1. Jogi szabályozást igénylõ feladatok

 

1.1 Törvényalkotás az egységes hulladékgazdálkodásról. A törvényben (a hulladék fajtájától függetlenül) kötelezõ jelleggel kell elõírni a megelõzés feltétlen elsõdlegességét. Továbbá:

a) a hulladékhasznosítás és újrafelhasználás fontosságát (s ehhez a szelektív hulladékgyûjtés bevezetését a termelõi illetve a fogyasztói szférában)

b) az ártalmatlanítás fontosságát és feltételeit (csak az ártalmatlanítható, ami nem hasznosítható; az ártalmatlanítás során fellépõ környezetszennyezést a mûszaki minimumra kell csökkenteni, s az nem haladhatja meg az elõírt határértékeket)

c) komplex felelõsségrendszert a termelõi, forgalmazói és fogyasztói szférában (különös tekintettel az okozói felelõsségre és teherviselésre környezetszennyezés esetén)

d) az optimális anyagkörforgás biztosítása érdekében új üzemek, termékcsoportok és technológiák beindítása elõtti eljárásban kötelezõ jelleggel elõírni a hulladékgazdálkodási tervezet benyújtását

e) ökológiai adó illetve ökológiai könyvelés elemeinek érvényesítését a hulladéktermelõknél

f) hulladékos tanácsadói szervezetek (státuszok) létrehozását.

1.2 A kommunális hulladékkal részben kapcsolatos érvényesítendõ elõírások:

a) kimondani a helyi önkormányzatok hulladékgazdálkodási felelõsségét és biztosítani az ehhez szükséges hatósági jogosítványokat,

b) megfelelõ garanciákkal biztosítani "harmadik személyek" (elsõsorban hulladékhasznosító vállalkozók) bevonását a hulladékkezelés területére,

c) kommunális szilárd hulladék "méregtelenítésének" biztosítása: kötelezés a veszélyes háztartási hulladékok begyûjtésére (központi elõkészítést igényel),

d) kommunálishulladék-bírság bevezetése. A befolyt bírság összege maradjon az érintett önkormányzatnál, de az csak a helyi környezeti problémák felszámolásánál vehetõ igénybe (bírság-visszatérítés, kölcsön, támogatás, stb. formájában),

e) szelektív gyûjtés bevezetésének kötelezõ elõírása (központi elõkészítést és beruházásokat igényel),

f) települési komposztálók kötelezõ létesítése (központi elõkészítést igényel)

g) építési hulladék (bontási törmelék) kötelezõ elõválogatásának elõírása, külön depóniák létesítése,

h) új kommunálishulladék-égetõk építésének megtiltása.

 

2. Egyéb, jogi szabályozást igénylõ feladatok

 

2.1 A másodnyersanyag-felvevõ piac megteremtése hatósági (és közgazdasági) eszközökkel.

2.2 Betétdíj és visszaváltási kötelezettség egyes háztartási veszélyes hulladékoknál (elemek, festékek, lakkok, oldószerek maradványai, lejárt gyógyszerek stb.)

2.3 A hulladéklerakók létesítési- és üzemeltetési feltételeinek EU-konform szabályozása.

2.4 A komposztáló telepek, berendezések telepítése és üzemeltetése mûszaki feltételeinek, a komposzt forgalomba hozatali feltételeinek újraszabályozása.

2.5 Régi, elhagyott depóniák ártalmatlanításának elõírása.

2.6 Környezeti hatás vizsgálat (hatástanulmány) készítésének kötelezõvé tétele a hulladékokkal kapcsolatos tevékenységek megkezdése elõtt.

