, ahol nagy mennyiségben használnak egyszer használatos eszközöket, ilyen például a vendéglátás, az elvA műanyag az egész életünket átszövi.
A fenntarthatóságra nevelésnek a globális igazságossággal is foglalkoznia kell
1970 óta hívja fel a figyelmet minden évben a Föld napja április 22-én a bolygó és az élhető környezetünk megóvására – csakhogy a Földre nem elegendő pusztán egyetlen nap figyelnünk! Ezért kötelezte el magát a Magyar Természetvédők Szövetsége amellett, hogy a már aktív és kiemelten a felnövekvő generációval megértesse: a földi rendszerek egyensúlyától függ az emberi társadalom egyensúlya és az emberek egészsége is.
A Circle Economy és a Deloitte legújabb, Circularity Gap Report (CGR) 2026-os vezetői összefoglalója sokkoló tényekkel szembesíti a világgazdaságot. Az elemzés bevezeti az „Értékszakadék” (Value Gap) fogalmát, amely megmutatja, mekkora elkerülhető, euróbilliókban mérhető gazdasági veszteséget okoz a jelenlegi lineáris anyagfelhasználás. Az objektív adatok rávilágítanak: a pazarló mechanizmusok és a rövid távú gondolkodás óriási értékeket emészt fel évente. Íme a jelentés hivatalos, számokon alapuló elemzése a globális gazdaság rejtett veszteségeiről és a körforgásos átállás stratégiai lépéseiről.
Bár a műanyagok újrahasznosítása a globális körforgásos gazdaság és a fenntarthatóság alapköve, egy friss, 2026 áprilisában megjelent átfogó OECD-jelentés rávilágít a folyamat egyik legkritikusabb, eddig háttérbe szorult problémájára: a másodlagos műanyagok kémiai biztonságára. A tanulmány arra figyelmeztet, hogy a megfelelő globális tesztelési és validálási szabványok hiányában az újrahasznosított anyagokban felhalmozódó vegyszerek komoly egészségügyi és környezeti kockázatot jelenthetnek. Az elemzés szerint a megoldás az ellátási láncok teljes átláthatósága és a „Design for Recycling” (újrahasznosításra tervezés) elvének szigorú alkalmazása.
Növekvő kereslet, koncentrált kínálat: A ritkaföldfémek ellátási láncának kritikus kockázatai
A Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) legfrissebb jelentése szerint az egyre gyorsuló digitalizáció, az elektromos járművek elterjedése és az automatizáció soha nem látott mértékben növeli a ritkaföldfémek iránti keresletet.
Kína gigantikus termékbeszámítási programja
A Kínai Népköztársaság nyilvánosságra hozta az államilag támogatott, példátlan méretű fogyasztási cikk-beszámítási és újrahasznosítási programjának legfrissebb adatait. A Kereskedelmi Minisztérium hivatalos jelentése alapján csupán 2026 első hónapjaiban a rendszer elképesztő, több mint 500 milliárd jüanos (megközelítőleg 74 milliárd dolláros) forgalmat generált és közel 70 millió vásárlást támogatt különféle állami szubvenciókkal. Az elavult elektronikai eszközök, háztartási gépek és gépjárművek modernizálását célzó intézkedés nemcsak a lakossági fogyasztást pörgette fel, hanem ipari szakértők szerint a teljes gyártási szektor átalakulását is jelentősen felgyorsította.
Az Európai Bizottság 2026. április 16-án tette közzé az egyszer használatos műanyagokról szóló irányelv (SUPD – Single Use Plastics Directive) hatálya alá tartozó első hivatalos jelentését. Az európai uniós tagállamok által szolgáltatott, 2022-es bázisévre vonatkozó adatokra épülő dokumentum egyértelmű és biztató eredményeket mutat be: Belgium, Dánia, Németország és további hét tagállam már most túlteljesítette a 2025-re előírt 77 százalékos elkülönített begyűjtési célkitűzést. A jelentés alapvető referenciapontként szolgál a jövőbeli tagállami kötelezettségek méréséhez, és rávilágít arra, hogy a kiterjesztett gyártói felelősség, valamint a zöld közbeszerzés milyen kulcsszerepet játszik a műanyagszennyezés visszaszorításában.
A jelenlegi lineáris gazdasági modell hosszú távon fenntarthatatlan, hiszen a globális erőforrás-kereslet már most jelentősen meghaladja a Föld megújuló kapacitását. A körforgásos gazdaságra való áttérés ma már nem csupán egy idealisztikus környezetvédelmi célkitűzés, hanem egyre inkább a mindennapi gazdasági valóság része. A PwC Ausztria legújabb, „Kreislaufwirtschaft Österreich 2.0” (Körforgásos Gazdaság Ausztria 2.0) című átfogó tanulmánya reális és tényszerű pillanatképet nyújt az osztrák gazdaság jelenlegi állapotáról. Az elemzés rávilágít arra, hogy bár Ausztria az európai átlagot meghaladó mutatókkal büszkélkedhet, a jogi és strukturális akadályok továbbra is fékezik a zöld átállás maximális kiaknázását.
