Az elmúlt egy évben a Tesco közel 60 ezer tonna élelmiszert dobott ki, ami 4 százalékos növekedést jelent az előző évhez képest. A több kidobott élelmiszer többsége az alkoholos italok és pékáruk nagyobb arányú selejtezésének köszönhetők. A legtöbb kidobott étel viszont még mindig a kenyér és az előre csomagolt szendvicsek.
Veszélyben a cápák és kardszárnyú delfinek: hosszú életük során szöveteik megtelnek méreganyagokkal.
Jó tudni, hogy vannak, akik nem csak a szájukat járatják, ha környezetvédelemről van szó, hanem tesznek is azért, hogy a világ tisztább és élhetőbb hely legyen – emberek, állatok és növények számára egyaránt.
Porosenko nem akar nagy ügyet csinálni belőle, de szakértők szerint a 30 évvel ezelőtti atombalesethez lesz mérhető, ha nem tesznek gyors intézkedéseket a Lemberg közelében égő gigantikus szeméthegy ügyében. Eddig egy ember biztosan meghalt a több mint egy hete kitört tűzben.
Az erdőterületeken megjelenő illegális hulladékról általában összegyűrt, eldobált műanyagpalackok, kirándulók által hátrahagyott zacskók, esetleg építési törmelék juthat eszünkbe. A valós illegális hulladékhelyzet azonban ennél meglepőbb képet mutat: a Pilisi Parkerdő Zrt. szerint a természetjárók sokat fejlődtek környezettudatosságban, a hulladék máshonnan kerül az erdőkbe. Miért veszélyes a ketyegő „erdei komposzt” bomba?
Egy bristoli bíró 12 ezer font (5 millió forint) bírsággal sújtotta a világ egyik leghíresebb zenei fesztiválját, de nem igazán haragudott a szervezőkre, mert azt ő is elismerte, hogy a szervezők minden tőlük telhetőt megtesznek a környezet védelmére. Ettől függetlenül a szervezőknek állniuk kell a 19 ezer fontos (7,8 millió forint) perköltséget is.
Két darab feketére festett fémhordó „díszítette” néhány nappal ezelőtt a Legfőbb Ügyészség Markó utcai épületének a bejáratát, mindkettőn a környezetre veszélyes hulladék jele. Ezzel fejezte ki a Greenpeace Magyarország környezetvédelmi egyesület, hogy véleménye szerint a Tatai Környezetvédelmi Zrt.-nek már egy éve mindenképpen fel kellett volna hagynia az almásfüzitői tározó veszélyes hulladékkal való befedésével.
A kicsit több mint két magyarországnyi Ghána a hatvanas években villámgyorsan iparosodott, GDP-jük öt év alatt közel másfélszeresére nőtt. A hirtelen fejlődés azonban nem folytatódott a várt ütemben, így a kis falvakból a fővárosba, Akkrába érkezett munkások egy újonnan kiépült nyomornegyed, az Old Fadama lakóivá váltak. A nyolcvanas években a polgárháborúnak köszönhetően újabb menekülthullám érkezett, a helyzet pedig egyszerűen tarthatatlanná vált, hiszen akár húsz ember is aludhatott egy aprócska szobában úgy, hogy tiszta vízzel vagy egészséges körülményekkel találkozhattak volna.