Gyermekoktatás

A súlyosan veszélyeztetett atlanti fattyúteknős (Lepidochelys kempii) egyik példányának halála irányította rá a figyelmet ismét a tengeri szemét problémájára.

Tegnap este ér célba a 2018-as PET Kupa, amely során idén hatodjára tisztították meg civilek a Tisza felső szakaszát a hulladékoktól. Idén a Greenpeace Magyarország önkénteseiből álló csapat is csatlakozott a kezdeményezéshez, akik emellett át is válogatták a hulladék egy részét, hogy kiderüljön: mely cégek járulnak hozzá termékeik révén leginkább a Tisza felső szakaszának műanyagszemét-szennyezéséhez. És a győztesek videón.

Földünk új divatnak örvend. A szó legszorosabb értelmében, ugyanis úgy tűnik, egyre inkább menő elutasítani a műanyag szívószálat vagy saját bögrébe kérni a kávét, csökkentve ezzel a szemetelést. Vannak, akik olyannyira belemelegednek a hulladékmentességbe, hogy kozmetikumaikat és takarítószereiket is maguk készítik. Megvizsgálva a pszichológiai oldalát rájövünk, hogy az effajta környezettudatosság nemcsak a bolygónknak, hanem a lelkünknek is jót tesz. A mindset pszichológiai szaklap cikkéből kiderül, hogyan üthetsz két legyet egy csapásra.

A Fővárosi Állat- és Növénykert vezetése úgy döntött, hogy kitiltják a PET-palackos üdítőket az intézmény büféiből. A szomjas látogató viszont bárhol megtöltheti a kulacsát vízzel.

Augusztus 4-én vette kezdetét Szatmárcsekén az idei PET Kupa, amelynek csapatai 10 tonna hulladék összegyűjtését tervezik a Tiszán.

A negyedik alkalommal megrendezésre kerülő, vidéken és vidékről álmodók találkozójáról Harazin Dorottyával beszélgetett Megyeri Nóra a recity.hu-n. A Fesztivál idén is a környezettudatosság jegyében zajlik majd, a cél újból a zéró hulladék.

Nevelés hulladék nélkül címen országos konzultációval egybekötött kampányt indít a JÖN Alapítvány diákok és rajtuk keresztül a családok környezettudatos szemléletformálását megcélozva.

Az első vidáman közérthető videó főszereplője két patkány, egy döglött bagoly és egy komposztmester.

A pályán évtizedek óta nem játszottak már profi meccset, most egészen másra használják, és rászorulóknak is segítenek ezzel.

Tíz évig belülről figyelte egy fast fashion márka működését – előbb osztály-, majd áruházvezető volt, később tréningeket is vezetett. Nem azért váltott, mert megtudta, milyen komoly környezeti terhelése van a divatiparnak, de az élete úgy alakult, hogy ma már a ruhaszemét problémájával foglalkozik. Kovács-Kiss Krisztina és férje tavaly októberben hívták életre a használt ruhák gyűjtésével foglalkozó Sulizsák programot. Az ötlet Kriszti férjétől ered, de a program megálmodója és és megvalósítója ő lett. A Sulizsáknak az iskolai ruhagyűjtés mellett fontos része a környezeti nevelés is. Mengyán Eszter, a holyduck.hu szerkesztőjének interjúját olvashatjátok.