Lakosság

A belga háztartási csomagolóanyagok körforgásos gazdaságának mozgatórugója, a Fost Plus „We recycle more — and more locally” (Egyre többet és egyre lokálisabban újrahasznosítunk) című, 2026. június 9-én közzétett beszámolója szerint az ország továbbra is Európa élvonalába tartozik a fenntartható anyagkezelés terén. A szervezet egy helyi újrahasznosítási lánc kiépítésével és a lakosság, illetve az ipar aktív bevonásával törekszik a maximális hatékonyságra.

A World Bank Group és az Eunomia friss, 2026 májusi tanulmánya öt világváros példáján mutatja meg, hogyan tehetők olcsóbbá, átláthatóbbá és körforgásossá a hulladékrendszerek digitalizációval, digitális eszközökkel. A fő tanulság: nem a technológia kifinomultsága dönt, hanem a tiszta célkitűzés, az adatkormányzás és a fokozatos bevezetés.

A Greenpeace Törökország legújabb szakpolitikai tájékoztatója rávilágít az Európai Unióból származó műanyaghulladék-export aggasztó növekedésére. 

Az e-cigaretták (vape-ek) mindennapos jelenléte az Egyesült Államok hulladékáramában mára odáig fajult, hogy az ártalmatlanításuk és újrahasznosításuk komoly kihívás elé állítja a szabályozó hatóságokat és a hulladékgazdálkodókat egyaránt. Bár az egészségügyi hulladékkezelési iparág kifejezetten hozzászokott a komplex és szigorúan szabályozott hulladékáramok kezeléséhez, a szakértők szerint az e-cigaretták hulladékká válása lassan túlfeszíti a kreatív problémamegoldó képességek határait. 

A 27 uniós tagállam kiterjesztett gyártói felelősségi (EPR) rendszerét vizsgáló friss elemzés szerint nem a díjak nagysága, hanem a rendszer felépítése dönti el, ki teljesít jól. Magyarország 42,8 százalékos összesített újrahasznosítási arányával az EU második legrosszabbja – a lemaradás okát a tanulmány nem a szabályozásban, hanem a hiányzó gyűjtő- és válogatóinfrastruktúrában látja.

Erős szél, eső, tűző nap. Hetedik alkalommal szálltak vízre a petkalózok a Tisza-tónál, hogy megtisztítsák a folyót és árterét, nádasait a hulladéktól. Bár az útvonal azonos volt a tavalyival, a gyűjtött mennyiség nem csökkent, sőt, kismértékben még nőtt is.

Izlandon minden tizedik ember kiad legalább egy könyvet az élete során, és az egész világon itt olvassák a legtöbb könyvet egy főre vetítve. De ami még ennél is lenyűgözőbb, az az izlandi könyvtárak (bókasafn) társadalmi szerepe, erről ír bejegyzésében az Izland- Csodaországi Mindennapok blog.

Visszamenőleges hatállyal, június 1-től 50 százalékkal megemelte a használt sütőolaj kompenzációs díját a Mohu Mol Hulladékgazdálkodási Zrt. Ez az az összeg, amit a Mohu a vendéglátóipari egységeknek fizet az általuk összegyűjtött használt sütőolajért. A cég a közleménye alapján kilogrammonként 150 forintra növelte az összeget, amely eddig 100 forint volt.

A Mohu Mol Hulladékgazdálkodási Zrt. is közzétette 2025-ös pénzügyi számait. A cég a 2025-ös év után is méretes veszteséget jelentett, akárcsak 2024-ben, és valójában a Mohu minden lényeges üzletága elég rosszul teljesített. A pontos számok szerint a cég 450 milliárd forint körüli árbevétele valamekkora növekedést mutatott, de már az anyagjellegű ráfordítások is magasabbak a forgalomnál – hívják fel a figyelmet a számokra a kritikusok.

Magyarország úgy bánik termőföldjeivel és természetes területeivel, mintha azok kimeríthetetlenek lennének. A rendszerváltás óta csaknem 1,4 millió hektárnyi területet betonoztunk le, építettünk be, gyakran a legjobb minőségű termőföldeket. A klímatudomány 10 üzenete az élhető jövőért nyilatkozatot kiadó tudósok legújabb felhívása szerint a talaj nem megújuló erőforrás: amit ma lebetonozunk, azt akár évtizedekre elveszítjük, ezért mihamarabbi szemléletváltásra van szükség.