Környezettudatos fiaink és lányaink szorgalmasan gyűjtögetik a fent nevezett csomagolást, hogy aztán elhelyezzék a papír, műanyag vagy a fém gyűjtőkonténerben, attól függően, hogy éppen mely településen van szerencséjük lakni. Ezután pl. a budapesti a szolgáltató az összegyűjtött anyagot a Fegroup-Invest Rt. budapesti telephelyére szállítja, ahonnan bálázás és némi várakozás után suhan a kamion Németországba, természetesen a környezet mindennemű károsítása nélkül. Ott aztán feldolgozzák és jó minőségű csomagolóanyagot állítanak elő belőle (ld.: Papír Tetra Brik-ből).

A papír árát annyira levitték, hogy már senkinek nem éri meg leadni. Ez kiderül abból, hogy sorra mennek tönkre kisvállalkozások melyek eddig papírgyûjtésbõl, szállításból éltek. Ma már nincs olyan vállalkozó, akit ajánlani tudnánk, hogy házhoz megy néhány száz kiló gyûjtögetett papírért. Pedig ilyen telefonok még naponta befutnak a tanácsadó irodánkba. Én meg már azon sem csodálkozom, a ha az utcáról nem viszi el senki a papírt... már egy hajléktalannak sem éri meg lehajolni érte.

Az informatika ROMja

Az ügyfelei körében év elején lebonyolított CD-visszaküldési program rendkívüli sikerén felbuzdulva -- több mint 40 000 feleslegessé vált korongot juttattak vissza a Kiadóba -- ismét környezetvédelmi programot hirdetett meg a KJK-KERSZÖV Kiadó. Ezúttal a nagyközönséget célozták meg.

Hangos a sajtó a gyártókat és forgalmazókat terhelõ visszavételi kötelezettségektõl, melyek egyszerû választ adnak a fenti kérdésre. Cipeljük be a hûtõt, a rádiót, a számítógépet, a hajsütõvasat és az ágymelegítõt a boltba, ahol vettük, vagy juttassuk el a gyártóhoz, és a gond letudva.  De vajon tényleg ennyire egyszerû volna?
A jogalkotó bár megalkotta több témában is a szükséges jogszabályokat, a kötelezettségek rendszerét csak fokozatosan lépteti életbe, hogy a gyártók igazodni tudjanak a kihívásokhoz. a határidõk változóak és bonyolultak, csakúgy mint a mi lehetõségeink.

A német társadalomban az értékek hierarchiájában a pontosság, a megbízhatóság, illetve a kiszámíthatóság minden bizonnyal igen magas helyen szerepelnek. Sõt, nemcsak mint értékek, hanem mint általában elvárható és jellemzõ tulajdonságok mentek át a köztudatba, s ez korántsem csak a németek önmagukról alkotott képére jellemzõ, hanem -- még ha sztereotípiának tûnik is - az ország és lakóinak megítélésére, kívülrõl is.