Az erdőterületeken megjelenő illegális hulladékról általában összegyűrt, eldobált műanyagpalackok, kirándulók által hátrahagyott zacskók, esetleg építési törmelék juthat eszünkbe. A valós illegális hulladékhelyzet azonban ennél meglepőbb képet mutat: a Pilisi Parkerdő Zrt. szerint a természetjárók sokat fejlődtek környezettudatosságban, a hulladék máshonnan kerül az erdőkbe. Miért veszélyes a ketyegő „erdei komposzt” bomba?
A projekt célja, hogy a környezeti nevelésben (=felnőttoktatásban) aktív szakemberek kompetenciáit növeljük nyelvi és oktatás-módszertani szempontból.
A felnőttoktatás definíció szerint olyan általános készségek átadására irányul, amelyek nem vezetnek munkakör betöltésére jogosító végzettséghez, de amelyek hozzájárulnak a kulcskompetenciák elmélyítéséhez és a munka világában való magabiztossághoz (pl. informatikai és multimédia ismeretek, kommunikáció, idegen nyelv stb.). Az általunk megcélzott tanulói célcsoport a környezet- és természetvédelem területén aktív felnőtt tanulók, akik sok esetben főállású természetvédelmi szakemberek, sokszor azonban civil aktivisták.
2 kurzus, 8-8 fős csoport:
1.Magyarországi 5 napos felkészítő tréning
2.Nagy-Britanniai 2 hetes képzés (angol nyelven) Read more about Környezeti nevelési, felnőttoktatási továbbképzés Angliában 2016. szeptember
Zöld Kalandozásainkat a zöld rendezvényszervezés témája körül folytatjuk. Vendégünk Madarász Zsuzsi lesz, aki maga is többéves rendezvényszervezői tapasztallattal rendelkezik, ám néhány éve kifejezetten zöld esküvők szervezésére specializálódott. Tippjei, módszerei azonban nem csak esküvőknél alkalmazhatók, így ha érdekel, miképp tudod a bulit a lehető legzöldebbre szervezni, gyere el június 15-én, szerdán este 6-tól az előadásra!
Sötét vagy világos? Vajon félreértjük a zöldeket? Vagy ők értik félre a világot? Miért fekszik egy 67 éves filozófia professzor a Keleti előtt? Antal Miklós a környezetvédelem árnyalatairól, kifogások és megoldások harcáról fog nekünk beszélni, míg Kenyeres István a homo sapiens urbist, a tőzsgyökeres városi embert veszi majd gorcső alá, hogy kiderüljön, létezik-e sikeres városmodell, ami a jövő fenntartásához is hozzájárulhat.
1.) Kifogások vagy megoldások: a zöld két árnyalata
Antal Miklós (ökológiai közgazdász, az ELTE kutatója)
2.) Városok forradalma, avagy a városi anyagcsere újragombolása mint jövőnk záloga
Kenyeres István (vegyészmérnök, biotechnológus, a Biopolus alapító vezetője)
// belépő: 500 forint
aminek megvásárlásával támogatod a Vírus Estek szervezését. Read more about VILÁGOS-ZÖLD!
Kutatások szerint többségünk nem viszi magával a környezet iránti felelősségérzetét a munkahelyére, a főbb indokok: az ellenőrzés, a felelősök és a pénzügyi érdekeltség hiánya.
„Tudom, hogy fontos lenne, de egyszerűen nem izgat “, mondta nemrég az egyik kolléga, miközben a szemetesbe hajította a papírt. „Azért furcsa ez, mert otthon kényesen ügyelünk a szelektív gyűjtéssel kapcsolatos dolgokra. ... de a munkahelyen egyszerűen nem érdekel“. Ezzel a mondattal rávilágított arra, mekkora kihívás arra ösztönözni az embereket, hogy a munkahelyen is éppen annyira ügyeljenek a környezetre, mint a saját otthonukban.
Szabó Zsolt, a fejlesztési tárca államtitkára tegnap lapunknak burkoltan indokolatlannak nevezte a hulladékkezelők panaszait a finanszírozási problémák miatt. A szolgáltatás leállása immár nem jóslat: 33 Pest és Nógrád megyei polgármester kapott levelet a napokban a közszolgáltatójától arról, hogy július elsejétől megszűnik a hulladékos közszolgáltatás a településükön a likviditási gondok miatt.
A sok sebből vérző hulladékgazdálkodásunk újabb tünete, hogy az egyik észak-magyarországi közszolgáltató beadta a kulcsot. Írásban közölték az általuk kezelt 33 településsel, hogy a rezsicsökkentés, az új adók és a bevételeik államosítása miatt a hónap végétől ők már nem fogják tudni elvinni a szemetet. A katasztrófavédelem felkészül, és azt ígéri, hogy ettől még sehol nem fognak szeméthegyek állni, maximum nagyjából két hét kiesés lehet.
Svéd kutatók megállapításai szerint a fiatal halak ugyanúgy rászoknak a tengerekben a műanyagrészecskék fogyasztására, ahogyan a tinédzserek az egészségtelen gyorséttermi ételekre.
A Science szaklapban megjelent tanulmány szerint a polisztirol magas koncentrációjának hatására a sügérlárváknak jobban ízlenek a műanyagrészecskék, mint a természetes táplálék. A műanyag miatt azonban a fiatal halak kisebbek, lassabbak és emiatt nagyobb veszélyt hordoznak rájuk nézve a ragadozók – írja a BBC News.