Pattaya városának egyik legnépszerűbb turisztikai célpontja, a festői Koh Larn szigete évek óta küzd a fenntarthatatlan mértékű szemétfelhalmozódással, amely mára kritikus szintre ért. A szigeten a felhalmozódott hulladék mennyisége átlépte a megdöbbentő 150 000 tonnás határt, ami súlyos ökológiai és turisztikai kockázatot jelent a régió számára.
A modern gazdaság egyik legnagyobb paradoxona a műanyag. Olyan anyag, amely rendkívül olcsó, praktikus és sokoldalú, ezért néhány évtized alatt gyakorlatilag minden iparágban alapvetővé vált. Ugyanakkor egyre több kutatás mutat rá arra, hogy a műanyag használata jelentős, gyakran rejtett környezeti és egészségügyi költségekkel jár. Ez különösen igaz azokra az ágazatokra, ahol nagy mennyiségben használnak egyszer használatos eszközöket, ilyen például a vendéglátás, az elvA műanyag az egész életünket átszövi.
A 2024-es EU-s bejelentések szerint több tucat esetben találtak ólmot és kadmiumot zöldségekben és gyümölcsökben, míg közel 70 alkalommal higanyt vagy kadmiumot halakban és haltermékekben.
A Kínai Népköztársaság nyilvánosságra hozta az államilag támogatott, példátlan méretű fogyasztási cikk-beszámítási és újrahasznosítási programjának legfrissebb adatait. A Kereskedelmi Minisztérium hivatalos jelentése alapján csupán 2026 első hónapjaiban a rendszer elképesztő, több mint 500 milliárd jüanos (megközelítőleg 74 milliárd dolláros) forgalmat generált és közel 70 millió vásárlást támogatt különféle állami szubvenciókkal. Az elavult elektronikai eszközök, háztartási gépek és gépjárművek modernizálását célzó intézkedés nemcsak a lakossági fogyasztást pörgette fel, hanem ipari szakértők szerint a teljes gyártási szektor átalakulását is jelentősen felgyorsította.
A Zero Waste Europe (ZWE) környezetvédelmi hálózat legújabb, 2026. április 16-án közzétett hivatalos jelentése határozottan cáfolja azokat az iparági és politikai aggályokat, miszerint a települési hulladékégetők bevonása az Európai Unió Kibocsátáskereskedelmi Rendszerébe (EU ETS) a hulladéklerakás növekedéséhez vezetne Európa-szerte. Az Equanimator Ltd. által készített, „A hulladékégetés bevonása az EU ETS-be: A hulladéklerakásra gyakorolt lehetséges hatások értékelése” című átfogó elemzés rávilágít arra, hogy a szigorú uniós jogszabályok, a tagállami szintű lerakási tilalmak és a lekötött piaci szerződések együttesen megakadályozzák a környezetszennyezőbb gyakorlatokhoz való visszatérést, miközben elősegítik a magasabb szintű hulladékgazdálkodást.
A környezeti kihívások, amelyekkel napjainkban szembesülünk, a klímaváltozástól a túlzott hulladéktermelésen át a természetes erőforrások kimerüléséig, olyan mértékűek, hogy már nem halogathatjuk a cselekvést. Fogyasztóként és vállalkozóként egyaránt felelősségünk van abban, milyen hatással vagyunk a környezetünkre. A fenntarthatóság nem divat, hanem túlélési stratégia, amelyben minden apró döntés számít, az is, hogy milyen termékeket választunk a mindennapjainkhoz.
Április 22-e Föld napja, amikor mindannyian hajlamosak vagyunk egy kicsit jobban odafigyelni a környezeti lábnyomunkra. Megeszed a joghurtot, gondosan elmosod a vékony alumíniumtetőt, majd a sörösdobozokkal együtt bedobod a sárga szelektív kukába. Megteszed, amit a környezettudatosság és a hazai hulladékkezelés (MOHU) megkíván, majd nyugodtan dőlsz hátra: a fémből újra fém lesz. A valóság azonban kiábrándító. Ha nem ismersz egy pofonegyszerű trükköt, a konyhai alufóliád nagy eséllyel sosem hasznosul újra.
Az Európai Hulladékcsökkentési Hét (European Week for Waste Reduction – EWWR) szakmai zsűrije hivatalosan is kiválasztotta a 2025-ös verseny döntőseit. A környezetvédelmi szakértőkből álló bizottság április 16-án tartott online tanácskozásán egy rendkívül sűrű és erős mezőnyből választotta ki a legjobb tizenötöt. A több mint 13 100 megvalósult nemzetközi akcióból mindössze 51 kapott hivatalos jelölést, amelyekből kategóriánként három-három projekt jutott a fináléba. A magyar környezetvédelem és hulladékgazdálkodás számára kiemelkedő hír, hogy két kategóriában is hazai döntőst ünnepelhetünk: az ipari/üzleti szektorban a MiReHu Nonprofit Kft., míg az állampolgári kezdeményezések között Bóka Edit Mária projektje került be Európa legszűkebb élvonalába. A végső győzteseket egy nagyszabású brüsszeli díjátadón hirdetik ki június 4-én.
Miközben a műanyagba csomagolt készételek a globális élelmiszer-rendszer egyik leggyorsabban növekvő szegmensét jelentik és két évvel ezelőtt 71 millió tonnányi készételt gyártottak világszerte, mikróban történő melegítésük során rengeteg mérgező anyag szabadulhat fel a csomagolásukból – derül ki a Greenpeace International új tanulmányából. A Greenpeace szerint a fogyasztókat világszerte félrevezetik a „mikrohullámú sütőben biztonságos” feliratok, miközben a szabályozó hatóságok szemet hunynak a probléma felett, a műanyaggyártás pedig növekszik és az egészségügyi kockázatok halmozódnak. Megkérdeztünk egy dietetikust is, a táplálkozástudomány mit mond a mikrózásról és a készételekről.
1970 óta hívja fel a figyelmet minden évben a Föld napja április 22-én a bolygó és az élhető környezetünk megóvására – csakhogy a Földre nem elegendő pusztán egyetlen nap figyelnünk! Ezért kötelezte el magát a Magyar Természetvédők Szövetsége amellett, hogy a már aktív és kiemelten a felnövekvő generációval megértesse: a földi rendszerek egyensúlyától függ az emberi társadalom egyensúlya és az emberek egészsége is.