A Csalán Környezet- és Természetvédő Egyesület lakossági véleménybegyűjtése alapján a veszprémi lakosság túlnyomó többsége nem elégedett a városi zöld területek mennyiségével, és akár ő maga is szívesen vállal feladatot Veszprém zöldebbé tétele érdekében. Ennek megfelelően az egyesület a jövőben nagyobb figyelmet kíván fordítani arra, hogy a városzöldítésbe minél jobban bevonja a lakosságot.
Hatalmas előrelépés. Félsiker. Teljes csőd. Ezen a skálán mozogtak a koppenhágai klímatalálkozó eredményességének értékelései. Miközben viszont a politikusok zárt ajtók mögött próbáltak egyezkedni, mintha a híradások elfeledkeztek volna a tömegekről, akik kívül rekedve ugyan, de nagyon is hallatták hangjukat. Gaborják Éva írása.
Történt, hogy egy Dániából Nyíregyházára készülő házaspárt kellett egy kulturális tréning keretében „lélekben” felkészítenem a költözés következtében várható kultúrsokkra. Az már előzetesen kiderült, hogy a pár hölgytagjának legnagyobb félelme: vajon lesz-e hely bevásárolni a hétköznapokra? Gaborják Éva írása.
Miközben a MOHU-koncesszió felülvizsgálatának eredményére még várni kell, a magyar hulladékgazdálkodás egyik régi eleme egyre nagyobb válságban van: folyamatosan szorul vissza a többutas, újratölthető palackok használata. A Humusz Szövetség szerint nem érdemes hagyni leépülni egy olyan rendszert, amely több európai országban az egyszer használatos csomagolások visszaváltása mellett is jól működik, és hosszabb távon gazdaságilag is versenyképes lehet.
Annak ellenére, hogy a korábbi tervek szerint 1,5-2 millió embernek szerették volna lehetővé tenni a biohulladék szelektív gyűjtését, az elmúlt másfél évben gyakorlatilag alig történt valami ezen a területen – derült ki a Mohu háttérbeszélgetésén.
Újabb fronton került célkeresztbe a Mohu: Magyar Péter szerint özönlenek a panaszok a hulladékgazdálkodási rendszer működésére, miközben a cég a szerződésben vállalt kötelezettségeit és célszámait sem teljesíti. A kormány ezért a teljes hulladékgazdálkodási rendszer felülvizsgálatát rendelte el, amiről várhatóan a csütörtök délutáni kormányszóvivői tájékoztatón derülnek ki további részletek. A Mohut az elmúlt időszakban a hulladékszállítás akadozása, a visszaváltási rendszer problémái, valamint az egyre több fizetőssé váló szolgáltatás miatt is szaporodó kritikák érték.
Az ENSZ statisztikái szerint napjainkban 2,2 milliárd ember nem jut biztonságos ivóvízforráshoz. A problémára megoldást jelenthet a sós víz ivóvízzé alakítása, ám a hagyományos sótalanítási eljárások komoly környezeti károkat okozhatnak. A folyamat végén visszamaradó sűrű, toxikus sóoldatot az üzemek gyakran az óceánba pumpálják vissza, amely drasztikusan növeli a helyi sótartalmat, elszívja az oxigént, és erősen károsítja az amúgy is túlmelegedéssel küzdő tengeri élővilágot. Egy friss egyetemi innováció azonban pontot tehet ennek a káros gyakorlatnak a végére.
Megkezdődtek a tárgyalások az önkormányzatokkal a palackvisszaváltás ügyében, és a feladatot végző Mohunak van is egy ötlete: a készpénzhasználat megszüntetése. „Ahogy a parkolóautomatáknál, itt sincs szükség a készpénzhasználatra” – mondta egy Facebook-videóban Bozóki Csaba, a cég visszaváltásért felelős igazgatója kedden.
Óriási szereptévesztésben van a Mohu, mondta megkeresésünkre a Főpolgármesteri Hivatal főigazgatója – Kiss Ambrust azután kerestük meg, hogy a Mohu visszaváltásért felelős igazgatója keddi videójában felvetette, ki lehetne vezetni a készpénzt a palackvisszaváltásból.
Egy új tanulmány szerint a biodiverzitás természetes biztosításként működik: nemcsak segít az ökoszisztémáknak ellenállni a klímaváltozásnak, hanem az élőhelyek pusztulása és más veszélyek ellen is védelmet nyújthat.