2.7 A csomagolóanyagok gyártása, forgalmazása és felhasználása során érvényesítendõ elvek:

- a többutas csomagolási rendszerek piaci helyzetelõnyének biztosítása (termékdíjak, különadók és kedvezmények alkalmazásával),

* az egyszerhasználatos (nem betétdíjas) göngyölegek felhasználásának korlátozása, illetve forgalomba hozatalának szigorú szabályozása,

- a különösen problémás csomagolások (pl. alumínium-doboz, PVC) és a társított anyagú csomagolások (pl. Tetra Pak) hatósági eszközökkel történõ visszaszorítása ill. megtiltása,

* a PVC-csomagolás (fólia, flakon) használatának tiltása egyes élelmiszereknél,

* betétdíj illetve visszaváltási kötelezettség elõírása az italos mûanyagflakonoknál és dobozos göngyölegeknél (kötelezõ anyagmegjelöléssel),

- a kiskereskedelem kötelezése többutas csomagolások választékon tartására meghatározott termékeknél (lex Aldi),

* az italcsomagolási fajták csökkentése, azok szabványosítása,

- az egyutas csomagolások kötelezõ megjelölése.

2.8 Hulladékokkal kapcsolatos szabálysértési eljárások és tényállások kidolgozása, a bírságösszegek felemelése

2.9 Korlátozások érvényesítése környezetszennyezõ vagy nem hasznosítható hulladékot termelõ termékek reklámozásánál (reklámozhatóságánál).

 

3. Bevezetendõ közgazdasági szabályozó eszközök:

 

3.1 Betétdíjas forgalmazási elõírás egyes csomagolóanyagoknál és veszélyes hulladékká váló termékeknél (pl. elemek).

3.2 A termékdíjrendszer további kiterjesztése tartós fogyasztási cikkekre is (pl. gépjármû)

3.3 Különadó megfizetésének bevezetése:

a) olyan termékekre, melyeket nem cserélhetõ (egyszer használatos) elemmel láttak el

b) egyszer használatos termékekre és csomagolásokra

3.4 Adókedvezmény biztosítása:

a) hulladékkezeléssel kapcsolatos vállalkozásoknál, beruházásoknál és tevékenységeknél,

b) a másodnyersanyag felhasználásával készült, kedvezõ ökológiai paramétereket felmutató termékekre,

3.5 Kedvezményes ÁFA-kulcs alkalmazása visszaváltható italos göngyöleg gyártásánál és forgalmazásánál

3.6 a ténylegesen keletkezõ hulladékmennyiséggel arányos szemétdíjrendszer bevezetése (amiben érvényesíteni kell a megelõzés és a kezelés költségeit is)

3.7 Az amortizációs idõk felemelése a közületi szférában (irodaberendezések, bútorok, gépek)

 

4. Egyéb központi intézkedések:

 

4.1 Hulladékgazdálkodási tárcaközi bizottság sürgõs felállítása (az ipar, a kereskedelem, az egészségügy, a belügy és a környezetvédelem képviselõibõl, ahol a környezetvédõ mozgalom is teljes jogú tag)

4.2 Központi költségvetési és ágazati forrású pénzek bevonása ökológiailag orientált kommunális hulladék programok beindításához

4.3 Széles körû ismeretterjesztõ és propaganda "invázió" haladéktalan megindítása: brosúrák, ingyenes lakossági népszerûsítõ kiadványok, szakmai ismertetõk kiadása; kampányok szervezése (rádió, TV); pályázatok kiírása

4.4 Iskolai hulladékos oktatóanyagok készítése és kiadása. Hulladékcsökkentési programok, kísérletek anyagi támogatása

4.5 Önálló hulladékprogramot beindító társadalmi szervezetek (környezetvédõ egyesületek, klubok) anyagi támogatása

4.6 Kedvezményes reklámlehetõség biztosítása környezetkímélõvé minõsített termékek és eljárások népszerûsítésére

4.7 A szelektív hulladékgyûjtés azonnali bevezetése, a hulladékcsökkentés megszervezése, környezetkímélõ irodaszerek alkalmazása saját hivatali szervezetekben (államigazgatás, bíróságok, önkormányzati szervek)

4.8 Bolti "fekete" illetve "zöld" listák összeállítása a lakosság részére

4.9 Kötelezõ adatszolgáltatás bevezetése a hulladéktermelõi és -kezelõi szférában

4.10 Hulladékügyi tanácsadók kiképzésének (képzõhálózatának) megszervezése

4.11 Az alternatív életforma, a természetes alapanyagú és környezetkímélõ termékek (helyettesítõ anyagok) valamint termelési eljárások népszerûsítése és anyagi támogatása.

