Hulladékcsökkentés Parmában - Parma

Parma sokelemű hulladékpolitikájában ötvözi a gazdasági eszközöket és a szemléletformálást. Példák: a komposztáló polgárok hulladék adóját 15%-kal csökkentik, az eldobós edényeket használó éttermek adóját növelik, a hulladékcsökkentésben élen járó cégek díjakat kapnak.

Parma város hulladékgazdálkodása is a sikertörténetek közé tartozik. A virágzó Észak-Olaszország szívében fekvő város évek óta újító módon közelíti meg a hulladékmegelőzés témáját. Az ezen a téren folyó munka aszerint osztható kategóriákra, hogy az intézkedések kiket céloznak. Az érintettek: a háztartások, a gyártók, a kereskedelmi ágazat és a vendéglátó szolgáltatások.

Ahogy ez más európai városokban is történt, a parmai hatóságok felismerték, hogy ha az egyszerű állampolgárok viselkedése alapvetően megváltozik, akkor a keletkező hulladék mennyiségét jelentősen lehet csökkenteni. Ahhoz, hogy a hulladék elkerülés és megelőzés nemzeti és regionális céljait teljesíteni lehessen, arra van szükség, hogy a fogyasztók tájékozottabban vásároljanak, több információ álljon rendelkezésükre, és így jobban foglalkoztassák őket a környezeti hatások. Ezenkívül rugalmasnak kell lenniük, hogy vállalják a kifinomultabb válogatási és gyűjtési módszereket. Parma városa ezt a folyamatot oly módon próbálta segíteni, hogy kiadott egy kézikönyvet, amely áttekintést ad a hulladékkal kapcsolatos lehetőségekről és alternatívákról. A kiadvány számos termékről is információkat ad, azzal a szándékkal, hogy a fogyasztókat megpróbálja a kisebb környezeti terhelést okozó termékek felé irányítani. A könyv tehát oktatási eszközként szolgál, amelyet a háztartások saját belátásuk szerint használhatnak.

Ezen kívül a helyi hatóság a házi komposztálást is ösztönözte, mégpedig oly módon, hogy a kezdeményezéshez csatlakozó háztartások kommunális hulladék adóját 10-15%-kal csökkentették. Ezt erősíti az az intézkedés, hogy azok a családok, amelyek kevesebb hulladékot visznek be a rendszerbe, csökkentett kommunális hulladékadót kell fizetniük.

A gyártók hulladéktermelését a város úgy próbálja csökkenteni, hogy a különféle cégeknek felajánlja, hogy önkéntes megállapodást köthetnek az önkormányzattal. A megállapodások célja a cégek által felhasznált csomagolóanyagok mennyiségének csökkentése. Emellett az önkormányzat minden évben kioszt egy díjat annak a cégnek, amely a legújítóbb szellemű és természetesen legsikeresebb hulladékcsökkentési stratégiát megvalósítja.

A kereskedelmi ágazatban az önkormányzat a kereskedelmi és fogyasztóvédelmi egyesületekkel közösen kialakította a környezetvédelmi védjegy rendszert. Ennek a védjegynek két alapvető célja van:

• Egyrészt útmutatást ad a vásárlóknak, segíti őket abban, hogy jól tájékozottan hozzanak döntéseket, és ösztönzi, hogy a fogyasztók számára elérhetőek legyenek a kisebb környezeti terhelést okozó áruk.

• Másrészt ösztönzi a cégeket, hogy környezetkímélő árukat termeljenek, hiszen a környezetvédelmi védjegy minőséget jelöl, és ennek komoly piaci értéke van.

A gyártók kitüntetése olyan sikeres volt, hogy ezen felbátorodva a kereskedelmi ágazat részére is létrehoztak egy díjat. A cél ebben az esetben is a hulladékáramba kerülő hulladék mennyiségének csökkentése, azonban ez alkalommal a város a kereskedők egyesületével alakít ki partneri kapcsolatot. Végül ide tartozik az az intézkedés is, hogy az önkormányzat csökkentette a kevesebb hulladékot termelő kereskedelmi tevékenységek adóját.

