Hírek vállalkozásoknak

2019. május 13. 15:37

Mivel várható, hogy 2021-ig az online kereskedelem a világ legnagyobb kiskereskedelmi csatornájává válik, várhatóan tovább fog növekedni a környezetre gyakorolt hatása, mivel a jelenlegi szállítási / kézbesítési rendszer rengeteg csomagolási hulladékot termel. Erre mutat megoldást a RePack története, amely a Zero Waste Europe fogyasztási és termelési esettanulmányainak negyedik fejezete.

Vajon az online kereskedelemnek örökre hulladékkal kell elárasztania a világot?

Az esettanulmány egy alternativát csillant fel: ez a RePack zártláncú újrahasználati rendszer, amely 96%-kal csökkentheti az e-kereskedelmi csomagolási hulladékot, ezzel egyidejűleg ugyanolyan fogyasztói élményt biztosít, mint az eldobható csomagolás.

2019. május 10. 13:18
A sziget lakói azt a célt tűzték ki maguknak, hogy 2032-re minden szemetet újrahasznosítanak vagy megjavítanak.

Bornholm egy mindössze 588 négyzetkilométeres kis dán sziget a Balti-tenger déli részén, ahol 40 ezer ember él és évente mintegy 600 ezer látogatót fogad.

 

Ismert a kerek templomairól, sziklás tengerpartjáról és arról, hogy mindig süt a nap. A sziget lakói most azt remélik, hamarosan arról is híresek lesznek, hogy náluk nincsen szemét – írja az MNN.

 

Bornholm egyetlen hulladékégető üzeme rossz állapotban van, így a szigeten úgy döntöttek, az égető cseréje helyett egy másik tervet valósítanak meg.

2019. május 09. 16:12

Egy EU tagállamokra kiterjedő felmérésből kiderül, 28 különböző megközelítés létezik a “körforgásos gazdaság” megvalósításához, több inspiráló, bevált gyakorlati példával. A témában élen járó országok általában a legnagyobb mennyiségű hulladék előállítói is.

A tagállamok körforgásos gazdaság felé vezető útja tükrözi sajátosságaikat, a vezetői szerep jelenlétét és a hulladék megelőzésének inspiráló, gyakorlati példáit. Hollandiában például egy zöld körforgásos közbeszerzés (Green Deal Circular Procurement) több, mint 100 millió euró felett rendelkezett. Franciaország 20 EPR (kiterjesztett gyártói felelősség) rendszert vezetett be 14 ágazatban, 20 százalékban újrahasznosított anyagok felhasználásával és több, mint 80 százalékos, a hulladék mennyiségét minimálisra csökkentő kis- és középvállalkozói részvétellel.

2019. május 09. 14:18
Skócia új betétrendszere az éghajlatváltozással szembeni küzdelem része. Az új rendszerben az alumínium- és fémdobozokra, valamint az üvegekre és PET palackokra is 20 pennys betétdíjat kell fizetni.

Az ambiciózus rendszer sikeres nemzetközi példákon alapul, és széles körben elérhető lesz: a vásárlók minden italokat árusító üzletben visszakapják a betétdíjat.

A sikerhez elengedhetetlen a betétrendszer megvalósításával foglalkozó tanácsadói csoport munkája: a csoport az ágazati szereplők véleményét és tapasztalait gyűjti össze, illetve útmutatást ad a fogyasztók, termelők, kiskereskedők és a vendéglátóipar bevonásához.

2019. május 08. 09:59
Egyre nagyobb teret nyer a zero waste mozgalom, ami lehet, hogy kicsit elkésett, hiszen a fél bolygó egy nagy lomtár és szemétlerakó. Egyéni jólétünkön persze még javíthatunk, valószínűleg ezért lett népszerű minden, ami arról szól, hogyan selejtezzük ki felesleges cuccainkat. De tényleg kerekebb lesz az életünk, és létező dolog a kreatív káosz? Az Index cikke.

"Csak ennyi kell nekem az életben, hogy legyen helye a cuccaimnak... Házra is csak azért van szükségünk, hogy legyen helye a cuccainknak. Ha nem lenne annyi cuccunk, nem kellene ház sem. Szabadon járhatnánk, kelhetnénk. A ház valójában egy rakás cucc, amit lefedünk"

2019. május 07. 08:42
A faluban kastély és börtön is épült, szintén műanyag flakonokból.

Robert Bezeau kanadai vállalkozó belefáradt a rengeteg műanyag palack látványába, úgy döntött hát, újrahasznosítja őket.

 

2019. április 30. 21:45

2720 liter víz. Egy felnőtt ember számára körülbelül 900 napra elegendő ivóvíz-mennyiség. Ennyi kell egyetlen pamutpóló előállításához. Egy farmerhez pedig a többszöröse. És akkor még nem volt szó a póló alapanyagának festésével vagy a farmernadrág koptatásával járó vegyszerekről.

A ruhagyári munkások helyzetéről, ahogy arról sem, mi történik a bőrünkkel, ha ezeket a ruhadarabokat viseljük. Négy magyar grafikus a divatipar sötét oldalára hívja fel a figyelmet. Hat évvel ezelőtt, 2013. április 24-én összeomlott egy nyolcemeletes épület Bangladesben. Több mint ezer ruhagyári munkás halt meg a balesetben és több mint 2500-an sérültek meg.

2019. április 30. 21:03

Évekig nem bomlanak le teljesen a természetben azok a műanyagzacskók, amiknek az a lényege, hogy lebomlanak a természetben, sőt, még bevásárolni is elmehet velük az ember – írja a Guardian egy friss tanulmány alapján.

Az Environmental Science & Technology nevű szaklapban közölt tanulmányban a kutatók most először teszteltek komposztálható, a természetben lebomló illetve sima zacskókat, hogy megállapítsák, mi történik velük, ha huzamosabb időre a természetben hagyják őket.

A projekt keretében a zacskókat három évig tárolták földbe temetve és tengerben, a tesztidőszak végén pedig nem volt olyan zacskó, ami minden környezetben maradéktalanul lebomlott volna.

2019. április 30. 12:52
Az árvizek és az aszályok egyaránt veszélyeztetik a szennyvíz-ellátást. A Földön 4,5 milliárd embernek nincs hozzáférése vízöblítéses vécéhez, pedig a Fenntartható Fejlesztési Célok e probléma eltörlését is célul tűzték ki. Már körvonalazódnak az új megoldások.

A klímaváltozás révén erősödő és gyakoribbá váló szélsőséges időjárás miatt egyre kiszámíthatatlanabb a hozzáférésünk a vízhez. Természetesen a szennyvíz-ellátást is veszélyezteti, akár az aszály miatt nincs elegendő víz a vécék öblítésére, akár az árvizek támadják meg a szennyvízhálózatokat, a legrosszabb esetekben kimosva azok tartalmát a földbe, a talajvízbe, valamint a folyók, tavak vizébe sodorva.

2019. április 29. 18:27

Tudásrendszerek összefogására van szükség

Tudósok és pásztorok párbeszéde, azaz  új tudásszintézis alapozza meg a fenntartható fejlődéshez szükséges döntéseket

Az IPBES, az ENSZ hátterű, biológiai sokféleség megőrzésével foglalkozó tudósokat tömörítő kormányközi világszervezet az emberiség tudásrendszereinek szintézisét tűzte ki céljául, amellyel új utakat tör annak érdekében, hogy minél jobban megalapozza a fenntartható fejlődéshez szükséges döntéseket.

Magyar kutatók az IPBES vezetői paneljében

Oldalak

Zöld üzleti hírek