 

A helyi önkormányzatok hatáskörében bevezetendõ intézkedések

 

Települési szinten alapvetõ probléma, hogy sem az állampolgárok, sem a szolgáltató vállalatok nem érdekeltek közvetlenül a hulladékmennyiség csökkentésében és nem biztosított a szolgáltató vállalat társadalmi ellenõrzése.

Miközben az önkormányzati képviselõ testület hozza a hulladékgazdálkodási döntéseket, melyeket szakmailag a helyi (nyereségorientált) szolgáltató vállalat készít elõ. ?gy nem csoda, hogy a hulladékkezelõ vállalatok olyan fejlesztési, hitelfelvételi és szemétdíj emelési igényeket szavaztatnak meg a tisztelt képviselõkkel, amilyen a bátorságukból éppen kitelik...

A mi tevékenységi listánkban is szerepelnek ugyan technikai fejlesztések, de elsõsorban mint a környezetkárosítást, hulladékmegelõzést és csökkentést szolgáló eszközök.

Maga a problémakezelés sokkal összetettebb, hiszen a technokrata megközelítés helyett mi egy olyan "szociális" indíttatású koncepciót szorgalmazunk, amely az összes részvevõre hatással kíván lenni. Alapvetõnek tarjuk, hogy:

- a lakosságot bevonják a projektek elõkészítésébe, tervezésébe, végrehajtásába. Legyen joga követni a hulladék útját, kapjon folyamatos információt, kezdeményezhessen vizsgálatot

- az ökológiai indíttatásból bevezetett hulladékgazdálkodási intézkedések ne vezessenek szociális igazságtalansághoz (a szegény háztartásoknak kevesebb a lehetõsége az ökológiailag kívánatos magatartásformák követésére).

Bár általános szemléletváltást szorgalmazunk, egy új helyi hulladékgazdálkodási koncepció bevezetésénél meghatározó jelentõséggel bír a szakmai apparátus közremûködése. Mindaddig, amíg az illetékes szakmai és önkormányzati szervek személyes példamutatásukkal, technikai és hulladékpolitikai intézkedéseikkel nem teszik hihetõvé a hulladékcsökkentési és megelõzési szándékaik komolyságát, addig nehéz lesz a lakossággal a probléma súlyosságát megértetni.

Amíg a témában a lakosságnak címzett kéréseiket, információikat modortalan stílusban, hófehér papíron küldözgetik, amíg az önkormányzati büfék tele vannak eldobó csomagolásokkal, kukáik pedig használt elemekkel és gyûrött papírhulladékokkal, addig botorság az állampolgártól változtatást elvárni.

 

1. Jogi (hatósági) beavatkozást igénylõ intézkedések

 

a) komplex települési és regionális hulladékgazdálkodási koncepció, terv, rendelet kidolgozása és lakossági-társadalmi véleményeztetése. A fentiekben feltétlenül érvényesíteni kell a hulladékmegelõzés - csökkentés (szelektív gyûjtés) - újrahasznosítás - ártalmatlanítás sorrendjét.

b) kötelezõ szelektív kommunális hulladékgyûjtés bevezetésének elõkészítése (hulladékudvarok létesítése)

c) a veszélyes háztartási hulladékok kötelezõ begyûjtésének megszervezése folyamatos illetve rendszeres (évente kétszeri) jelleggel

d) kötelezõ szelektív gyûjtés bevezetése az üzemeknél, az intézményeknél és a vállalkozóknál a háztartási hulladékkal együtt gyûjtött frakciók vonatkozásában

e) a háztartásihulladék-égetõk telepítésének tiltása; tilalmi lista az egyedi fûtõberendezésekben elégetni nem engedélyezett hulladékokról

f) helyi rendelet megalkotása az avar és kerti hulladékok nyílt téri égetésének feltételeirõl

g) a deponálóra juttatott tényleges mennyiséggel arányosan növekvõ szemétdíjrendszer bevezetése

