Szelektív gyűjtés Berlinben - Berlin
A szelektív gyűjtés a hétköznapok természetes részévé vált. A rendszer a kívülálló számára nem egyszerű, de mindenre van szabály, mindennek megvan a helye. A szolgáltató átvesz használt bútort is, de azt a polgárnak magának kell a telephelyre elszállítania.
Berlinben nincs szükség naptárra ahhoz, hogy az ember tudja, hogy milyen nap van. Elég, ha megfigyeljük, hogy milyen zsákok és kukák hevernek esténként a közös telek bejáratánál. Ha degeszre tömött sárga műanyagzsákok gyűlnek halmokban, akkor szerda van. A következő héten nem sárga zsákok színesítik majd az utcai kínálatot, hanem a szürkéskék műanyagkukák, nem is szerdán, hanem már kedden. Nagy sárga zsákokban gyűjtik a műanyagot és a fém csomagolóanyagot, a papír és a szerves háztartási hulladék azonban nem keveredhet ezek közé. Ezeknek egy másik, boltban vett műanyag zsákban van a helyük. Ha megtelik, kiteszik a kukába. A műanyag hulladékot kimosva teszik a zsákokba. A nagy sárga zsákot ingyen lehet beszerezni a szolgáltató újrahasznosító udvaraiban.
A szemetesek a háztól szemétdíj ellenében szállítják el kéthetente a nagy sárga zsákokat és a kisebb zsákokat. A kukások az idegen, nem a szolgáltató telepén vett zsákokkal nem foglalkoznak. Felárral elszállítják az összesepert leveleket, a lenyírt füvet (ha nem komposztál a tulajdonos, vagy a bérlő), a szintén megkülönböztetett jelzésű zsákok darabját 3 euróért árusítják a szolgáltató telepein. A szolgáltató csak bizonyos feltételek mellett veszi be a hulladékot. Káros anyagot tartalmazó hulladékot, például festékkel bemázolt ablakkeretet vagy ajtót csak meghatározott telepeken vesznek át. Csak a Berlin területén működő privát háztartások hulladékát hajlandók fogadni.
A háztartási készülékeknél megkülönböztetnek „barna" és „fehér"árut. A barna áruba tartoznak a szórakoztató elektronikai cikkek, fehér áru a hűtőgép, a mosógép, a mikrohullámú sütő, az elektromos tűzhely. A barna áru leadásáért nem kell fizetni, a fehérért igen. Időnként cégek is megjelennek a házaknál szórólapjaikkal, s közlik, hogy érdekelné őket a házban elheverő, kidobásra ítélt szórakoztató elektronika. Ezeket aztán ki lehet tenni az ajtó, vagy a kapu elé. Hazai típusú lomtalanítással Berlinben nem lehet találkozni.
A szolgáltató telepei átvesznek használt bútort is, de kikötik, hogy a bútorokat előtte szét kell szedni. A beszállításról mindenki maga gondoskodik, a vállalat emberei hajlandók ugyan kiszállni, de csak borsos árért szállítják el a kiselejtezett holmit. Az újrahasznosító udvarokban a különböző hulladékok számára felállított konténerekbe általában mindenki maga dobja bele a hulladékot. Használt ruhát, textíliát és cipőket is bevesznek, és a városban is találhatók karitatív szervezetek által kihelyezett ruhagyűjtő konténerek.