Idén eddig nem esett rendesebb mennyiségű eső, van olyan kiskerttulajdonos, aki már hetente locsol, pedig még csak március van. Ahol viszont komposzttal kevert a konyhakert földje, ott a locsolási igény is kisebb, mert a komposzttal lazított, jó szerkezetű talaj beissza és tárolja a vizet, míg az egynemű, tömörödésre hajlamos talaj felszínén elfut a víz, nem szívódik a mélybe, szomjasak maradnak a növények.

Ha a természet évezredek alatt kialakult törvényeit követjük, mérsékelni tudjuk a klímaváltozást, a növény- és állatfajok kihalását. A természet forrásait használva erősítjük a faji sokféleséget, időt takarítunk meg a kertgondozási munkákban, és hamarosan földi Paradicsommá változik a kertünk.

Mikroműanyagok magas koncentrációja található a tengervízben, a tengerfenéken, a lakatlan partszakaszokon, a folyókban, sőt még a jégben és a hóban is – írták a bremerhaveni Alfred Wegeren Kutatóintézet (AWI) tudósai a Nature Reviews Earth & Environment című szaklap.

Az AWI kutatói norvég, kanadai és holland kollégáikkal együtt értékelték az adatokat. Összefoglalójuk szerint évente mintegy 19-23 millió tonna műanyag hulladék kerül a világ vizeibe, ami percenként két teherautó rakományának felel meg.

A gombák a Föld fő lebontó szervezetei, de lehetnek fontos szimbionta (együttélő) partnerek vagy paraziták is. Dima Bálint, az ELTE Természettudományi Karának  Biológiai Intézete munkatársa előadásában betekintést nyújt a gombák szerteágazó életébe, különös tekintettel a természetben található nagygombák változatosságára, megismerésükre és szerepükre.

Ugyanakkor a főváros zöldfelületeinek jelentős része nem a fővárosi önkormányzat tulajdonában és kezelésében van. Legnagyobbrészt magántulajdon. Vajon megteszünk-e minden a magánkertekben azért, hogy ne csökkenjen a zöldfelület és jó állapotban legyen? Hogyan tudnánk a mostani gyakorlatnál egy zöldebb kertkultúrát meghonosítani? Mire figyeljünk oda a közterületeken, hogy ne kerüljenek rossz állapotba a fasoraink, parkjaink, erdeink, természeti területeink? Hogyan tudunk segíteni önkéntes munkával a lakókörnyezetünk zöldfelületeinek gondozásában és megóvásában.

Ebbe a közelségbe több úton is megérkezhetünk – erről mesél majd előadásában Kató Csaba, vándorcoach. Egyik lehetőség, hogy beállunk tanítványnak a természet mellé. Elfogadjuk vezetését egy fenntartható élet felé. Ezen az úton született meg és formálódik a Vándorcoaching, amelyben a természet is coachként vesz részt. Jelen van, teret ad, hordozza az elakadásainkat, és segít, hogy felismerésekhez jussunk, amelyekből élni tanulhatunk. Két „mestercoachra” is rátaláltam ezen az úton: a vándormadarakra és a hortobágyi pusztára.

Valakik szeretnek farkasok, medvék és hiúzok járta „vadonban” túrázni. De vajon milyen az élet az ott élők számára? Mennyire könnyű egymás mellett létezni azokkal a ragadozókkal, akik szemet vetnek a haszon- és vadállatokra, amelyeket mi is fogyasztunk. Mennyire veszélyesek ránk nézve ezek a fajok? Hogyan lehet együttműködni valakivel, ha látszólag más az értékrendünk, érdekeltségünk? Ezekkel a kérdésekkel fogunk foglalkozni az előadás és az azt követő beszélgetés során Patkó László, a WWF Magyarország munkatársával.