A vendéglátóipart a város több irányból is célba vette. Parma foglalkozott azzal a gondolattal, hogy az éttermekben és az iskolákban betiltja az eldobható tányérok, poharak és evőeszközök használatát. Ennek a kikényszerítése azonban nehéz feladat, ezért a város inkább a gazdasági ösztönzők felé fordult, és növelte azoknak az éttermeknek, eszpresszóknak és iskoláknak az adóját, amelyek eldobós edényeket használnak. Az önkormányzat a más területeken alkalmazott „nevezd meg a tettest" rendszerrel is próbálkozik, vagyis azzal, hogy pontrendszert vezet be, és dícséretben részesíti azokat, akik a hulladékmegelőzés területén jó eredményt értek el, miközben elítéli azokat, akik semmibe vették a szabályokat.

Most, hogy Parma megpróbálja valamennyi ágazatra kiterjeszteni a hulladékmegelőzés hatályát, utolsóként a hivatalok is sorra kerültek. Az önkormányzat kampányt indított, hogy ösztönözze a hivatalok újrapapír felhasználását. A vendéglátáshoz hasonlóan pontozási rendszerrel tartják számon a példás viselkedést és a rossz gyakorlatot is. És a többi ágazattal lépést tartva az önkormányzat célzott gazdasági ösztönzőket is használ, hogy elérje az általános célokat. Erre példa, hogy a csekély mennyiségű papírt használó cégek adóterheit csökkentik.

A parmai példa azt mutatja, hogy a gazdasági ösztönzők szigorú és célzott alkalmazásával jelentős sikereket lehet elérni. A cégek, vásárlók és háztartások az adócsökkentésekre jól reagáltak. Azonban Parma példája azt is mutatja, hogy ezeket a gazdasági intézkedéseket nem lehet elszigetelten alkalmazni. Sokkal inkább egy nagyobb csomag részeként, más eszközökkel, például a szemléletformálással és az oktatással együtt kell „bevetni" őket.

Parma város hulladékgazdálkodása is a sikertörténetek közé tartozik. A virágzó Észak-Olaszország szívében fekvő város évek óta újító módon közelíti meg a hulladékmegelőzés témáját. Az ezen a téren folyó munka aszerint osztható kategóriákra, hogy az intézkedések kiket céloznak. Az érintettek: a háztartások, a gyártók, a kereskedelmi ágazat és a vendéglátó szolgáltatások.

Ahogy ez más európai városokban is történt, a parmai hatóságok felismerték, hogy ha az egyszerű állampolgárok viselkedése alapvetően megváltozik, akkor a keletkező hulladék mennyiségét jelentősen lehet csökkenteni. Ahhoz, hogy a hulladék elkerülés és megelőzés nemzeti és regionális céljait teljesíteni lehessen, arra van szükség, hogy a fogyasztók tájékozottabban vásároljanak, több információ álljon rendelkezésükre, és így jobban foglalkoztassák őket a környezeti hatások. Ezenkívül rugalmasnak kell lenniük, hogy vállalják a kifinomultabb válogatási és gyűjtési módszereket. Parma városa ezt a folyamatot oly módon próbálta segíteni, hogy kiadott egy kézikönyvet, amely áttekintést ad a hulladékkal kapcsolatos lehetőségekről és alternatívákról. A kiadvány számos termékről is információkat ad, azzal a szándékkal, hogy a fogyasztókat megpróbálja a kisebb környezeti terhelést okozó termékek felé irányítani. A könyv tehát oktatási eszközként szolgál, amelyet a háztartások saját belátásuk szerint használhatnak.

