Települési hulladékgazdálkodás Porto-ban
Az ELTE TFK Földrajz tanszéke és a Portoi Egyetem Földrajz tanszéke közös kutatási programjának keretében 2000. májusában 2 hétig végeztünk tájföldrajzi vizsgálatokat Portugália második legnagyobb városa, Porto térségében. Látogatásom során a hulladékprobléma sem kerülte el a figyelmemet.
Portugália 1986 óta tagja az Európai Közösségnek, a tankönyvek gyakran az integráció legfejletlenebb országaként említik. A periféria helyzetnek köszönhetően a kilencvenes évek során jelentős támogatásokat kapott az EK regionális fejlesztési alapjából, amelynek eredményeképpen az életszínvonal hihetetlen ütemben növekszik. Ennek leglátványosabb jelei az országszerte megfigyelhető lakásépítések, útépítések, a korszerű autópark és természetesen az egyre növekvő mennyiségű hulladék.
A gazdaság fejlődése az ország - fejletlenebbnek mondott - északi felében található Porto városát sem kerülte el. A 300 000 lakosú településen 1985-ben 80000 t, míg 1999-ben már 140000 t hulladékot gyűjtött a helyi szolgáltató, a LIPOR. A cég nem csupán a nagyváros, hanem az attól főleg északra található további 8 település (együtt a Portoi Körzet) hulladékgazdálkodásáért is felelős, így mindösszesen 1 millió embert szolgál ki - s ebben a megközelítésben már jól összehasonlítható Budapesttel.
A hulladék átlagos összetétele világosan mutatja a gazdasági fejlettség magas szintjét, de azt is érzékelteti, hogy a társadalom átalakulása még folyamatban van. A papír 21%-os részaránya még elmarad a nyugat-európai átlagtól, de a műanyag 13%-os részesedése már eléri azt. Érdekes, hogy a komposztálható összetevők meglepően magas arányban vannak jelen, hiszen a települési hulladéknak 45%-a tartozik ebbe a kategóriába.
A hulladék mennyiségi mutatói - akárcsak a városban, Portoban - a Portoi Körzetben is folyamatosan emelkednek. Különösen aggasztó, hogy az általában lassabban növekvő össztömegben is gyors növekedés tapasztalható. 1995-ben a 9 település együttesen éppen 400000 tonna, míg 1999-ben már csaknem 500000 tonna hulladékot termelt - igaz, a növekedés részben a lakosság számának gyarapodásával is összefüggésben van.
A probléma megoldására természetesen országos tervek, programok is léteznek, hiszen az országnak már régóta van hulladék törvénye, sőt egy Nemzeti Hulladékgazdálkodási Terv is készült. Néhány éve - német mintára - itt is bevezették a Zöld Pont rendszert, amelynek segítségével a csomagolási hulladékok ártalmatlanítása vált hatékonyabbá.
Maga Porto városa is rendelkezik helyi szabályzással, amelyre építve az ERRA (Európai Recovery és Recycling Szövetség) iránymutatásainak figyelembe vételével a LIPOR is kialakította saját stratégiáját. Ennek középpontjában a szelektív hulladékgyűjtés áll, amelynek - a különféle településszerkezeti adottságokra építve - mindhárom típusa létezik. A családi házas beépítésű területeken a járdaszéli (kerbside) gyűjtést alkalmazzák, míg a nagyobb népességkoncentrációval jellemezhető területeken a konténerszigetes megoldást részesítették előnyben. Csak Porto városában 230 (!) helyszínen található olyan állomás, ahol 3 komponens, a papír, a műanyag és a fém elkülönített gyűjtésére van mód - körülbelül minden harmadik konténerszigeten van elemgyűjtő edényzet is. A Portoi Körzetben további 200 ilyen úgynevezett Ökopont áll a lakosság szolgálatára. A LIPOR Portoban 3, a Körzetben további 20 hulladékudvart is üzemeltet, ahol gyakorlatilag minden hasznosítható hulladékot, sőt a veszélyes komponensek egy részét is fogadják.
A szelektíven gyűjtött hulladék minőségét egy utóválogatóban tovább javítják. Az üzem működésének első 6 hónapjában 3200 tonna csomagolási hulladékot továbbított a Zöld Pont rendszer feldolgozóközpontjaiba és további 1250 tonnát más feldolgozó cégeknek.
A cég 30 éve működő komposztáló üzeme részben a hulladékudvarok, részben a kertes övezet 50 000 családjának zöldhulladékát dolgozza fel, sőt nemrégiben az éttermeket is bevonták a gyűjtésbe. A rendszer olyan jól működik, hogy 2001-ben egy új komposztálótelepet fognak átadni, hogy a megnövekedett igényeket ki tudják elégíteni.
A hulladék maradékának egy része az égetőműbe kerül. Az üzem kb. 1000 tonna szemetet fogad naponta, 25 MW/h-os villamosáram-termelő egysége 150 000 ember számára állít elő energiát.