Külső hírek

Alighogy véget ért az év egyik legszenzációsabb hete, Vigyikánné Horák Andrea máris a közeledő tanévkezdésre készül. A történelem-földrajz szakos gimnáziumi tanárnő ezen a nyáron is elszántan vezette tettre kész csapatát a hosszú heteken át tartó kreatív munkában. A bicskei Vajda János Gimnázium diákjai tizenötezer PET palack felhasználásával egy gigantikus sárkányt építettek, mellyel idén immár harmadik alkalommal nyertek részvételi lehetőséget a Sziget Fesztiválra. Alább az aranyanyu.huoldalon megjelent interjú részletei olvashatók.

A műanyag flakonoknak sok felhasználási lehetősége van, ha nem dobjuk ki ezeket. Díszeket, sőt bútorokat is készíthetünk belőle, nem kell hozzá más, csak egy kis türelem, találékonyság és néhány PET-palack. Nézzünk egy pár ötletes példát az újrahasznosításra. 

Stefaan De Croock a.k.a. Strook belga grafikus, street art művész úgy döntött, hogy a hagyományos alapanyagok és eszközök helyett valami különlegesebbet keres, így festékek helyett újrahasznosított ajtókból (és más faanyagokból) készíti el műveit az utcán, a házfalakon.

Az időjárást és a tengeráramlatokat figyelő bóják adatait felhasználva készített videót a NASA arról, hogy is áramlik a műanyagszemét a világ óceánjaiban.

Újrahasznosított pamutból készült farmerkollekciót dob piacra a világ második legnagyobb ruházati áruházlánca, hogy csökkentse a környezeti károkat és etikusabbá tegye működését.

Környezetkímélő, nullkilométeres, hulladékszállító Mercedesekkel bővítik a Fővárosi Közterület-fenntartó Nonprofit Zrt. gépparkját. 

Egy ideje divat lett a garázsvásár, ami praktikus ötlet lehet mondjuk költözés előtt, ha nem akarjuk magunkkal vinni a feleslegessé vált holmikat. Vagy ha a gyerekek felnőttek, és már nem szeretnénk tovább tárolni a ruhájukat. Egy kicsit közösségi élményt is nyújt, és ha szerencsénk van, elkophatnak azok a cuccok, amikre már nincs szükségünk, plusz némi pénz is befolyhat a nap végére.

Vannak viszont házak, amelyekre visszatérően kikerül az alkalmi tacepaó, hogy hirdesse, mikorra várják az érdeklődőket. Sőt, a neten is találunk garázsvásáros hirdetéseket, köztük ismétlődőeket is. Ami egy kicsit más felállásnak tűnik, mint az előtte vázolt verzió. De vajon hogyan kell eljárnunk, az egyik és a másik esetben, ha adózási szempontból nem akarunk szabályt szegni?

A természetes életmódnak, a zöld szemléletnek több évtizede divatja van, ami persze jó dolog, hiszen ha természet megóvása, a környezetszennyezés csökkentése, a fenntartható fejlődés a célok, akkor üdvözlendő minden ötlet és irányzat. Van azonban pár olyan trend, vagy szebben mondva elképzelés, mely egyesek szemében már a túlzás kategóriájába esik. Következzen most egy ilyen furcsa hóbort, az off-the-grid életmód.

A népszerű séf nem rest újra iskolába járni, hogy a tanulókkal közösen fűszerkertet építsen, piacra járjon, friss zöldségekből együtt főzzenek finomságokat, olyanokat, amit a gyerekek örömmel meg is esznek. Tartsunk velük. Kezdjük hétfőn.

A hulladékégetés a nyugati államokban jó megoldásnak tűnt a hetvenes évek energiaválsága idején, energiafüggetlenséget reméltek tőle, és egy csapásra a hulladékkérdés is megoldódni látszott. Az egyik példa Svédország, ahol jelenleg az energiaigény 20%-át hulladékégetésből fedezik. Ám egyre többen hangsúlyozzák, ez a megoldás egyáltalán nem környezetbarát – számol be a think.transindex.ro.