Mi kerül a karácsonyi asztalra?

A vizsgálatok során egy bolgár Metro áruházban vásárolt saláta volt a legszennyezettebb. A minta öt különféle hatóanyagot tartalmazott. Az Európai Unióban betiltott hormonális hatású vinklozolin mellett a határértéknél 61-szer nagyobb koncentrációban fordult elő a thiophanate-methy nevű lehetséges rákkeltő anyag, és a karbendazim mennyisége is több mint kétszer magasabb volt a határértéknél. Ennek a gombaölőnek a használatát mutagén hatása miatt az új uniós növényvédőszer-szabályozás értelmében hamarosan be kell szüntetni.
A Hollandiában árusított mandarinok átlagosan három különböző szermaradékot is tartalmaztak, sőt az egyik minta az egész unióból kitiltott, idegrendszert károsító dicofolt is tartalmazott. Általában jellemző volt az elavult, egészségünkre kockázatot jelentő vegyszerek jelenléte.
Érdekes módon a legtisztább termékeknek a Szlovákiában vásárolt spanyol saláták bizonyultak, melyek kivétel nélkül permetszermentesek voltak. Az egyetlen szlovák származású salátában viszont hét féle vegyszermaradék is volt, köztük a már részben korlátozott, hormonrendszert károsító bifentrin.

Egyrészt örömteli, hogy a közel száz mintában csak egy esetben fordult elő határérték feletti szennyezettség, de meg kell említeni, hogy az Európai Parlament 2008-ban hozott döntésével az egyes tagországok által korábban megállapított határértékeket „harmonizálta”, ami a gyakorlatban a határértékek nagymértékű emelését jelentette. Különös aggodalomra ad okot, hogy egy-egy minta jellemzően több különféle permetszert tartalmazott, hisz ezek együttes egészségügyi hatásáról még a legjobb szakértők sem tudnak semmi bizonyosat mondani.
A Magyarországon beszerzett két minta kivételével az összes vizsgált mandarinból ki lehetett mutatni szermaradékot. Sőt a többi országban beszerzett minták több mint 90 százaléka többféle szert is tartalmazott. Egy holland mandarinmintában 6 féle vegyszer volt.
Simon Gergely, a Növényvédelmi Akcióhálózat Európai Tagozatának projektfelelőse szerint az eredmények alapján erősíteni szükséges a beérkező termékek ellenőrzését, hisz az EU-n belül szabadon áramló zöldségekben és gyümölcsökben, mint a példa is mutatja, könnyen lehetnek egészségkárosító anyagok.

A magyar minták az Auchan, a Spar, valamint a Penny Market üzleteiből származtak az ország mind a hét régiójából. Az összes Magyarországon vásárolt minta megfelelt a hatályos uniós jogszabályoknak.

A Magyarországon vett 18 salátaminta mindegyike hazai eredetű volt, mintegy 15 százalékukban (3 minta) nem volt kimutatható szermaradék, a minták közel felében viszont több hatóanyag is jelen volt. A három kereskedelmi lánc termékeinek szennyezettsége csak kis mértékben tért el egymástól, azonban a Penny Market árui voltak a legtisztábbak. A két észak-magyarországi mintában nem volt kimutatható szermaradék.
A többségében Spanyolországból származó mandarinminták a salátához hasonló szennyezettségűek voltak. A 2 permetszermentes termék mellett szintén közel 50 százalékos volt a többféle hatóanyagot is tartalmazó gyümölcsök aránya. A mandarin esetén a három bolthálózat és a régiók között nem volt számottevő szennyezettségbeli eltérés.

A hazai minták szennyezettsége hasonló volt a 2007. évi hatósági vizsgálatok eredményeihez. Azonban sajnálatos, hogy a 2008. évi vizsgálatok összefoglaló értékelésének nyilvánosságra hozatala a növényvédelmi hatóság munkájának „racionalizálása” (vagyis leépítése) közepette, úgy tűnik, feledésbe merült.

Pál János, a Levegő Munkacsoport témavezetője elmondta: a kockázatok csökkentése érdekében javasolt, hogy ökológiai, esetleg integrált gazdálkodásból származó terméket válasszunk. Jellemzően a hazai szezonális áruk is kisebb permetszer-tartalmúak. A felhasználás előtt a permetezett termékek mosásával, illetve meghámozásával a szermaradványok jelentős része eltávolítható.
A Levegő Munkacsoport szeretné elérni, hogy a nyugat-európai kereskedelmi láncok gyakorlatához hasonlóan a hazai vállalatok is tegyenek önkéntes vállalásokat termékeik permetszer-tartalmának csökkentésére. Ez a lépés a fogyasztók biztonságának és bizalmának növelése mellett a gazdálkodók felé is jelezné, hogy érdemes a környezetkímélő gazdálkodási módszereket alkalmazni.

Háttéranyagok:
A vizsgálat eredményeinek összesítő táblázata itt érhető el.

A vizsgálatról készített szakvélemény itt érhető el

* A Növényvédőszer Akcióhálózat (Pesticide Action Network, PAN) 1982-ben alakult azzal a céllal, hogy kiszorítsa a káros, veszélyes növényvédő szereket és helyette fenntartható, alternatív módszereket és anyagokat javasoljon a növényvédelemben. Jelenleg a világ öt kontinensén 90 országban 600 tagszervezettel működik. Magyarországi tagszervezete a Levegő Munkacsoport.

Forrás: A Levegő Munkacsoport KEOP-6.1.0/B-2009-0003 SZÁMÚ "VEGYSZEREZETT VILÁG - KAMPÁNY A FENNTARTHATÓ VEGYI ANYAG HASZNÁLATÉRT" című programjának honlapja