De hol, milyet, és legfőképp mennyiért? Tapasztalataink szerint ezek a leggyakoribb kérdések az újrapapír használatával kapcsolatban, ezért következzen egy táblázat, amely kicsit közelebb hozhat minket a válaszokhoz, és magához az újrapapír témához is.

2021. év elején az Országgyűlés megszavazta azt a törvénycsomagot, amelynek értelmében 2023 júliusától kötelező az egyutas italcsomagolások (PET, alumínium, üveg) visszaváltása. Ezeknek az egyébként eldobható, egyszer használatos csomagolásoknak a kötelező visszaváltása magasabb arányú újrahasznosítást tesz lehetővé. Fontos megjegyezni, hogy az utóbbi években a piacról egyre inkább kiszorulnak a többször használható betétdíjas, visszaváltható italcsomagolások, amelyekkel a törvénycsomag jelenleg nem foglalkozik. Kijelenthetjük, hogy az elfogadott törvény nem elég ambiciózus, és nem veszi figyelembe a hulladékhierarchiát. Különösen sajnálatos, hogy a törvény elfogadását valódi társadalmi konzultáció nem előzte meg, a kormány kizárólag az iparági és kereskedelmi szereplőkkel egyeztetett, és a kapcsolódó online közvélemény-kutatásban az újratölthető csomagolásokról kérdést sem tettek fel. A kormányzati kommunikáció kerülte a hulladékkeletkezés megelőzésének még a gondolatát is, kizárólag a visszagyűjtés hatékonyságának és az újrahasznosítás arányának növeléséről beszéltek. A Humusz Szövetség több környezetvédelmi civil szervezet és szakértő által összeállított állásfoglalással kívánja felhívni a figyelmet a tervezett rendszer hiányosságaira, és szakmai útmutatást adni arra vonatkozóan, hogyan kellene a régről ismert, újratöltésen alapuló betétdíjas rendszert ismét felvirágoztatni.

Az életterünk megóvásáért – a felhalmozódó hulladékok negatív hatásainak csökkentése, megelőzése érdekében – fokozott intézkedésekre van szükség. Ezt szolgálja a környezetünkre és az emberi egészségre kiemelten veszélyes egyszer használatos műanyagok felhasználásának, az azokból keletkező hulladék mennyiségének a visszaszorítása, valamint a fenntartható, újrahasznosítható termékek alkalmazásának előtérbe helyezése, amit környezetvédelmi termékdíj is igyekszik ösztönözni.

Minden helyi, országos és európai szintű állami döntéshozónak szól a nyílt levél, amelyet a felelős, az eldobható kultúra helyett az újrahasználatot előnyben részesítő vállalatok szignálnak. Alább a nyílt levél teljes szövegét közöljük, a függelékek pedig a cikk alján található linkre kattintva érhetőek el.

Budapest, 2021. április 23. – Jelentős mennyiségű műanyag hulladéktól szabadították meg a Szentendrei-sziget egy részét a Greenpeace Magyarország és a Maradjanak a FÁK a Rómain civil csoport önkéntesei április 17-én. A Szentendrei Duna-ág melletti erdős területen felhalmozódott szemét számottevő része kiürült PET-palack volt, mely leginkább olyan jól ismert nagyvállalatoktól származik, mint a Coca-Cola, a PepsiCo és a Szentkirályi Magyarország Kft. A Greenpeace azt várja a műanyagszennyezésért felelős cégektől, hogy szakítsanak végre az egy használat után szemétté váló PET-palackokkal és hazánkban is vezessék be az újratölthető italcsomagolásokat. Csak így lehet megállítani a hazánkat is egyre inkább elszennyező műanyagáradatot.

Szeretnétek többet tudni a hulladékproblémáról és a hétköznapi életbe is könnyen átültethető megoldásokat keresitek? Vagy esetleg a dolgozói zöld közösségeteket akarjátok erősíteni? A Humusz Szövetség nagy tapasztalattal rendelkezik környezetvédelmi témájú előadások tartásában, amiket a jelenleg online kínálunk vállalatok, közösségek számára. 

Egyelőre finoman szólva kusza a kormány klíma- és természetvédelmi akciótervének hulladékhasznosításra vonatkozó végrehajtása.

A művészeti szubkultúrában is dívik az újrahasznosítás: a kortárs művészet már régen felfedezte magának a zero waste szemléletmódot, számos alkotó dolgozik itthon is szemétben talált tárgyakból, vagy éppen ipari hulladékanyagokból.