Lakosság

Az elmúlt években egyre többen ismerik fel, hogy a zero waste életmód nemcsak a környezetünk megóvása érdekében fontos, hanem hosszú távon gazdaságos és fenntartható megoldásokat is kínál. Sokan azonban úgy érzik, hogy a teljesen hulladékmentes élet túl nagy vállalás, sőt a legtöbben azt sem tudják, hogyan kellene belefogni ebbe. 

A fosszilis tüzelőanyagok által hajtott klímaváltozás veszélyes szintre emeli a hőmérsékletet, a krumpli pedig különösen érzékeny a hőre, miközben az aszállyal és az áradásokkal is egyre többször kell számolni.

Több tízmilliárd forintból újítja meg a MOHU a hazai kukásautóflottát, az első új járművek 2025-től állnak forgalomba az ország különböző pontjain; a beruházás célja, hogy 2027-ig a jelenleg forgalomban lévő, elavult járműveket lecseréljék, az átlagos járműéletkort 10 év alá csökkentsék – közölte a társaság csütörtökön az MTI-vel.Hozzátették, hogy nagyságrendileg 1000 csúcstechnológiás jármű beszerzését tervezi a vállalat, első körben 165 ilyen jármű érkezik Magyarországra. Az első új, Mercedes típusú járművek alvázait Németországban, a rajtuk lévő hulladékgyűjtő felépítményt pedig Magyarországon alakították ki. Az új – az EU-s irányelveknek és biztonságtechnikai szabványoknak megfelelő – járművek üzemeltetési költsége jelentősen alacsonyabb lehet, mint az idősebb változatoké.

 “Miért menő az ételmentés?” címmel szervezett sajtóeseményt a Munch, melynek a középpontjában a cég által készített “Magyar ételpazarlási körkép” című kiadvány állt. Emellett két kerekasztal-beszélgetés során a magyar fogyasztók fenntarthatósághoz való kapcsolatát és a legnagyobb hazai élelmiszerláncok élelmiszerpazarlás elleni törekvéseit vizsgálta. Az Etele Plázában található Tejmadár üzletben megrendezett eseményt egy fenntartható workshop zárta, melyet a Meska kézműves piactér koordinált.

A #BreakFreeFromPlastic Mozgalom korábban is óvatosságra intett, amikor a Coca-Cola újrahasználati célszámokat tűzött ki maga elé, ahogy erről mi is beszámoltunk. A BFFP tagjai ezúttal is reagáltak a hírre, miszerint a Coca-Cola csendben lemondott az általa kitűzött célszámok teljesítéséről. A BFFP sajtóközleményét közöljük.

Hosszú évek lassú, de biztosnak tűnő haladása után megtorpanni látszanak a globális környezet- és klímavédelmi törekvések, aminek első jelei már – a szennyező fosszilis ipar barátjának és a nemzetközi egyezmények nagy ellenségének számító – Donald Trump újraválasztásánál körvonalazódtak, és a napokban véget ért ENSZ-klímacsúcs, a COP29 csúfos eredményeivel váltak még világosabbá. A konferencián ugyan vállalták az éghajlatváltozásra való felkészülésre szánt összegek megtriplázását, valamint a gazdag országok 300 milliárd dollárt ígértek a fejlődő világnak arra, hogy segítsenek az adaptációban, de a felmelegedést hajtó kibocsátás nagy részéért felelős fosszilis tüzelőanyagok fokozatos kivezetéséről már megint nem sikerült megállapodni – főleg abban a nemzetközi hangulatban nem, amely a második Trump-érára készül, és nem élvezi az USA eddigi klímabarát támogatását.

Mikorműanyagok vannak gyakorlatilag mindenben, az ételekben, a levegőben, a vízben, az agyban, a méhlepényben, a véráramon keresztül pedig már a születés előtt átörökíthetők a jövő generációinak. De nem a mikroműanyagok jelentik az egyetlen veszélyforrást az ember által létrehozott mesterséges anyagok közül.

Az egyszer használatos műanyagok világszerte egyre nagyobb problémát jelentenek. Ezek a termékek, amelyek rövid élettartamuk után a szemétben végzik, jelentős környezeti károkat okoznak. Az alábbiakban bemutatjuk, hogy hol termelik a legtöbb műanyaghulladékot, és miért fontos, hogy foglalkozzunk a kérdéssel.