Megelőzés

„Mondj NEMet a trójai egyezményekre!” - hirdették a környezetvédők Budapesten a Parlament előtt egy óriási, felfújható trójai falóval, tiltakozásul az Európai Unió és az Egyesült Államok közötti, szinte teljesen titkos körülmények között tárgyalt szabadkereskedelmi egyezmény (TTIP) és Kanadával megkötendő hasonló megállapodás (CETA) ellen. Az akció során a trójai faló azt szimbolizálja, hogy a készülő egyezmények rejtett kockázatokat jelentenek az emberekre és a környezetre, alááshatják a demokráciát és veszélybe sodorhatják a mezőgazdaságot is.

Majoros Zita a Printa alapítója és az AWARE by Printa tervezője hazánk egyik öko-divat éllovasa. Az ydea blog beszélgetett vele arról, mennyire „érintik meg” a Földünkön piros lámpával villogó környezetszennyezési problémák az átlagembert, valamint mennyire ismerik a divatvilág árnyoldalát a vásárlók. Emellett szó került a turkálókról és a használt ruhák iparágáról, valamint arról, mennyire élhetünk Magyarországon öko-módon, és a környezettudatosságról, mint marketingfogásról, majd a Rana Plaza tragédiájának 3. évfordulója kapcsán pedig a cégek felelősségvállalásáról és az Újrahasznosítás Hetéről is.   

A fenntarthatóság jegyében több hónapos ruha újrahasznosító programot hirdet májustól a Marks & Spencer. A márka amellett, hogy akciójával segít a környezettudatos gardróbmegújításban, a leadott ruhák feldolgozásából befolyt teljes összeggel a Van Helyed Alapítványt támogatja – írja a brandtrend.hu.

A Pázmány Péter Katolikus Egyetem Információs Technológiai és Bionikai Karának szervezésében ma zajlott Falling Walls Lab Budapest rendezvényen 15 fiatal diák, kutató, illetve szakember mutatta be innovatív ötletét. A nívós nemzetközi Falling Walls Lab hazai előválogatóján a legjobbnak ítélt három fejlesztés, egy paralízises betegeket segítő mobilalkalmazás, egy hosszan eltartható zöldségfelvágott és egy ingyenes online oktatási platform versenyez a novemberi döntőn Berlinben a világhírű szakemberekből álló zsűri előtt.

Bryan Ware-t megdöbbentette, mikor látta, mennyi használt színes krétát pazarolnak el az éttermekben és iskolákban. Így kezdett el gondolkozni azon, mit lehetne kezdeni ezzel a sok kidobott krétával – mert biztos volt benne, hogy létezik értelmesebb megoldás is.

„Az igazi felfedezéshez nem új tájak kellenek, hanem új szemek.”

Azzal szinte mindenki tisztában van, hogy a műanyag származékokat, például a PET-palackokat szelektív hulladékgyűjtőbe kell dobni, de vajon tudjuk-e, hogy a WC-kagylóba dobott tamponok nemcsak dugulást okoznak a csatornavezetékekben? Tisztában vagyunk-e azzal, hogy a sós tengerben is csak körülbelül hat hónap alatt bomlanak le tamponok, a betétek? El tudod képzelni, hogy az intim szemét műanyag részei végtelen ideig a környezetben maradnak még akkor is, ha a szennyvízzel együtt átesnek a tisztításon? Pedig ez mind igaz!

Tudtátok, hogy a csendes-óceáni kékúszójú tonhal eredeti populációjának 96,4%-a eltűnt? Hallottatok róla, hogy az európai angolna már vörös listára került az Természetvédelmi Világunió (IUCN) kategorizálásában, vagyis a kipusztulás fenyegeti? Az Egyesült Államokban már a garnéla legnagyobb mennyiségben értékesített tengeri eledel, pusztán azért, mert az ökoszisztéma lerombolása után, a nagyobb testű halak eltűnését követően a populációjuk jelentősen megugrott. Mi lesz, ha a garnéla is eltűnik?