Egyre több intézmény dönt a fenntarthatóság mellett. A Budapest XVI. Kerületi Táncsics Mihály Általános Iskola és Gimnázium is közéjük tartozik. Hosszú utat tett meg az intézményi szinttől a nemzetközi kapcsolatokig. Ennek az utazásnak egyik mérföldkövét mutatja most be az intézmény októberben.
Július elsején új hulladékgazdálkodási rendszert vezettek be Magyarországon: a korábbi termékdíj alapú, állami megoldáshoz képest egy koncesszión és gyártói felelősségi alapon nyugvó rendszer indult el a Mol leányvállalatának, a MOHU-nak az irányításával. Az EPR-rendszer, azaz a „kiterjesztett gyártói felelősség” intézményének létrehozásával az EU szándéka az volt, hogy ösztönözze a termelőket a termékek környezetbarát tervezésére, a hulladék minimalizálására és a hulladék újrahasznosítására vagy megfelelő kezelésére, mindezt a körforgásos gazdaság megvalósítása érdekében. De pontosan hogyan fog mindez kinézni az új rendszerben, mik a hosszú távú tervek a MOHU-nál? Elérhető a körforgásos gazdaság Magyarországon? Pethő Zsolt, a MOHU vezérigazgatója most először, nekünk beszélt a vállalat hosszú távú stratégiájáról.
Mivel az Európai Uniónak vezető szerepet kell vállalnia a környezetvédelem területén, meg kell fontolnia a repülőgépek üzemanyagának megadóztatását, azaz a kerozinadó, illetve a fosszilis üzemanyagadó, azaz a karbonadó bevetésének lehetőségeit – jelentette ki Wopke Hoekstra holland külügyminiszter, új uniós biztosjelölt Strasbourgban, az EP környezetvédelmi, közegészségügyi és élelmiszer-biztonsági bizottságának (ENVI) tegnapi meghallgatásán.
Ha a földigiliszták országot alkotnának, ők lennének a negyedik legnagyobb gabonatermelők, évente mintegy 140 millió tonna élelmet köszönhetünk nekik.
A Lego csoport leállította az újrahasznosított műanyagból készült építőkockák fejlesztésére irányuló egyik kiemelt projektjét, miután kiderült, hogy az eldobható PET-palackokból kinyert új anyag gyártási folyamata magasabb szén-dioxid-kibocsátással járna az eddiginél – jelentette a Financial Times című londoni üzleti napilap.
Változott a hulladékgazdálkodási rendszer.
Az Eurostat felmérése szerint a 2021-es évben 58,4 millió tonna élelmiszer került a szemétbe.
Szeptember 29-én ünnepeljük itthon és még számos országban a kávé napját. A nap eredete nem ismert, de évről-évre egyre több kávé fogyasztó és kávézó csatlakozik a kezdeményezéshez. A nap célja a kávé létezésének ünneplése mellett, a kávé társadalmi és környezeti hatásaira való figyelemfelhívás is.
Fejenként 24 kg élelmiszert pazarolunk el évente a Nébih 4. alkalommal elvégzett hulladékfelmérése szerint. A több mint 500 háztartás részvételével lezajlott mérés eredményei azt mutatják, leggyakrabban továbbra is az ételmaradékok, a zöldségek és a gyümölcsök, valamint a pékáruk kerülnek feleslegesen a szemétbe. A legfrissebb adatok alapján a magyar háztartásokban 2016 óta 27%-kal csökkent az élelmiszerpazarlás.
És ez még csak a kezdet.
Szigorú intézkedéseket fogadott el az Európai Bizottság a termékekhez szándékosan hozzáadott mikroműanyagok mennyiségének csökkentése érdekében.