Lakosság

A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) ingyenes családi rendezvénnyel, a Maradék nélkül délután elnevezésű programmal ünnepli szemléletformáló kezdeményezésének tizedik évfordulóját 2026. szeptember 11-én, pénteken 13:00 és 18:00 óra között a budapesti Millenáris-Széllkapu Parkban. Az esemény nemcsak a fenntartható háztartási praktikák interaktív megismerésére nyújt lehetőséget, hanem rávilágít az elmúlt évtized kimagasló hazai eredményeire is: Magyarországon 2016 és 2025 között több mint egyharmadával sikerült visszaszorítani az egy főre jutó háztartási élelmiszerpazarlást.

A kis- és közepes boltoknak fizetett 11,5 illetve 7,5 forintos palackdíj 3,5 forintra csökkent, cserébe a Mohu minden üzletnek átalánydíjat is ad. Az ugyanakkor boltonként jár, nem pedig automatánként. 

Elindul a TeSzedd 2026 regisztráció: Gajdos László élő környezetért felelős miniszter bejelentése szerint szeptember 8-tól jelentkezhetnek az önkéntesek az ország legnagyobb hulladékszedési mozgalmába, amelynek akcióhetét 2026. október 12. és 18. között tartják. A hír azért is figyelemre méltó, mert idén tavasszal – első alkalommal a program történetében – nem hirdették meg az akciót, így ez most gyakorlatilag egy újraindítás.

A globális hőmérséklet-emelkedés a következő néhány évben átlépi az 1,5 °C-os határt. Ez nem prognózis, hanem az ENSZ Környezetvédelmi Programjának (UNEP) 2026 szeptemberében kiadott, Limiting Overshoot című jelentésének kiinduló megállapítása. A dokumentum ugyanakkor nem a feladásról szól: azt vizsgálja, hogyan lehet a túllépést a lehető legkisebbre és legrövidebbre szorítani, majd a század végéig visszatérni 1,5 °C alá. A jelentés több tucat kutató munkája, és nyíltan kimondja, amit a klímapolitikai kommunikáció eddig kerülgetett.

Egy évtizedes intézményi szünet után ismét lesz önálló, országos hatáskörű környezetvédelmi főhatóság Magyarországon. A kormány bejelentése szerint az Országos Élőkörnyezet-felügyeleti Főhatóság 2027. január 1-jével kezdi meg a működését, és a környezetvédelem mellett a hulladékgazdálkodási, természetvédelmi, klíma-, víz-, erdészeti és állatvédelmi hatósági feladatokat is egy kézbe fogja. A csomag része a szankciórendszer jelentős szigorítása is: a legsúlyosabb esetekben ötmilliárd forintos bírság is kiszabható lesz.

Szeptember 1-jén hivatalosan is elindult a MOHU lakossági portál, amely lehetővé teszi a hulladékszállítási számlák gyors és kényelmes, online befizetését.

Miközben a MOHU-koncesszió felülvizsgálatának eredményére még várni kell, a magyar hulladékgazdálkodás egyik régi eleme egyre nagyobb válságban van: folyamatosan szorul vissza a többutas, újratölthető palackok használata. A Humusz Szövetség szerint nem érdemes hagyni leépülni egy olyan rendszert, amely több európai országban az egyszer használatos csomagolások visszaváltása mellett is jól működik, és hosszabb távon gazdaságilag is versenyképes lehet.

Annak ellenére, hogy a korábbi tervek szerint 1,5-2 millió embernek szerették volna lehetővé tenni a biohulladék szelektív gyűjtését, az elmúlt másfél évben gyakorlatilag alig történt valami ezen a területen – derült ki a Mohu háttérbeszélgetésén.

Újabb fronton került célkeresztbe a Mohu: Magyar Péter szerint özönlenek a panaszok a hulladékgazdálkodási rendszer működésére, miközben a cég a szerződésben vállalt kötelezettségeit és célszámait sem teljesíti. A kormány ezért a teljes hulladékgazdálkodási rendszer felülvizsgálatát rendelte el, amiről várhatóan a csütörtök délutáni kormányszóvivői tájékoztatón derülnek ki további részletek. A Mohut az elmúlt időszakban a hulladékszállítás akadozása, a visszaváltási rendszer problémái, valamint az egyre több fizetőssé váló szolgáltatás miatt is szaporodó kritikák érték.

Az ENSZ statisztikái szerint napjainkban 2,2 milliárd ember nem jut biztonságos ivóvízforráshoz. A problémára megoldást jelenthet a sós víz ivóvízzé alakítása, ám a hagyományos sótalanítási eljárások komoly környezeti károkat okozhatnak. A folyamat végén visszamaradó sűrű, toxikus sóoldatot az üzemek gyakran az óceánba pumpálják vissza, amely drasztikusan növeli a helyi sótartalmat, elszívja az oxigént, és erősen károsítja az amúgy is túlmelegedéssel küzdő tengeri élővilágot. Egy friss egyetemi innováció azonban pontot tehet ennek a káros gyakorlatnak a végére.