A téma iránti kiemelt érdeklődésre tekintettel „Koncessziós hulladékgazdálkodási feladatellátás” címmel a HOSZ konferenciát szervez, amelynek keretében szeretné körbejárni a hazai hulladékgazdálkodási szektor jövőjének a kérdéskörét, illetve a piaci szereplők előtt álló kihívásokat a MOL Nyrt. koncessziós hulladékgazdálkodási feladatellátása kapcsán.

Még a kánikulában is elviselhetőbb a lakás vagy iroda belső hőmérséklete, ha mozog valamennyire a levegő. Az okos huzat ráadásul képes keverni az eltérő hőmérsékletű légtömegeket.

Egy átlagos internetfelhasználó éves szinten 414 kg károsanyag-kibocsátásért felelős. Egy közepes weboldal pedig 60 kg CO2 éves kibocsátással ugyanakkora környezeti lábnyommal jár, mint 4,3 millió SMS vagy napi 63 percnyi TikTok aktivitás. Bár a digitalizációra mint zöld megoldásra tekintünk, minden digitális folyamat termel karbont. A fenntartható jövő ezért nem képzelhető el a digitális marketingtevékenységek racionalizálása nélkül. A megoldást egy magyar csapat, a Carbon.Crane mesterséges intelligenciát használó szolgáltatása jelentheti, ami méri és optimalizálja például a weboldalak karbonlábnyomát, így a szakértőik tapasztalatai alapján akár tizenheted részére csökkenthető a karbonkibocsátás.

Lassan már nagyítóval sem találni betétdíjas italcsomagolást a nagyobb üzletekben. Sajnos azt látni, hogy a Humusz Szövetség és a Greenpeace elmúlt egy évben folytatott akciói a betétdíjas rendszerek megerősítésére (egyelőre) nem vezettek eredményre. A kormányzat nem nyilvánított véleményt a kérdésről, a kötelező visszaváltás bevezetéséről szóló, immár elfogadott szabályozás nem számol az újratölthető göngyölegek megtartásával. Bár a visszaváltás bevezetése az eldobó csomagolások esetében várhatólag újabb félév csúszással 2024. januárra tolódik, a kiskereskedelmi láncok megkezdték az újratölthető üvegek kivezetését kínálatukból. Cikkünkben a 2022. évi történéseket vesszük számba, külső szakértőnk megfigyeléseit alapul véve.

Halomban áll a PET-palack a bolygónkon, és míg a fosszilisekből előállított műanyagok fokozzák a klímaválságot, az óceánokat, erdőket beborítva a szeméthegyek ökológiai katasztrófához is vezetnek. A nagy üdítőital-gyártó cégek fenntarthatósági fogadalmakat tesznek, de ez általában kimerül abban, hogy növelik az újrahasznosított műanyagok használatát. Arról azonban nem sok szó esik, amivel valóban tenni lehet a hulladékcsökkentésért, ez pedig a palackok újrahasználata. Ám léteznek olyan vállalatok hazánkban, akik ráálltak az újratöltésre, még úgy is, hogy a nagy áruházláncok sokszor nem segítik elő ezt a környezettudatos törekvést. A greenpeace olyan cégeket keresett meg, ahol már működik az újratöltés, bizonyítva ezzel, hogy mindenkinek megéri, ha környezetbarát a csomagolás.

Egyre több szórakozóhely, illetve fesztivál vezeti be a visszaváltható műanyag poharakat. Ezek előnye, hogy nem kell összeszedni őket, mert a vendégek visszaviszik – tehát csökkennek a vendéglátósok költségei. Ráadásul az üvegpoharakkal szemben ezek nem törnek el olyan könnyen. Busky Péter, a G7 újságírója járt utána a hazai rossz gyakorlatnak.

A műanyag a jelenlegi civilizációs berendezkedésünkben szinte mindenhol jelen van, ennek megfelelően már fogyasztási cikkeinkben is megtalálható, legyen az a sör, a konyhasó, a méz vagy a cukor, de az emberi szervezetben is ott van a méhlepénytől egészen a vérünkig. A kisbabák a műanyag cumisüveg használatának módja és egyéb környezeti hatások miatt akár 2600-szor több mikroműanyagot fogyaszthatnak el naponta, mint egy átlagos felnőtt. Bár a szervezetünkből a bevitt mikroműanyag 90%-a kiürül, az egészségügyi kockázatokról továbbra sem tudunk eleget, viszont amit igen, az riasztó. Állatkísérletek és orvosi kutatások szerint a szervezetünkbe bejutó műanyag részecskék gyulladást okozhatnak, károsítva az immun- és az idegrendszert, a tüdő ereibe bejutva magas vérnyomást okozhatnak, és egyes esetekben a daganatos megbetegedések kockázatát is növelik. Még a mikroműanyag hatását sem ismerjük teljeskörűen, de már megjelentek a még kisebb nanoműanyagok, amelyek fizikai érintkezés útján a bőrünkön át is képesek a testünkbe hatolni. Egyelőre nem beszélhetünk akut problémáról, azonban az emberiség túlzott műanyagfogyasztásával olyan egészségügyi orosz rulettet játszik, aminek a hosszútávú következményei veszélyesek, de minimum kérdőjelesek.

A PET-palackok 70 százalékát nem hasznosítják újra.