hír

Magyarországon nyugodtan lehet csapvizet inni (nem úgy, mint például tőlünk délebbre), mivel ugyanolyan jó minőségű, mint az ásványvíz. A két termék között vannak azonban különbségek, például a fölösleges csomagolás és az ár.

Megdöbbentő számok derültek ki a Nemzetközi Energiaügynökség jelentéséből. Elektromos áram nélkül, kis túlzással, nem is létezhetnénk, és egyre több olyan eszköz vesz körül bennünket, amelyek a hálózatra csatlakoznak. Pedig lenne mód az energiacsökkentésre, csak gyártói szándék kellene hozzá.

Zajlik a tesztüzem, és október elsejével élesben is elindul a Hulladékgazdálkodási Navigáció Országos Rendszere. A HUNOR komplex hardvereszköz- és szoftver rendszerének üzembeállításához az Országos Hulladékgazdálkodási Ügynökség csaknem 900 millió forint európai uniós támogatást nyert.  Az LMP szerint "vettünk egy szép gombot egy nem létező kabátra".

Igazi bűvészmutatványra készül a kormány a szemétdíjakkal. Újabb rezsicsökkentést ígér, miközben a hulladékok veszteséges elszállítására sokszor csak állami kényszer nyomán hajlandók a vállalkozások. Bár a kormány addig trükközött, hogy már teljesen összezavarta a publikumot, a megoldás kezd felsejleni.

Akár 1 millió adag készétel is megmarad naponta a magyarországi éttermekben, közkonyhákon, rendezvényeken. A Kossuth Rádió pénteki Trend idők műsorában Cseh Balázzsal, a Magyar Élelmiszerbank Egyesület elnökével készült interjú a készétel-mentésről. 

2016 januárjától Amerika fővárosában az éttermek és kávézók nem használhatnak biológiai úton le nem bomló csomagolóanyagokat, 2018-tól pedig a vendéglátóegységek kizárólag komposztálható vagy újrahasznosítható dobozokat és poharakat vehetnek igénybe az italok és ételek csomagolására.

Léteznek civil szervezetek, melyek sok információval szolgálnak a mindennapi termékeinkről és arról, hogy a vásárlásunkkal milyen vállalati gyakorlatokat támogatunk – de vajon mennyit használunk ezek közül az információk közül, mikor ott állunk a bolt polcai között?

Folyamatosan csökken az óceánokban felhalmozódó műanyagszemét, annak ellenére, hogy évente hatalmas mértékben kerül ilyen hulladék a vizekbe. A látszólag örömteli hírnek két magyarázata is lehet egy új tanulmány szerint. Az egyik teória szerint a hulladék anyaga apró, észlelhetetlen részecskékre bomlik, a másik elmélet viszont azt állítja, hogy a szemét az óceán mélyére kerül. A spanyol ökológus kutatók azt mérték fel, hogy mennyi műanyagszemét lebeg az óceán felszínén, valamint megvizsgálták a globális műanyaggyártás helyzetét, és a hulladékká vált műanyagok arányát.

Az FM kompenzációt kínál a hulladékgazdálkodást végző cégek veszteségeinek finanszírozására