A Zöld Reneszánsz program keretein belül 2008 júniusa és szeptembere között Magyarország 6 régiójában és Budapesten jön létre a „Kiutak” c. szabadtéri vándorkiállítás: 14 díjazott mûvet állítanak ki félig nyitott sátorban, illetve elõtte. A témához kapcsolódva, a kiállítás helyszínén újrahasznosított termékek bemutatója, gyerekfoglalkoztatók, valamint helyi civil szervezetek, vonatkozó vállalkozások standjai is várni fogják az érdeklõdõket.

Miközben szinte nemzeti üggyé vált a Szentgotthárdtól néhány száz méterre tervezett osztrák szemétégetõ elleni tiltakozás, a kormány már évekkel ezelõtt döntött: a keletkezõ hulladék mennyiségének csökkentése helyett a megállíthatatlanul növekvõ szeméthegyek elégetését tekinti a hosszú távú megoldásnak. Utóbbi ráadásul jövedelmezõ üzlet is, amihez jelentõs uniós forrásokat lehet hozzá felhasználni. [origo]

Sok vita zajlik napjainkban arról, hogy hány hulladékégetõ is mûködik a világon, mennyire elfogadott a technológia, és mi ennek a környezeti kockázata. Nos, a kérdésre nem könnyû válaszolni. Egy nemrégiben megjelent tanulmány szerint világszerte hatszáz olyan égetõ mûködik, amely a hulladék égetése során abból energiát nyer ki. Ez a szám talán reális lehet, és valószínû, hogy ezek az égetõk tekinthetõek korszerûnek, és felelnek meg a magas szintû környezetvédelmi elõírásoknak. Rajtuk kívül azonban még számtalan égetõ mûködik.

Használt tankönyvek csereberéjére, adás-vételére kínál lehetõséget három magyar weboldal. Pénztárcabarát kezdeményezés, mely hulladékmegelõzési szempontból nézve sem elhanyagolható… pláne ha nagy tömegek veszik igénybe.

Kárpátalja Ukrajnán belül kis régió (területe 12,8 ezer km2, lakossága 1.258.000 fõ), a terület határos Magyarországgal, Szlovákiával, Romániával és Lengyelországgal. A független Ukrajna fennállása óta (1991) az országban gyakorlatilag egyetlen hulladékkezelési rendszert sem építettek ki.

A Fölösleges Áruk Fórumát megtekintette Fábry Sándor, majd a show-jában bohóckodott egyet az elektromos PET-zsugorítóval, ami miatt a készülék gyártója vehemensen tiltakozott. Nagy vita bontakozott ki a készülékrõl a honlapunkon is: „Miért kell áramot használni ilyesmire, amikor rá is lehet taposni?” Késõbb a Heti Hetesben is elõkerültek a PET-pogácsák, kiderült, hogy Farkasházy Mimi lelkes zsugorító, sõt Alföldy direktor úrnak is megtetszett a végtermék, mondván, majd ilyenekbõl épít tavat a Nemzetiben.... Ez a cikk mégsem elsõsorban a zsugorító készülékrõl szól, fogunk arról még vitatkozni eleget, hanem a fejlesztõ cég által a készülék mellé felállított begyûjtési-feldolgozási rendszerrõl

A Nemzeti Civil Alap támogatásának köszönhetõen folytatjuk a Kárpát-medence határon túli területeinek hulladékgazdálkodásáról szóló tudósításunkat. 2007. decemberében Kárpátalján jártunk. Kárpátalja síkvidéki területeken Ungvártól Aknaszlatináig láttunk csillogást és nyomort, találkoztunk olyan civilekkel, helyi politikusokkal és szakértõkkel, akik jól látják a problémákat. A hegyvidék számunkra egyelõre rejtély. Csak azt látjuk, hogy a folyók szállítják a pillepalackokat Magyarország felé.