Közhelyszámba megy, hogy az éttermek rengeteg maradék ételt és italt dobnak ki ahelyett, hogy a rászorulóknak adnák. A probléma megoldása az élelmiszer-biztonsági előírások és egyéb jogszabályok miatt nem egyszerű, egy nemrég indult finn vállalkozás azonban egész jó rendszert talált ki a hasznosításra. Nem segélyegyletről van szó, hanem profitra dolgozó cégről, amelynek sikerült olyan modellt kieszelnie, hogy minden érintett jól járjon.
Rendhagyó program zárásaként a János-hegyi Erzsébet-kilátónál kapcsolják le Budapest díszvilágítását szombaton 20.30-kor a Föld órája elnevezésű rendezvényen.
Bár a hulladékcsökkentésben fontos szerepe van a szabályozásnak, nem kérdés, hogy mekkora jelentősége van a lakosság fogyasztási szokásainak. Ha szembesülünk vele, mennyire terheljük mi magunk a környezetet minden egyes nap, talán rászánjuk végre magunkat a változtatásra.
Odafigyelsz rá, hogy helyi, szezonális alapanyagokból főzz, és amikor tudsz, bio terméket vásárolsz. Húsmentes hétfőt tartasz, és tavaszra már tényleg kicsit unod az almát meg a körtét. Otthon még csak-csak megoldható a felelős étkezés, de vajon vannak-e olyan vendéglátóhelyek, ahova lelkiismeret-furdalás nélkül beülhetsz egy ebédre vagy vacsira?
Az előadásban elmondjuk, mit jelent, ha a Fenntartható Vendéglátóhely matricát látod egy étterem ajtaján; és hogy mit tehetsz te azért, hogy egyre több környezetbarát vendéglátóhely legyen Magyararoszágon!
Gyakorló anyukaként saját kisbabáinkon tapasztaltuk meg a mosható pelenka tagadhatatlan előnyeit a műanyag, eldobhatós pelusokkal szemben. Nagyanyáink gyakorlata már kiment a divatból, viszont a kor előrehaladtával, a design segítségével ma többféle, remekül használható mosható pelenkát forgalmaznak Magyarországon is. Több pozitív tulajdonságuk közül környezetvédelmi egyesületként elsődlegesnek a környezetvédelmi hatását látjuk, de említették már egészségügyi, anyagi előnyét. Read more about Mosható pelussal a jövőért! - Zöld Kalandozások 1.
The share of waste to be recycled would rise to 70% by 2030, from 44% today, under draft Legislation ADOPTED on Tuesday.
Kanadában Vancouver az egyik legaktívabb ilyen város: a vancouveriek autómegosztó rendszerek tagjai, szerszámos kamráikat szerszámkölcsönzővé alakítják, udvarukban parcellákat hoznak létre, ahol mások kertészkedhetnek, közösségi irodában dolgoznak, kihasználatlan autóbeállójukról hirdetést adnak fel, üres lakásukat vagy szobáikat pedig turistáknak, nyaralóknak kiadják. És mindez még csak a kezdet Chris Diplock szerint, akit Vancouver város önkormányzata azzal bízott meg, hogy kiderítse, vajon mi mindenre terjed ki a városban és környékén a megosztás. Chris szerint az emberek egyre inkább elgondolkodnak azon, hogy vajon szükséges-e, hogy minden a sajátjuk legyen. Azaz, például, saját fúrót szeretnének, vagy azt, hogy a falban legyen lyuk?
Foszfort nyernek ki belőle, amiből gyorsan apadnak a készletek a Földön, Hollandia élen jár a pocsékolás elleni küzdelemben, és most azt tűzte ki célul, hogy 2050-re teljesen körkörössé teszi a gazdaságát, vagyis az összes keletkező hulladékot hasznosítja.
A brit Sainsbury’s áruházlánc felmérése szerint az Egyesült Királyságban a háztartásoknak mindössze 3 százaléka érzi úgy, hogy az étel kukába öntése pocsékolás lenne. A megkérdezettek elsöprő többsége ugyanis nem érzékeli, hogy mennyi értéket tesz a szemétbe – írja a The Guardian.
Egyre igazabbnak érzem az egyik kedves tanáromtól hallott bölcsességet.
„Nem mi uralkodunk a tárgyakon, hanem azok uralkodnak felettünk.”
Legtöbbünknek ismerős kép az okostelefonokra meredő szemek a metron, az utcán, de a hitvesi ágyakban, vendégségben, sőt, még a vécédeszkán ülve is.
A kapkodó, útközben reggeliző, kávézó, híreket olvasó emberek tömegei. A bevásárlás mint heti rituálé. A műanyagba csomagolt termékek, amikről egyre kevésbé tudjuk, mit tartalmaznak. A munka, amit muszáj csinálni, és az élet, ami egyre inkább ezek körül forog.