Horvátország kedden Sibenikben, az EU déli tagállamait tömörítő Med9-csoport környezetvédelmi minisztereinek találkozóján mutatta be a mikroműanyagok megfigyelésére szolgáló integrált rendszerét.
A Newcastle-i Egyetem vegyészmérnökeiből és villamosmérnökeiből álló kutatócsoportja egy olyan úttörő, visszafordítható ragasztót fejlesztett ki, amely alapjaiban változtathatja meg az elektronikai hulladékok (e-hulladék) újrahasznosítási folyamatait. Az innovatív anyag a hagyományos forrasztóónhoz hasonlóan képes az elektromos alkatrészek összekötésére, de egy egyszerű, zöld oldószeres mosással bontható, fenntartható megoldást kínálva egy egyre súlyosodó globális válságra.
XIV. Leó az első pápa, aki ellátogat a Nápoly melletti „Tüzek földjére”, melyet a helyi bűnszervezet évtizedeken át mérgező és veszélyes hulladék tárolására használt.
Öt nap alatt 154 tonna út menti illegális szemetet gyűjtött össze a Magyar Közút Nonprofit Zrt. a Föld napja alkalmából meghirdetett országos szemétgyűjtési akcióhéten.
A modern gazdaság egyik alapvető ellentmondása, hogy miközben technológiailag egyre fejlettebb termékeket gyártunk, azok jelentős része egyre nehezebben javítható. A ragasztott akkumulátoroktól és szoftveresen zárolt traktoroktól az egyszer használatos ételcsomagolásokig ugyanaz a logika rajzolódik ki: a jelenlegi rendszer nem a hosszú élettartamban, hanem a gyors cserében érdekelt. Pedig a javíthatóbb, tartósabb és újrahasználható rendszerek műszakilag régóta megvalósíthatók lennének. Akkor mégis miért nem ezek terjednek? Ennek járt utána a Körkörös.hu legfrissebb összeállításában, amelynek kiindulópontját a KSZGYSZ által szerkesztett Zöldgazdaság 2026 tanulmánykötet egyik, a javíthatóság dilemmáját elemző fejezete adta.
Ősszel és tavasszal a vidéki kertekben menetrendszerűen beindulnak a füstgyárak, ahol a lehulló falevelektől és nyesedékektől így próbálnak megszabadulni a kerttulajdonosok. Mióta és miért égetünk egyáltalán, van-e bármi haszna ennek a tevékenységnek, vagy minden további nélkül egyik napról a másikra megszüntethető lenne?Az avarégetés Magyarországon a XIX. század végéig gyakorlatilag ismeretlen fogalom volt. A vidéki Magyarországon (paraszti gazdaságokban) a lehullott levelekre és más növényi részekre értékként tekintettek. A leveleket az állatok alá alomként használták, melyet aztán a trágyadombra hordtak, ahonnan a következő évben szétterítették a veteményesben, ezzel gazdagítva a talajéletet. A házikerteket senki nem „takarította ki” ősszel, az alomként nem hasznosított növényi részeket egyszerűen helyben hagyták, majd a tavaszi munkák kezdetekor beforgattak a talajba. A nyesedéket és fás növényi részeket pedig szárítás után fűtési célra hasznosították.
A hazai hulladékgazdálkodási piac legalább 80 százalékát lefedő Hulladékgazdálkodók Országos Szövetsége (HOSZ) hivatalos, átfogó javaslatcsomaggal fordult Gajdos Lászlóhoz, az élő környezetért felelős miniszterhez. A több tucat vállalatot tömörítő érdekképviselet egyetért a kormányzati felülvizsgálati szándékkal, ugyanakkor éles kritikát és konkrét jogi, illetve gazdasági tényeket – köztük egy friss bírósági ítéletet és a koncesszor erőfölényével kapcsolatos anomáliákat – sorakoztat fel a jelenlegi rendszer működésével szemben.
A brit kormány „Simpler Recycling” (Egyszerűbb Újrahasznosítás) elnevezésű reformja alapjaiban írta át a kerti hulladékkezelés szabályait Angliában. A 2026. március 31-én életbe lépett új szabályozás célja az országos szintű egységesítés, véget vetve a korábbi „irányítószám-lottónak”, ahol önkormányzatonként eltérő volt, mi kerülhet a kukákba. Az alábbiakban a Nottingham Post és a brit kormány hivatalos iránymutatásai alapján elemezzük a változásokat.
A szintetikus biológia és az anyagtudomány találkozásából megszületett egy olyan programozható élettartamú, „élő műanyag”, amely a mindennapi használat során megőrzi stabilitását és funkcionalitását, egy külső inger hatására azonban maradéktalanul lebomlik. A Zhuojun Dai és kutatócsoportja által bemutatott innováció a hagyományos, évszázadokig bomló műanyagok fenntartható alternatíváját kínálja, ráadásul a folyamat során a rettegett mikroműanyag-szennyezést is kiküszöböli.
A klímaváltozásról szóló diskurzus gyakran úgy kezeli a szélsőséges időjárási eseményeket, mintha egymástól független éghajlati jelenségek lennének. Ennek következtében az aszályt, a hőhullámokat és az árvizeket külön problémaként kezeljük, ami megnehezíti az éghajlati kockázatok összefüggéseiben történő értékelését. A REKK.AQUA és a BME kutatói szerint azonban ezek valójában ugyanannak a folyamatnak a különböző megjelenési formái. A szakértők a Duna vízgyűjtőjén végzett vizsgálatok alapján arra jutottak, hogy Közép-Európában nem egyszerűen kevesebb a víz vagy melegebb a nyár, hanem egyre inkább felborul a víz- és energiaháztartás egyensúlya. Ez a folyamat magyarázza, hogy miért követik egymást egyre gyorsabban a szélsőségek. Ilyen például, amikor a hosszú száraz időszakokat hirtelen özönvízszerű esőzések váltják fel.