Víz. Megnyitjuk a csapot, lemossuk a kocsit, kiöblítjük a kádat, leengedjük a mosogatóvizet, locsoljuk a kertet… Van mindenre, használjuk mindenhol, néha ésszel, de sokszor inkább felelőtlenül. Spórolás? Hogyisne! Mértéktelenül Modern Fogyasztói Társadalmunkban?! Ugyan minek? Hisz a csap az ott van, a csapból mindig folyik. Mármint a víz, mert az már csak ilyen – egyszerűen van…
Vagy mégse?
Ilyen még nem fordult elő: két hétre leállt a HuMuSz. Szeptemberben még nem kaptuk meg a 2004-es minisztériumi támogatások egy részét, és nem tudtunk semmit a 2005-ös pályázati nyereményekről sem. Miközben a kormány tartalékképzésbe kezdett, mi feléltük minden tartalékunkat.
Japánban nagy divatja van a papírhajtogatásnak, az origaminak. Darunk is egy ilyen távol-keleti papírból szövött dísz, de elkészíthetjük szalmából, illetve bármilyen hosszú szálú fűből, vagy gyékényből, kákából is.
Egymásnak ellentmondó sajtóhíreket olvashattunk a visszaváltható, újratölthető italcsomagolások piaci részesedésének változásáról. Nézzük, hogy mi lehet emögött...
Az alábbiakban szeretném egy országos problémára felhívni a figyelmüket. Mi környezetvédők, sokkal többet nem tehetünk annak érdekében, hogy az emberek abbahagyják a településeik körüli tarlók és rétek felégetését, mint hogy a létező fórumokon elmondjuk, hogy az égetés káros és felesleges is. a kérdés az, hogy jut ez el a vidéki háztartásokba, a mezőt felgyújtó emberekhez. Biztos vagyok benne, hogy ha a gyújtogatók megfelelő felvilágosítást kapnának arról, hogy mik pontosan tettük következményei, java részük felhagyna e környezetszennyező tevékenységgel.
Csehországban a hulladékos helyzet nem nagyon különbözik a miénktől. Friss EU tagként nekik is teljesíteniük kell az Unió a csomagoló-anyagokat érintő előírásait. Ezt vállalják is, azaz nem kértek mentességet (Portugália és Görögország 2009-ig haladékot kértek). A prágai csomagolós koordináló szervezet, az EKO-KOM szerint 2005-ben a csomagolóanyagok kb. 60%--t gyűjtik majd vissza. Persze ha a cseh adatkezelés is hasonló a magyar gyakorlathoz, akkor tudjuk, hogy ezt az adatot kis fenntartással kell kezelni. Cseh szakértői körökben éles vita folyik a műanyag ill. az üvegpalackok esetleges visszavásárlásáról. Míg a környezetvédelmi minisztérium mérlegeli, de habozik, a kereskedők egészen határozottan ellenzik. (Honnan ismerős ez nekünk…?)
Olaszországban a gazdasági növekedést is megelőzve tovább nőnek a szeméthegyek (a városokban egy évtized alatt 17%-kal nőtt a keletkező hulladékok mennyisége). Az egy főre jutó háztartási hulladéktermelés ma átlagosan 523 kg. Ez az érték azonban nagymértékben eltérhet a különböző városokban: a déli területekhez képest az északi nagyvárosokban viszonylag kedvezőbb a szeméthelyzet, de az egy főre számított érték ezekben is gyakran eléri a 600-700kg-ot.