Hulladékkezelési reformok: káosz, káosz, káosz

A sok sebből vérző hulladékgazdálkodásunk újabb tünete, hogy az egyik észak-magyarországi közszolgáltató beadta a kulcsot. Írásban közölték az általuk kezelt 33 településsel, hogy a rezsicsökkentés, az új adók és a bevételeik államosítása miatt a hónap végétől ők már nem fogják tudni elvinni a szemetet. A katasztrófavédelem felkészül, és azt ígéri, hogy ettől még sehol nem fognak szeméthegyek állni, maximum nagyjából két hét kiesés lehet.
Miközben a kormány nagy ívű tervekkel és vállalásokkal rukkol elő, hogy 2030-ig megvalósítsa az uniós hulladékgazdálkodási irányelveket, az államosított szemétszállítás és kezelés káoszba döntheti a rendszert.
Ha beindul az új központi hulladékgazdálkodási rendszer, akkor a hazai szemétszállító cégeknek az ötöde lehet veszteséges és mehet csődbe.
Megjelentek azok a szabályok, amelyek alapján kiszámítható, hogy a hulladékgazdálkodást koordináló szervezet (NHKV Zrt.) mekkora alapdíjat, illetve szolgáltatási díjat köteles fizetni a hulladékot begyűjtő vállalkozásoknak. Július 1-jétől ugyanis minden ilyen bevétel az NHKV-hoz fut be, és a társaságnak újra kell osztania a közszolgáltatók között. A begyűjtők kötelesek a hulladékkal hozzájuk került „haszonanyagot” annak a szervezetnek (kereskedőnek vagy újrahasznosítónak) átadni, amelyet az NHKV kijelölt nekik.
Üveggyűjtést népszerűsítő kampányt indít az Országos Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főfelügyelőség Nemzeti Hulladékgazdálkodási Igazgatóság (OKTF NHI), azzal a céllal, hogy felhívja a lakosság figyelmét az üveghulladékok elkülönített gyűjtésének lehetőségére a nagyobb áruházakban – áll a kiadott közleményben.
Néhány hónapon belül teljesen leállhat több településen a szemétszállítás, mondták önkormányzati vezetők az RTL Klub híradójának. A kormány április 1-jével államosította és központosította a korábban önkormányzati szinten működő lakossági hulladékszállítási ágazatot, de a jelek szerint bekövetkezett, amitől sokan tartottak, és az állami holding még a számlákat sem képes kiküldeni közel két hónappal indulása után.
A Greenpeace Hollandia nyilvánosságra hozta az Európai Unió és az Egyesült Államok között zajló szabadkereskedelmi tárgyalások egyes dokumentumait. Ez az első alkalom, hogy a nyilvánosság valós képet kaphat az EU és az USA tárgyalási pozíciójáról, amiből kiderül: a készülő megállapodás sérti a demokratikus alapelveket, és az üzleti szféra érdekeit a társadalom hosszú távú érdekei elé helyezi. Ezért a Greenpeace azt kéri a magyar kormánytól, hogy a TTIP jelenlegi megállapodástervezetét ne támogassa, és követelje a szerződés legfrissebb, teljes verziójának nyilvánosságra hozatalát.