Spanyolország a vártnál korábban és a kitűzött határérték felett teljesítette az Európai Unió és a spanyol jogszabályok által 2025-re előírt üveg-újrahasznosítási kvótákat. A szelektív üveggyűjtésért felelős nonprofit nemzeti szervezet, az Ecovidrio friss, hivatalos adatai szerint az ország 72,3 százalékos újrahasznosítási rátát ért el, megdöntve a 70 százalékos kötelező célkitűzést. Ez a kimagasló eredmény bizonyítja a lakossági tudatosság, az ipari szereplők, az innovatív logisztika és a kiterjedt zöld konténeres infrastruktúra együttes sikerét, amivel az ibériai állam a körforgásos gazdaság egyik európai éllovasává lépett elő.
A gépjárműipar napjainkban egy hatalmas kihívással néz szembe: a roncsautókból (ELV – End-of-Life Vehicles) származó műanyagok hatékony újrahasznosításával. A Genfben bejegyzett Global Impact Coalition (GIC) legújabb, „Automotive Plastics Circularity Pilot Report” című jelentése rávilágít arra, hogy a körforgásos gazdaság megteremtése az autóipari műanyagok terén technológiailag már teljes mértékben lehetséges.
A WM átadta 60 millió dolláros, csúcstechnológiás újrahasznosító üzemét Indianapolisban
A WM 2026. áprilisában bejelentette, hogy hivatalosan is megnyitotta vadonatúj, 60 millió dolláros (több mint 21 milliárd forintos) beruházásból megvalósult, legkorszerűbb technológiával felszerelt újrahasznosító létesítményét Indianapolisban.
Súlyos ólomszennyezést tárt fel az akkumulátor-újrahasznosítók környékén egy új indiai jelentés
A Toxics Link új tanulmánya arra figyelmeztet, hogy az indiai akkumulátor-újrahasznosító üzemek környezetében a talaj ólomszennyezettsége rendkívül magas, ami komoly közegészségügyi és környezetvédelmi aggályokat vet fel. A „Soiled with Lead: from Battery Recycling” (Ólommal szennyezve: az akkumulátorok újrahasznosításából) című jelentés a hivatalos (engedélyezett) és nem hivatalos (engedély nélküli) létesítmények környezetét vizsgálta Delhi NCR, Haryana, Rajasthan és Uttar Pradesh területén. A dokumentum rámutat a 2022-es indiai akkumulátor-hulladékkezelési szabályok és a kiterjesztett gyártói felelősség (EPR) rendszerének jelentős hiányosságaira.
A Csodás Kertem Magánarborétum nem a tökéletesre nyírt pázsitot keresi, hanem azokat a kerteket, ahol a fenntarthatóság, a tudatosság és az élővilág tisztelete áll a középpontban. A fenntartható kertek versenye lehetőséget ad a résztvevőknek arra, hogy bemutassák, honnan indult a kertjük, és merre tart a környezetbarát működés felé vezető úton.
A pályázat lelke a személyes bemutatkozó anyag, amelyben az indulástól mesélhetik el a történetüket a résztvevők. Fontos bemutatni a terület adottságait - a talajt, a lejtést, a benapozottságot -, és bátran lehet írni a kudarcokról, tévedésekről is, hiszen ezekből tanul a kertész. A szervezők kíváncsiak arra is, milyen növényeket választott a jelentkező, és hogyan egyensúlyoz őshonos és idegenhonos fajok között, mit tesz a talaj egészségéért, miként oldja meg a vízellátást és a víz megtartását a területen. Értéknek tartják, ha marad a területen háborítatlan zug, a helyén marad a holtfa és az avarréteg.
A versenyre magánkertek és társasházak jelentkezhetnek, legfeljebb 20 fotóval, lehetőleg minden évszakból. Kizáró ok a műfüves kert, az angol pázsit, a rendszeres öntözés, valamint az intenzív gondozást és mesterséges teleltetést igénylő megoldások. A pályázati időszak 2026. április 1. és augusztus 15. között tart, a dokumentációkat ebben az időszakban, magyar nyelven várják e-mailben. A kezdeményezés célja a szemléletformálás és a közösségépítés, ahol minden résztvevő győztes.
Köszönjük, hogy velünk vagytok,
jó pihenést, és éljenek az édesanyák!
A Humusz Csapata
Nyitvatartásunk a fűtési szezonban
Hétfő-szerda 9:00-17:00
Cím: 1111 Budapest, Saru u. 11.
Partnerünk az Aranykerék Futárszolgálat
Egy bringával több, egy autóval kevesebb!