Az erdőterületeken megjelenő illegális hulladékról általában összegyűrt, eldobált műanyagpalackok, kirándulók által hátrahagyott zacskók, esetleg építési törmelék juthat eszünkbe. A valós illegális hulladékhelyzet azonban ennél meglepőbb képet mutat: a Pilisi Parkerdő Zrt. szerint a természetjárók sokat fejlődtek környezettudatosságban, a hulladék máshonnan kerül az erdőkbe. Miért veszélyes a ketyegő „erdei komposzt” bomba?
Egy bristoli bíró 12 ezer font (5 millió forint) bírsággal sújtotta a világ egyik leghíresebb zenei fesztiválját, de nem igazán haragudott a szervezőkre, mert azt ő is elismerte, hogy a szervezők minden tőlük telhetőt megtesznek a környezet védelmére. Ettől függetlenül a szervezőknek állniuk kell a 19 ezer fontos (7,8 millió forint) perköltséget is.
Két darab feketére festett fémhordó „díszítette” néhány nappal ezelőtt a Legfőbb Ügyészség Markó utcai épületének a bejáratát, mindkettőn a környezetre veszélyes hulladék jele. Ezzel fejezte ki a Greenpeace Magyarország környezetvédelmi egyesület, hogy véleménye szerint a Tatai Környezetvédelmi Zrt.-nek már egy éve mindenképpen fel kellett volna hagynia az almásfüzitői tározó veszélyes hulladékkal való befedésével.
A kicsit több mint két magyarországnyi Ghána a hatvanas években villámgyorsan iparosodott, GDP-jük öt év alatt közel másfélszeresére nőtt. A hirtelen fejlődés azonban nem folytatódott a várt ütemben, így a kis falvakból a fővárosba, Akkrába érkezett munkások egy újonnan kiépült nyomornegyed, az Old Fadama lakóivá váltak. A nyolcvanas években a polgárháborúnak köszönhetően újabb menekülthullám érkezett, a helyzet pedig egyszerűen tarthatatlanná vált, hiszen akár húsz ember is aludhatott egy aprócska szobában úgy, hogy tiszta vízzel vagy egészséges körülményekkel találkozhattak volna.
A március 22-én megjelent EUROSTAT hulladékos statisztikák szerint egy átlag európai 2014-ben 475 kg hulladékot termelt, amelynek csak 44%-át hasznosították újra vagy komposztálták. A maradék 56%-a égetőkbe (27%) és lerakókba (28%) került.
Védőruhában pakolták a hordókat tavaly októberben a Balmazújváros-Lászlóháza közelében lévő telepen. Ekkor kezdődött a veszélyes hulladéklerakó felszámolásának első üteme. 22 millió forintot fordítottak a legsürgősebb beavatkozásokra.
A Magyar Nemzet és az Index írt arról először, hogy egy Csányi Sándorhoz köthető vállalkozás gumifeldolgozó üzemet tervezett létesíteni Százhalombattán. A terv komoly tiltakozóakciókat szított a városban, ötezernél is többen írták alá az üzem ellen már a kezdetektől tiltakozó helyi önkormányzati képviselő, Szabó Attila által indított, a befektetésre nemet mondó petíciót, decemberben pedig ezernél is többen jelentek meg azon a helyi civil szervezetek által szervezett demonstráción, ahol többek között dr. Illés Zoltán volt környezetvédelmi államtitkár is felszólalt az üzem létesítése ellen.