Lakosság

Koppenhága – Az élelmiszer-pazarlás csökkentése nemcsak fenntarthatósági és etikai kérdés, hanem kőkemény gazdasági érdek is a kiskereskedelem számára. A Koppenhágai Egyetem legújabb, hiánypótló elemzése számszerűsítve bizonyítja: a szupermarketek számára az esetek többségében anyagilag jövedelmezőbb a megmaradt élelmiszerek eladományozása, mint azok megsemmisítése. A megfelelő többletstratégia kiválasztásával a boltok nemcsak a hulladékkezelési költségeken spórolhatnak, de az idejében meghozott árazási döntésekkel közvetlen pénzügyi haszonra is szert tehetnek.

A Frontiers Planet Prize olyan tudósokat keres, akik skálázható, bizonyítékokon alapuló megoldásokat dolgoznak ki, hogy segítsenek az emberiségnek a Föld tűrőképességének keretein belül élni. A száz fős 100 nemzetközi zsűri a magyar jelöltek közül a Tölgyesi Csaba ökológus kutatási eredményeit találta a legígéretesebbnek. A 25 nemzeti bajnok közül kiválasztott három nemzetközi győztest 2027 januárjában díjazzák – adja hírül az MTA.

A Watershed Investigations és a Basel Action Network legfrissebb, a The Guardian számára készített adatelemzése szerint 2025-ben Németország és az Egyesült Királyság vezette a globális műanyag hulladékexportőri listát. A hatalmas mennyiségű, gyakran fejlődő országokba és Törökországba áramló szemét súlyos ökológiai válságot okoz. Bár az Európai Unió és a britek is az exportszabályok szigorítására készülnek, a „hulladékkolonializmus” és a hiányzó hazai újrahasznosítási kapacitások továbbra is fenntartják a globális szennyezést.

Mindössze négy hónappal az európai csomagolásról és csomagolási hulladékról szóló rendelet (PPWR) hatálybalépése előtt egy 138 vállalatot tömörítő magánlevél került napvilágra, amely a jogszabály elhalasztását és gyengítését célozza. A Greenpeace USA 2026. május 1-i közleménye szerint olyan amerikai székhelyű multinacionális óriások, mint a McDonald’s és a Coca-Cola is az aláírók között vannak. A környezetvédő szervezet szerint a vállalatok „jogi bizonytalanságra” és az „európai versenyképességre” hivatkozva próbálják megakadályozni az egyszer használatos műanyagok 2030-as kivezetését és a mérgező PFAS vegyszerek tilalmát az élelmiszer-csomagolásokban.

Évente több millió tonna elektronikai hulladék keletkezik világszerte, miközben az olyan modern technológiákhoz nélkülözhetetlen nemesfémek és ritkaföldfémek, mint a palládium és a neodímium, nagyrészt kihasználatlanul hevernek a fiókok mélyén. A stuttgarti Fraunhofer Interfészmérnöki és Biotechnológiai Intézet (IGB) legújabb, „RüBioM” elnevezésű megvalósíthatósági tanulmánya forradalmi, környezetbarát alternatívát mutatott be: az elektronikai hulladékok ipari léptékű biológiai újrahasznosítását. A kutatók mérsékelt hőmérsékleten, mérgező vegyszerek nélkül, mikroorganizmusok és mikroalgák célzott alkalmazásával képesek kinyerni a rendkívül értékes fémeket. A megdöbbentő laboratóriumi eredmények alapján bizonyos esetekben a biológiai kioldás már most képes túlszárnyalni a hagyományos kémiai módszerek hatékonyságát.

A műanyaghulladékok kezelése és újrahasznosítása napjaink egyik legégetőbb kihívása, amelyre a globális piac jelentős technológiai és gazdasági fejlődéssel válaszol. Egy átfogó, frissen közzétett iparági jelentés szerint a műanyag-újrahasznosítás piaca a 2025-ös bázison 47,9 milliárd dolláros értékkel bír, és a prognózisok alapján 2030-ra eléri a 67,6 milliárd dollárt. Ez a számottevő bővülés az egyre szigorodó szabályozásoknak, a technológiai áttöréseknek, valamint a körforgásos gazdaság iránti növekvő elkötelezettségnek köszönhető. 

Hogyan valósítható meg a holisztikus körforgásos gazdaság a haszongépjármű-szektorban? Erre a kérdésre ad kézzelfogható választ a Mercedes-Benz Trucks és 32 partnerének közös projektje, a „reECONIC” koncepciójármű. 

Pattaya városának egyik legnépszerűbb turisztikai célpontja, a festői Koh Larn szigete évek óta küzd a fenntarthatatlan mértékű szemétfelhalmozódással, amely mára kritikus szintre ért. A szigeten a felhalmozódott hulladék mennyisége átlépte a megdöbbentő 150 000 tonnás határt, ami súlyos ökológiai és turisztikai kockázatot jelent a régió számára. 

A modern gazdaság egyik legnagyobb paradoxona a műanyag. Olyan anyag, amely rendkívül olcsó, praktikus és sokoldalú, ezért néhány évtized alatt gyakorlatilag minden iparágban alapvetővé vált. Ugyanakkor egyre több kutatás mutat rá arra, hogy a műanyag használata jelentős, gyakran rejtett környezeti és egészségügyi költségekkel jár. Ez különösen igaz azokra az ágazatokra, ahol nagy mennyiségben használnak egyszer használatos eszközöket, ilyen például a vendéglátás, az elvA műanyag az egész életünket átszövi.

A 2024-es EU-s bejelentések szerint több tucat esetben találtak ólmot és kadmiumot zöldségekben és gyümölcsökben, míg közel 70 alkalommal higanyt vagy kadmiumot halakban és haltermékekben.