Bélaműhely: hangburger és más zenei nyalánkságok

Rimóczi Istvánnal, a Bélaműhely vezetőjével az eletszepitok.hu magazin újságírója készített interjút.

Rimóczi Istvánnal, a Bélaműhely vezetőjével az eletszepitok.hu magazin újságírója készített interjút.

Egy kutatás szerint az anyák hozzáállása az egyik legfontosabb tényező abból a szempontból, hogy mennyire lesz tekintettel a környezetre egy fiatal felnőtt. Más tényezők is befolyásolják persze a fiatalok későbbi viselkedését a 12 évet felölelő tanulmány szerzői szerint, ez azonban az egyik legfontosabb komponens. A kutatásról az Association for Psychological Science számolt be.

Megnyílt az első csomagolásmentes bolt Budapesten. A pici üzlet tulajdonosa túl van egy erősen veszteséges éven, de úgy döntött, nem adja fel: ugrott egy nagyot a sötétbe, és Piliscsabáról a fővárosba költöztette a boltját.

Világszerte több mint 1 millió ember követeli, hogy a világ legnagyobb vállalatai csökkentsék az egyszerhasználatos műanyagok gyártását.

Saját bevásárlótáskát használ a magyarok közel fele, több mint egyharmaduknak fontos, hogy az adott márka tesz-e a fenntarthatóságért, és – bevallása szerint – a lakosság közel kétharmada szelektíven gyűjti a hulladékot, derült ki a Nielsen 2018 áprilisában a Föld napja kapcsán végzett felméréséből.

Félre, recycling, azaz újrahasznosítás: a divat világában elérkezett az idő, hogy egy még hatékonyabb rendszerhez szokjanak hozzá a tervezők, az upcycling-hoz. Vegyük komolyan: talán ez az utolsó esélyünk, hogy megmentsük a Földet a textilhulladéktól.

A 365.reblog.hu olyan mandalákból készített válogatást, amelyeket a természet alapanyagai ihlettek. Alkotóik (akik között magyar is van) egyhangúan vallják, hogy a mandalakészítés olyan spirituális munka, amely megtisztítja a lelket a napi stressz nyűgétől, és utat mutat a belső béke megtalálása felé. Nem kell hozzá más, mint néhány ágacska, színes termések, virágszirmok, tobozok, kavicsok, kagylóhéjak, és pár óra "analóg" idő.

Nem lehet elégszer írni erről. Hogy milyen adományok azok, amelyek jól hasznosulnak a szegénységben, és mi az, amit a 21. század Európája már nem hasznosít. A szegénységben sem. L. Ritók Nóra írása az atlatszo.hu-ról.

Számtalan oka van annak, hogy egy-egy ruhadarabtól szeretnénk megválni. Mengyán Eszter, a Holy Duck blog szerzője járt utána, hogy hogy mit tehetünk megunt vagy soha nem is szeretett ruhadarabjainkkal?

A mai kamaszok életében jóval meghatározóbb a divat és az öltözködés, mint két-három évtizeddel ezelőtt. A fast fashion, azaz gyors(an változó) és olcsó idénydivat, évszakonként cserélteti a menő ruhatárra vágyó fiatalok szekrényének tartalmát, hatalmas terhet róva ezzel a környezetre, a ruhákat gyártó munkásokra… és a szülők pénztárcájára. A környezet-tudatossághoz, fenntartható életmódhoz hozzátartozik az is hogy, tudjuk, mit jelent az etikus divat; tisztában vagyunk vele, hogy mit hordunk; szembenézünk a ténnyel, hogy részesei vagyunk a divatfogyasztás okozta problémáknak és próbálunk ezen változtatni.
Beszélgessünk ezekről a problémákról a serdülő korosztállyal! A beszélgetések legfőbb célja , hogy a tinédzser korosztály is kritikus legyen a divatiparral szemben, vásárlás előtt járjon utána az adott márkának/terméknek, és ne vegyen olyan ruhaneműt, amelyért mások – a varrónők, az élővilág és a környezet, illetve az élhető bolygótól megfosztott jövő generációk - keményen megfizetnek.