Miközben az Európai Unió a világ legszigorúbb környezetvédelmi céljait tűzte ki zászlajára, a háttérben csendes katasztrófa zajlik. Az európai újrahasznosító üzemek sorra zárnak be, mert képtelenek versenyezni az Ázsiából érkező, gyanúsan olcsó „újrahasznosított” műanyaggal. A szakma megelégelte a helyzetet, azonnali piaci védelmet követelnek Brüsszeltől.
Mindenki ismeri a csipszes zacskókat, a csokipapírokat, a kávés tasakokat. Könnyűek, olcsók, és szinte lehetetlen őket újrahasznosítani. Eddig. Az osztrák fővárosban ma záruló csúcsértekezleten Európa vezető csomagolóipari óriásai és a jogalkotók egyetlen célért gyűltek össze: hogy megmentsék a „rugalmas műanyagot” a betiltástól, és megfejtsék, hogyan lehet a hulladékégető helyett a körforgásban tartani ezeket az anyagokat.
Biztonságos, megfizethető, fenntartható: az ALPLA egy jövőbiztos megoldáson dolgozik az élelmiszerbiztonsági előírásoknak megfelelő újrahasznosított rHDPE előállítása érdekében.
Az Európai Számvevőszék szerint az EU újrahasznosítási céljait már most veszélyezteti a gyenge iparági háttér, a rosszul kezelt források és az alulfinanszírozottság – miközben csak néhány tagállam halad érdemben a 2025-ös hulladékcsökkentési és újrahasznosítási célok felé. Az újrahasznosítás életképességi válsága.
karácsony a műanyaghulladékok termelésének egyik éves csúcspontja. Az ajándékok csomagolásai és az ünnepi ételrendelések plasztikedényei hatalmas mennyiségben halmozódnak fel ebben az időszakban, miközben Magyarország az újrafeldolgozásban alulteljesít. Már csak ezért is érdemes tudatosan csökkenteni a plasztikok mennyiségét, ám a A Körkörös.hu karácsonyi összeállításában arra is felhívja a figyelmet, milyen sok veszélyt jelentenek az egészségünkre a műanyag-csomagolások.
Global E-waste Monitor adatai szerint 2022-ben rekord mennyiségű, 62 millió tonna elektronikai hulladék keletkezett világszerte. Ugyanebből a mennyiségből mindössze 22,3% került hivatalosan begyűjtésre vagy újrafeldolgozásra.
Újabb nagy kartellügyet zárt le a Gazdasági Versenyhivatal (GVH). Kukásautók és csatornatisztító járművek közbeszerzéseit egyeztették tiltott módon egyes gyártó cégek több éven keresztül. A kartellezésben érintett hét cég közül hatra szabott ki összesen közel 1,3 milliárd forint bírságot a GVH Versenytanácsa. Az érintett cégek egy kivételtől eltekintve együttműködtek a Versenyhatósággal és beismerték a jogsértéseket. Az ügyben rekord összegű, 270 millió forintos eljárási bírságot is kiszabott a GVH a helyszíni kutatás során beszerzett adatokhoz való hozzáférés akadályozása miatt.
A Csendes-óceán szétterülő szemétszigete egy bizarr, hulladékon kialakuló ökoszisztémát hozott létre, amely egyszerre kínál átmeneti élőhelyet és jelent súlyos ökológiai veszélyt az invazív fajok terjedésétől a mikroműanyag-szennyezésig.
Egy háromtagú diákcsapat nyerte meg a CIWM (Chartered Institution of Wastes Management, azaz az Egyesült Királyság és Írország hulladékgazdálkodási ágazat szakmai szervezete) Hack the Loop elnevezésű versenyét, mégpedig egy körforgásos betéti visszavételi rendszerrel, amely -mint az értékeléskor a zsűri is kiemelte – jól skálázható a ruházati cikkeket árusító márkák számára. A fenntartható megoldás a fast fashion hulladék problémáját úgy kezeli, hogy ösztönzi a fogyasztókat a ruhadarabok újrahasznosításra való visszaküldésére, elősegítve a körforgásos gazdaságot az ágazat egyik legnagyobb kihívást jelentő hulladékáramában.
Az élelmiszer-pazarlás csökkentése és a vízgazdálkodás fejlesztése kulcsszerepet játszik a klímaváltozás kedvezőtlen hatásainak mérséklésében – jelentette ki Nagy István agrárminiszter a Zero Waste Foundation Étel- és vízpazarlás-megelőzési konferenciáján, pénteken Isztambulban az Agrárminisztérium (AM) tájékoztatása szerint.