Hírek vállalkozásoknak

2010. január 26. 03:28

Nos, a megfelelő kifejezésekhez hivatalos útbaigazítást általában a jogszabályok, vagy lexikonok, kézikönyvek jelenthetnek, de persze e forrásokban  hogy is lehetne ez másképp?  nem mindenre találunk elfogadható magyarázatot. Megesik az is, hogy a szakirodalom által világosan meghatározott szavakat sem használjuk mindannyian egyformán. Utóbbi tipikus példája a hulladék illetve a szemét fogalma. A Hulladékgazdálkodási Kézikönyv, a Környezetvédelmi Lexikon valamint az összes jogszabály egyöntetűen úgy foglal állást, hogy a szemét a szilárd kommunális hulladék hétköznapi elnevezése.

2010. január 26. 03:28

Az ipar által szétküldött primitív modell 90 millió eldobó műanyagpalackkal számol évente csak az ásványvíz iparágban, ennyit kell legyártani, tölteni, szállítani, majd az emberekkel kidobatni. Az adataikat átszámolva ugyanennyi italfogyasztást évi mindössze 4,3 millió új visszaváltható palack beszerzésével ki lehet szolgálni. Ennél persze több palackot kell készletben tartani (kb.

2010. január 26. 03:28

Az évtizede folyamatosan nagy iramban növekvő csomagolási hulladék mennyisége komoly jogi szabályozást sürget. Évek óta először látjuk úgy, hogy a termékdíjas törvény módosítása és a betétdíjas kormányrendelet életbe lépése után csökkenhet a keletkező hulladék mennyisége!

2010. január 26. 03:28

I. A feladat és a probléma ismertetése

A hulladékkezelés jelenlegi megoldása a városban az összegyűjtött hulladék lerakásában merül ki. A város hulladékgazdálkodási koncepciójára kellett javaslatot kidolgozni a helyi jellegzetességek, az európai és hazai hulladékgazdálkodásra vonatkozó előírások, jogszabályok figyelembevételével. A fenti táblázat adatai álltak rendelkezésünkre.

A feladatkiírásban szereplő adatok alapján három probléma vetődik fel:

2010. január 26. 03:28

2010. január 26. 03:28

Az új rendszer

Az egyutas csomagolások betétdíjassá válása a csomagolási törvényben megfogalmazott szankció alapján következett be. A német csomagolási törvény ugyanis az újratölthető csomagolások arányára kötelező kvótákat ír elő. Megfogalmazza azt is, hogy amennyiben ezeket a kvótákat két egymást követő évben az ipar és a kereskedelem nem tartja meg, akkor betétdíjassá kell tenni az egyutas csomagolásokat is. Az eldobó csomagolások rohamos térnyerése következtében ez a helyzet be is következett, ezért lépett életbe a törvényben beígért szankció 2003. január 1-én.

2010. január 26. 03:28

KukaBúvár: Miért kell ilyen nagy régiókban gondolkodni, amikor hulladékgazdálkodási beruházásokat terveznek?
Donáth Béla: Azért, mert az Európai Unió a koncentráció elvét követi, és ez azt jelenti, hogy összefogott regionális projekteket támogat, mind az előcsatlakozási alapokból, mind az azt követő kohéziós alapokból. Ezek a körzetek háromszor-ötször nagyobbak annál a természetes méretnél, például Debrecen esetében három vagy négy körzetet kellett összevonni, hogy az EU számára elfogadható legyen.

2010. január 26. 03:28

Az indulat érthető. A termékdíj tartós fenntartását és a betétdíjas rendszer megmentését célzó szabályozás bevezetése alapvetően sérti az eldobó csomagolások gyártásában, forgalmazásában vigéckedő ipar és kereskedelem érdekeit. Értjük az indulat hevességét is: váratlanul egy olyan környezetvédelmi miniszterrel kerültek szembe, aki ökológiai érveket akar érvényesíteni a gazdaságiakkal szemben. És ráadásul  úgy tetszik  még komolyan is gondolja. Na, az ipar nem ehhez szokott hozzá.

2010. január 26. 03:28

Kiszivárogtatott információk alapján a legfontosabb változás: 2005-ben, ahol csak lehetséges, a kilós elszámolásról darab alapúra akarnak áttérni (pl.: az egyszerhasználatos műanyag palackok és üvegek, fémdobozok, konzervdobozok, kombinált műanyag csomagolások (pl. Tetra Pak), befőttes üvegek, flakonok, dobozok, ládák, raklapok, nejlonszatyrok). A darab alapú elszámolás azoknál a csomagolásoknál lesz fontos, amelyeket a betétdíjas körbe is bevonnak, hiszen a termékdíj szankcionális része rájuk fog vonatkozni.

2010. január 26. 03:28

Összeségében úgy látjuk, hogy az alaphelyzet rendkívül hiányos feltárása miatt a tervek nem szorítkoznak másra, mint az elvi célok ismételgetése, és így az intézkedési tervek - a hozzárendelt költségigényekkel együtt - nem lehetnek megfelelő alapjai a közeljövő hulladékos beruházásainak és a rendszerek működtetésének, ill. nem szolgálják a hulladékgazdálkodási prioritásokat.

Oldalak

Zöld üzleti hírek