Mi kerül a karácsonyi asztalra?
A vizsgálatok során egy bolgár
Metro áruházban vásárolt saláta
volt a legszennyezettebb. A minta öt különféle
hatóanyagot tartalmazott. Az Európai Unióban
betiltott hormonális hatású vinklozolin mellett
a határértéknél 61-szer nagyobb koncentrációban
fordult elő a thiophanate-methy nevű lehetséges rákkeltő
anyag, és a karbendazim mennyisége is több mint
kétszer magasabb volt a határértéknél.
Ennek a gombaölőnek a használatát mutagén
hatása miatt az új uniós növényvédőszer-szabályozás
értelmében hamarosan be kell szüntetni.
A
Hollandiában árusított mandarinok átlagosan
három különböző szermaradékot is tartalmaztak,
sőt az egyik minta az egész unióból kitiltott,
idegrendszert károsító dicofolt is tartalmazott.
Általában jellemző volt az elavult, egészségünkre
kockázatot jelentő vegyszerek jelenléte.
Érdekes
módon a legtisztább termékeknek a Szlovákiában
vásárolt spanyol saláták bizonyultak,
melyek kivétel nélkül permetszermentesek voltak.
Az egyetlen szlovák származású salátában
viszont hét féle vegyszermaradék is volt, köztük
a már részben korlátozott, hormonrendszert
károsító bifentrin.
Egyrészt örömteli,
hogy a közel száz mintában csak egy esetben fordult
elő határérték feletti szennyezettség,
de meg kell említeni, hogy az Európai Parlament 2008-ban
hozott döntésével az egyes tagországok
által korábban megállapított határértékeket
„harmonizálta”, ami a gyakorlatban a határértékek
nagymértékű emelését jelentette. Különös
aggodalomra ad okot, hogy egy-egy minta jellemzően több különféle
permetszert tartalmazott, hisz ezek együttes egészségügyi
hatásáról még a legjobb szakértők
sem tudnak semmi bizonyosat mondani.
A Magyarországon
beszerzett két minta kivételével az összes
vizsgált mandarinból ki lehetett mutatni szermaradékot.
Sőt a többi országban beszerzett minták több
mint 90 százaléka többféle szert is tartalmazott.
Egy holland mandarinmintában 6 féle vegyszer volt.
Simon
Gergely, a Növényvédelmi Akcióhálózat
Európai Tagozatának projektfelelőse szerint az eredmények
alapján erősíteni szükséges a beérkező
termékek ellenőrzését, hisz az EU-n belül
szabadon áramló zöldségekben és
gyümölcsökben, mint a példa is mutatja, könnyen
lehetnek egészségkárosító anyagok.
A magyar minták az Auchan, a Spar, valamint a Penny Market üzleteiből származtak az ország mind a hét régiójából. Az összes Magyarországon vásárolt minta megfelelt a hatályos uniós jogszabályoknak.
A Magyarországon
vett 18 salátaminta mindegyike hazai eredetű volt, mintegy
15 százalékukban (3 minta) nem volt kimutatható
szermaradék, a minták közel felében viszont
több hatóanyag is jelen volt. A három kereskedelmi
lánc termékeinek szennyezettsége csak kis mértékben
tért el egymástól, azonban a Penny Market árui
voltak a legtisztábbak. A két észak-magyarországi
mintában nem volt kimutatható szermaradék.
A
többségében Spanyolországból származó
mandarinminták a salátához hasonló szennyezettségűek
voltak. A 2 permetszermentes termék mellett szintén
közel 50 százalékos volt a többféle
hatóanyagot is tartalmazó gyümölcsök
aránya. A mandarin esetén a három bolthálózat
és a régiók között nem volt számottevő
szennyezettségbeli eltérés.
A hazai minták szennyezettsége hasonló volt a 2007. évi hatósági vizsgálatok eredményeihez. Azonban sajnálatos, hogy a 2008. évi vizsgálatok összefoglaló értékelésének nyilvánosságra hozatala a növényvédelmi hatóság munkájának „racionalizálása” (vagyis leépítése) közepette, úgy tűnik, feledésbe merült.
Pál János, a Levegő
Munkacsoport témavezetője elmondta: a kockázatok csökkentése
érdekében javasolt, hogy ökológiai, esetleg
integrált gazdálkodásból származó
terméket válasszunk. Jellemzően a hazai szezonális
áruk is kisebb permetszer-tartalmúak. A felhasználás
előtt a permetezett termékek mosásával, illetve
meghámozásával a szermaradványok jelentős
része eltávolítható.
A Levegő Munkacsoport
szeretné elérni, hogy a nyugat-európai kereskedelmi
láncok gyakorlatához hasonlóan a hazai vállalatok
is tegyenek önkéntes vállalásokat termékeik
permetszer-tartalmának csökkentésére.
Ez a lépés a fogyasztók biztonságának
és bizalmának növelése mellett a gazdálkodók
felé is jelezné, hogy érdemes a környezetkímélő
gazdálkodási módszereket alkalmazni.
Háttéranyagok:
A
vizsgálat eredményeinek összesítő táblázata
itt
érhető el.
A vizsgálatról készített szakvélemény itt érhető el
* A Növényvédőszer Akcióhálózat (Pesticide Action Network, PAN) 1982-ben alakult azzal a céllal, hogy kiszorítsa a káros, veszélyes növényvédő szereket és helyette fenntartható, alternatív módszereket és anyagokat javasoljon a növényvédelemben. Jelenleg a világ öt kontinensén 90 országban 600 tagszervezettel működik. Magyarországi tagszervezete a Levegő Munkacsoport.
Forrás: A Levegő Munkacsoport KEOP-6.1.0/B-2009-0003 SZÁMÚ "VEGYSZEREZETT VILÁG - KAMPÁNY A FENNTARTHATÓ VEGYI ANYAG HASZNÁLATÉRT" című programjának honlapja