Ezen kívül a helyi hatóság a házi komposztálást is ösztönözte, mégpedig oly módon, hogy a kezdeményezéshez csatlakozó háztartások kommunális hulladék adóját 10-15%-kal csökkentették. Ezt erősíti az az intézkedés, hogy azok a családok, amelyek kevesebb hulladékot visznek be a rendszerbe, csökkentett kommunális hulladékadót kell fizetniük.

A gyártók hulladéktermelését a város úgy próbálja csökkenteni, hogy a különféle cégeknek felajánlja, hogy önkéntes megállapodást köthetnek az önkormányzattal. A megállapodások célja a cégek által felhasznált csomagolóanyagok mennyiségének csökkentése. Emellett az önkormányzat minden évben kioszt egy díjat annak a cégnek, amely a legújítóbb szellemű és természetesen legsikeresebb hulladékcsökkentési stratégiát megvalósítja.

A kereskedelmi ágazatban az önkormányzat a kereskedelmi és fogyasztóvédelmi egyesületekkel közösen kialakította a környezetvédelmi védjegy rendszert. Ennek a védjegynek két alapvető célja van:

• Egyrészt útmutatást ad a vásárlóknak, segíti őket abban, hogy jól tájékozottan hozzanak döntéseket, és ösztönzi, hogy a fogyasztók számára elérhetőek legyenek a kisebb környezeti terhelést okozó áruk.

• Másrészt ösztönzi a cégeket, hogy környezetkímélő árukat termeljenek, hiszen a környezetvédelmi védjegy minőséget jelöl, és ennek komoly piaci értéke van.

A gyártók kitüntetése olyan sikeres volt, hogy ezen felbátorodva a kereskedelmi ágazat részére is létrehoztak egy díjat. A cél ebben az esetben is a hulladékáramba kerülő hulladék mennyiségének csökkentése, azonban ez alkalommal a város a kereskedők egyesületével alakít ki partneri kapcsolatot. Végül ide tartozik az az intézkedés is, hogy az önkormányzat csökkentette a kevesebb hulladékot termelő kereskedelmi tevékenységek adóját.

A vendéglátóipart a város több irányból is célba vette. Parma foglalkozott azzal a gondolattal, hogy az éttermekben és az iskolákban betiltja az eldobható tányérok, poharak és evőeszközök használatát. Ennek a kikényszerítése azonban nehéz feladat, ezért a város inkább a gazdasági ösztönzők felé fordult, és növelte azoknak az éttermeknek, eszpresszóknak és iskoláknak az adóját, amelyek eldobós edényeket használnak. Az önkormányzat a más területeken alkalmazott „nevezd meg a tettest" rendszerrel is próbálkozik, vagyis azzal, hogy pontrendszert vezet be, és dícséretben részesíti azokat, akik a hulladékmegelőzés területén jó eredményt értek el, miközben elítéli azokat, akik semmibe vették a szabályokat.

Most, hogy Parma megpróbálja valamennyi ágazatra kiterjeszteni a hulladékmegelőzés hatályát, utolsóként a hivatalok is sorra kerültek. Az önkormányzat kampányt indított, hogy ösztönözze a hivatalok újrapapír felhasználását. A vendéglátáshoz hasonlóan pontozási rendszerrel tartják számon a példás viselkedést és a rossz gyakorlatot is. És a többi ágazattal lépést tartva az önkormányzat célzott gazdasági ösztönzőket is használ, hogy elérje az általános célokat. Erre példa, hogy a csekély mennyiségű papírt használó cégek adóterheit csökkentik.

A parmai példa azt mutatja, hogy a gazdasági ösztönzők szigorú és célzott alkalmazásával jelentős sikereket lehet elérni. A cégek, vásárlók és háztartások az adócsökkentésekre jól reagáltak. Azonban Parma példája azt is mutatja, hogy ezeket a gazdasági intézkedéseket nem lehet elszigetelten alkalmazni. Sokkal inkább egy nagyobb csomag részeként, más eszközökkel, például a szemléletformálással és az oktatással együtt kell „bevetni" őket.