Szűk egy évvel a legutóbbi számvetésünk óta a helyzet cseppet sem javult a boltokban. Azt azonban nem lehet mondani, hogy a visszaváltási díjas (leánykori nevén betétdíjas) témában eseménytelenül telt volna az elmúlt egy év: megjelent például a háttérszabályozás társadalmi egyeztetésre bocsátott verziója, amelyből további részletek derültek ki. Igaz, a végleges rendelet a véleményezési idő lejárta után sem került még nyilvánosságra, és egyelőre nagy a csend - a háttérben azonban egészen biztosan mozgolódnak az iparági szereplők. Nagy kérdés, hogy a gyártók és kereskedők, illetve a jogszabályalkotók és az állampolgárok érdeke mennyiben ütközik, és vajon állhat-e fényes jövő az újratölthető italcsomagolásoknak előtt.

A rossz mezőgazdasági gyakorlatok és a klímaváltozás miatt gyorsuló ütemben romlik a termőtalaj világszerte, amit a természetes folyamatok nem tudnak ellensúlyozni. A nagyobb terméshozam elérését jellemzően műtrágyázással próbáljuk megoldani: 2020-ban a világ műtrágya-felhasználása meghaladta a 200 millió tonnát, ez azonban rontja a talaj állapotát és a talajvíz szennyezettségét is növeli. Európa különösen kitett az orosz és marokkói importnak, az ukrajnai háború miatti áremelkedés pedig durván kihatott a műtrágya árakra is, így a kérdés ellátásbiztonsági szempontból is jelentős. A szennyvíziszap, amiből Magyarországon is évi 250 ezer tonna keletkezik, részben helyettesíthetné a műtrágyákat, azonban európai viszonylatban is nagy a szórás, hogy a helyi szabályozások milyen felhasználást engedélyeznek. A jelenlegi magyar szabályozás szerint a szennyvíziszap használata a mezőgazdaságban csak olyan növény esetén engedélyezett, amelynek termése az iszappal nem érintkezik. A szennyvíziszapban felhalmozódó nehézfémek, antibiotikum és gyógyszermaradványok jelentik a legnagyobb kockázatot, ami miatt nem tudjuk felhasználni a benne található többi értékes nyersanyagot. Megoldást jelenthetne, ha a nehézfémeket az iszapkezelés során eltávolítanánk a szennyvíziszapból, de az EU is célul tűzte ki, hogy 2030-ra 50%-kal csökkenti a mezőgazdaságban használt vegyszerek mennyiségét.

Egyre több vállalat készít éves fenntarthatósági jelentést és igyekszik az ESG céloknak megfelelően működni. A fenntarthatóság és környezettudatosság, azonban nem csupán a mindennapokban, de a céges események során is egyre markánsabb szerepet kap. Az idén 18 éves Katica Tanya a környezettudatosságot tűzte ki zászlajára, így aki itt tartja céges rendezvényét biztos lehet benne, kisebb lesz a rendezvény ökolábnyoma, mintha az irodában maradtak volna a kollégák, vagy máshova mentek volna. 

A COMPOST Research and Education Foundation (Komposzt Kutatási és Oktatási Alapítvány) Kanada, Ausztrália, az Egyesült Királyság, továbbá más országok csatlakozásával 2023. május 7–13. közötti időszakot a Nemzetközi Komposzttudatosság Hetének (International Compost Awareness Week, ICAW) nyilvánította. 

Tegyük tehát másképp, jobban és hatékonyabban! Mi kell ehhez? Együttműködés és hosszú távú stratégia (gondolkodás).

A Környezetvédelmi Szolgáltatók és Gyártók Szövetsége 2023. április 26-27-én – a Fenntarthatósági Témahéthez kapcsolódva – kétnapos, a szemléletformálással foglalkozó szakmai konferenciát szervez, amelyre hívják és várják tagjainat, partnereiket.

„Örömünkre szolgál, hogy az Egyesült Nemzetek Szervezete úgy döntött, hogy március 30-át Nemzetközi Hulladékmegelőzési Világnappá nyilvánítja. A hulladékmegelőzés fontosságának felismerésében visszaköszön a világ különböző pontjain működő szervezetek több évtizedes társadalmi-környezeti aktivizmusa. E szervezetek együtt dolgoznak azon közösségekkel, amelyeket leginkább érintenek a természeti erőforrások kizsigerelése és a globális túltermelés rendszere által okozott környezeti és társadalmi igazságtalanságok" -írja a Globális Szövetség a Hulladékégetés Alternatíváiért (Global Alliance for Incinerator Alternatives, GAIA)* nyilatkozatában, amelyet a Humusz is aláírt.

A hosszú távú változás a hétköznapok rögvalóságában kezdődik – pontosan ezért kezd a Humusz átfogó fejlesztési programba a Scale Impact szakértőinek segítségével a szervezeti hatékonyság növelése érdekében. Az együttműködés során csapatunk olyan széles spektrumú stratégiai eszköztárral gazdagodik majd, amellyel mindennapi működésünket még magasabb hatásfokra kapcsolhatjuk. A cél, hogy szervezetünk az eddigieknél is professzionálisabban működhessen, ezáltal is szélesítve tevékenységünk társadalmi, és persze környezeti hatását. A Scale Impact missziójáról és a fejlesztési programban rejlő lehetőségekről Harsányi Andrással, a Scale Impact társalapítójával, és Sáhy Gáborral, a Cseriti Bolthálózat alapítójával, stratégiai vezetőjével beszélgettünk.

Az ENSZ Környezetvédelmi Programja (UNEP) 2022. december 14-én hivatalosan elismerte a zero waste kezdeményezések fontosságát, és március 30-át a Nemzetközi Hulladékmegelőzési Világnappá nyilvánította, amelyet 2023-tól évente tartanak majd meg. A Humusz Szövetség üdvözli, hogy ilyen magas szintű láthatóságot kap a hulladékmegelőzés témája, amivel több mint 25 éve foglalkozik napi szinten. Március során online kampányt indítunk, hogy felhívjuk a figyelmet az új zöld jeles napra.