h) ellenõrzõ apparátus felállítása, jogosítványainak konkrét szabályozása

i) rendszeres (negyedévenkénti) lakossági lomtalanítás bevezetése

j) építési (bontási) törmelék kötelezõ elõválogatásának bevezetése

k) guberálási tilalom kimondása az utcai gyûjtõedényeknél

l) központi komposztáló telep mûködtetése a városi zöld területeken, a temetõkben, a kertészetekben és a közkonyháknál keletkezõ szerves hulladékok hasznosítására

m) kötelezõ erejû beavatkozás a kereskedelmi hálózatoknál (lex Aldi)

n) az egyszerhasználatos csomagolóanyagok, evõeszközök használatának megtiltása a nyilvános városi tömegrendezvényeken

o) a deponálásra fogadás feltételeinek egyértelmû szabályozása, a rendszeres ellenõrzés biztosítása (bevizsgálás a beszállító költségére) és a visszautasítás lehetõségének szabályozása

p) a földkitermeléssel járó építési engedélyezési eljárásoknál a földanyag további sorsát rendezõ terv benyújtásának elõírása,

q) a komposztálóknál illetve a deponálóknál keletkezõ csurgalékvizek rendszeres ellenõrzése mérésekkel

 

2.) Pénzügyi-közgazdasági beavatkozások:

 

a) a ténylegesen termelt mennyiséghez igazodó differenciált szemétdíjrendszer bevezetése (ipari-intézményi jellegû hulladékoknál is),

b) adókedvezmények biztosítása a kommunális hulladékok kezelésével és újrahasznosításával foglalkozó vállalkozók részére,

c) lakossági szolgáltató-javító vállalkozási tevékenységek támogatása,

d) egyéni komposztálást vállalók támogatása (szaktanácsadás, kedvezményes árú komposztáló keretek, stb.),

e) állami ingatlanok biztosítása komposztáló telepek vagy hulladékfeldolgozó-hasznosító telephelyek létesítéséhez (kedvezményes áron illetve kedvezményes bérleti feltételekkel),

f) differenciált deponálási díjtételek alkalmazása,

g) a hulladékbírságokból befolyó összegekbõl kölcsönök és támogatások nyújtása a hulladékkezeléssel és újrahasznosítással kapcsolatos helyi beruházásokhoz,

h) hulladékmegelõzési programok, újrahasznosítási eljárások és kísérletek anyagi támogatása.

 

3.) Egyéb intézkedések

 

a) hulladékmegelõzési intézkedések érvényesítése, környezetbarát termékskála beállítása a saját beszerzéseknél és az önkormányzati intézmények mûködtetésében (példamutatás elve),

b) fokozott ismeretterjesztõ-propaganda tevékenység a lakosság körében és az oktatási intézményekben (vitafórumok, kiállítások, rendezése, kiadványok megjelentetése a háztartási hulladékok problémakörében),

c) hulladékhasznosítási pályázatok kiírása, tanfolyamok, kampányok finanszírozása és szervezése

d) önálló hulladékkoncepciót kidolgozó társadalmi környezetvédõ szervezetek, helyi kezdeményezések támogatása

e) megállapodások kötése a helyi kereskedelmi és vendéglátóipari szervekkel a hulladék mennyiségének csökkentése illetve környezetbarát termékek árusítása érdekében

f) "Fekete" és " zöld" árulisták összeállítása a lakosság részére, környezettudatos vásárlási tájékoztató kiadása, bojkottok szervezése

g) hulladékos tanácsadó szakemberek kiképzése és alkalmazása, települési és regionális irodák felállítása

h) adatszolgáltatási kötelezettség bevezetése a nem lakossági hulladéktermelõ szektorban és a hulladékkezeléssel foglalkozó vállalkozóknál (adat- és címlisták rendszeres frissítése és nyilvánosságra hozatala)

i) vállalkozók bevonása a hulladékgazdálkodási programok megvalósítási fázisába

j) szelektív hulladékgyûjtés bevezetése az önkormányzati hivatalokban illetve a neki alárendelt intézményeknél (iskolákban, kórházakban, közkonyhákon, stb.)

k) a hulladékgazdálkodási tevékenység teljes nyilvánosságának, társadalmi ellenõrzésének intézményes biztosítása,

l) a hulladékszállítási útvonalak felülvizsgálata energiatakarékossági és levegõszennyezési szempontból

m) aktív és passzív zajcsökkentési megoldások alkalmazása hulladékkezeléssel foglalkozó szervezet gépjármûparkjánál

n) esztétikus kivitelû utcai hulladékgyûjtõk elhelyezése megfelelõ sûrûségben

o) a teljes nyilvánosság biztosítása az ipartelepítéssel, beruházásokkal és hulladékgazdálkodással kapcsolatosan lefolytatott (kötelezõ) környezeti hatásvizsgálatoknál

p) elhagyott deponálóhelyek feltérképezése és felszámolása.

 

A lakossági részvétel a háztartási hulladékok mennyiségének és veszélyességének csökkentésében

 

A kommunális hulladék jellemzõen a termelési és fogyasztási folyamat végén, a háztartásban keletkezik. Az állampolgár otthoni fogyasztási szokásai és a keletkezõ hulladékaihoz való viszonya meghatározó a szemét mennyiségére és összetételére nézve. Vásárlói döntései, szelektálási hajlama közvetlenül, környezettudatossága és kritikus fogyasztói magatartása pedig közvetve hat ki a hulladékgazdálkodásra.

Igaz ez persze megfordítva is: a fogyasztó megelõzési készségét az áruválaszték milyensége, a kereskedelem hozzáállása nagyban behatárolja.

A társadalmi környezetvédõk az alábbi alapvetõ ökológiai összefüggéseket szeretnék a lakosság számára világossá tenni:

1./ Az állampolgárban tudatosulnia kell, hogy majd' mindenért, amit ma szemétbe dob, azért korábban pénzt kellett kiadnia (vagy fordítva: a legtöbb pénzért vett termék elõbb-utóbb hulladékká lesz). Az elfogyasztott anyagi javakhoz a Föld gyorsan fogyó nyersanyagkészleteit használjuk fel, gyártásuk jelentõs energiafelhasználással és környezetszennyezéssel jár. A tiszta, egynemû hulladék értékes másodnyersanyag - elégetésük, szemétbedobálásuk felelõtlen pazarlás.

2./ A termék kukába kerülõ hulladéka legtöbbször elenyészõ ahhoz a hulladékmennyiséghez képest, mint amennyi a termék gyártásával okozott ipari hulladék. Tehát szorosan összefüggõ dolgokról van szó: a háztartási hulladékokkal kapcsolatosan foganatosított intézkedések értelemszerûen kihatnak a fogyasztás és a termelés mikéntjére ill. a termelési és a veszélyes hulladékokra is.

A témában végzett hulladékszelektálási hajlandóságot vizsgáló felmérések azt mutatják, hogy a polgárok nagy részénél még a tömeges elszegényedés közepette is megvan a pozitív hozzáállás, hogy valami hasznosat tegyenek a környezetért.

A számukra legkedvezõbb gyûjtési- és díjrendszert kell tehát alkalmazni, tudomásul véve, hogy a lakosság joggal vár kompenzációt a megelõzéssel és szelektív gyûjtéssel önként vállalt fáradozásokért.

A hulladékprobléma megértése tulajdonképpen mindennapi cselekvéseink függvénye: milyen a viszonyunk egymáshoz és a természethez, hogyan gondolkodunk, érzünk és élünk.

A HuMuSz által is szorgalmazott hosszú távú szakmai célkitûzés (a fenntartható hulladékgazdálkodás) tulajdonképpen a természet utánzása: a hulladékmentes, zárt (fenntartható) termelési körfolyamatok kialakítása. A fenti tevékenységi lista olvasásakor feltehetõen mindenki számára nyilvánvalóvá vált, hogy a hulladékprobléma megoldása hosszú távon csak az ipari társadalom megváltoztatásával lehetséges.