Sziasztok!

Mikor tegnap az egyetemi lapban (ELTE TTK Nyúz) egy átdolgozott verzióját olvastam az egyik cikketeknek, eszembe jutott valami: miért nem kap érzésem szerint kellõ publicitást a környezet- illetve fogyasztóvédelem? Értem ezalatt azt, hogy miért nem találkozom ilyen jellegû sajtótermékekkel az országos médiában? Konkrétan: próbáltatok-e egy-egy kevésbé heves hangvételû cikketeket egy Népszabival vagy hasonlóval leközöltetni? Tudom, ez a kiadónak nem üzlet, de ha sikerülne õket meggyõzni egy rendszeres (és méretes!) környezetvédelmi rovat szükségességérõl, azt biztosan többen olvasnák, mint a KukaBúvárt. Úgy érzem, hogy környezetvédelemrõl csak az olvas, aki arról akar. A többség azonban inkább csak akkor, ha véletlenül a kezébe akad egy-egy cikk. Ilyen vagyok én is, nem járok utána, ugyan pártolom - ha szabad így fogalmazni - az "eszmét".

A gyakoriság és a "hangerõ" inkább célravezetõ, ha célként a környezet megóvását tekintjük. Gondolom azt Ti is tudjátok, hogy itt az emberi hozzáálláson kell változtatni. Ez hasonló eszközökkel lehetséges, mint amiket a PR és marketing-szakemberek már jól ismernek és alkalmaznak. Vagy ez egy elvbõl nem használható eszköz volna részetekrõl?

A lapotok egyébként tetszik, kifejezetten jónak tartom, hogy ilyen határozottan felléptek a környezetvédelem (és ...) mellett. Ami engem néha bosszant, az az esetenkénti túlzott, indokolatlan(?) vehemencia.

A másik, amit viszont hiányolok, az a "filozófiai" megközelítése e gondolatkörnek: szerintem hiányoznak a jól megfogalmazott ésszerû(!) keretek, melyekhez igazodhatna az az olvasó - ill. átlagember - aki a fent említett kategóriákból az utóbbihoz tartozik. Javítsatok ki, ha tévedek, lehet hogy nem elég elmélyülten olvasom a lapot, és nem vettem észre az erre vonatkozó cikkeket, utalásokat.

Tisztelt Szerkesztõség!

Zsámbékról írok, több okból is! Talán a legfontosabb, hogy jelen pillanatban úgy tûnik, lakossági összefogással sikerült kivédeni egy újabb mûanyaggyártó üzem ide települését. Solymárról jött volna profilt bõvíteni a Johnson s Controlls, de a képviselõtestület (ugyan nem önszántából) végül egyhangúlag elutasította az üzem beindítására vonatkozó kérelmet. Bízom benne, hogy a dolog így is marad.

Hallottunk a Holofon Rt. tevékenységérõl is. Felvettük velük a kapcsolatot és megszerveztük, hogy átvegyék azt a háztartási mûanyag hulladékot, amit már nyár óta 4,5 zsámbéki család otthon gyûjtöget. Aki éppen Tinnye felé jár, beadja a mûanyagot a cég telephelyére. Innen támadt az az ötletem (melyrõl kiderült: Pilisvörösváron már mûködik), hogy óvodákban, iskolákban is lehetne mûanyaggyûjtést szervezni. Egy ilyen akciót már meg is hirdettem, de persze csak a tizede gyûlt össze annak, amennyiért a Holofonnak megéri teherautót küldeni. Azért nem adom fel. Játszóházat is szeretnénk szervezni, ahol újrahasznosításról beszélnénk, növényeket ültetnénk, játékokat készítenénk természetes anyagokból.

Igény van minderre, de az emberek nehezen mozdulnak, fõleg ha nem származik anyagi hasznuk a dologból. A környezetvédelem részérõl pedig hiányolom a hírverést. Nem, hogy az ember elé jön, de sokszor alig lehet megtalálni. Hónapok óta nem tudok az Ökoszolgálattól eseménynaptárt, pályázati ötleteket szerezni. Ma amikor mindenki a Világhálón szörfözget, hiába adom meg ötször a címemet, semmilyen információ nem érkezik a postaládámba, pedig csak 30 km re lakom Budapesttõl. Valahogy nem moccannak az információk, arról viszont nem tehetek, hogy nincsen számítógépem. Szeretem, fontosnak tartom a környezetvédelmet, de hiányolom az információáramlást.

További jó munkát, sikereket kívánok.

Berkóné Toma Kriszta

Kedves HuMuSz!

Legutóbbi KukaBúvárban érdeklõdtek, hogy mely települések közepén helyeztek el átadó-tornyokat. Csak néhány hónapja élek Madocsán (Tolna megye), így az elõzményeket nem ismerem, de itt is, Bölcskén is a falu közepén áll a Matáv-torony. Ezenkívül Nagybajomban (Somogy megye) is a község közepén egy óriási betontornyon állnak az átadószerkezetek. Újságukat szívesen olvasom, már az iskolás csemetém is, néha csípõs a stílusa, de végre nem csak álinformációkat tartalmaz egy újság! Ami a szelektív hulladékgyûjtést illeti, ez szerintem nagyrészt hozzáállás kérdése. Mi is szelektíven gyûjtjük a hulladékot, pedig nincs szelektív hulladékszállítás. Ugyanis külön gyûjtjük az éghetõt, amit odaadunk olyan embereknek, akiknek kályhájuk vagy vegyes tüzelésû kazánjuk van. A maradékokat (ha van) az állatoknak adjuk, a szerves hulladékot komposztáljuk, a maradék megy csak a kukába. Az orvosi rendelõben is így csináljuk. Veszélyes, fertõzõ hulladékot ott külön az erre specializálódott céggel vitetjük el, de ha szelektálunk, ebbõl nagyon kevés lesz (kb. évi 20-30 liter!!!) Amikor 5 csemetével beköltöztünk elõzõ szolgálati lakásunkba, nagy elõzékenyen odaadtak 2 kukát, hogy ekkora családnak még kevés is lesz, mert hetente egyszer van csak szemétszállítás. Én büszke voltam, hogy hetente egy félig tele kukát rakunk csak ki.

Tejeszacskót régen nem láttam. Ne lepõdjenek meg: a mûanyag Coca Colás üveget nagyon "jónak" tartom viszont! Kb. 2 éve vettem néhányat, és abban hordtuk a házi tejet. Két évvel késõbb, amikor tejeskannát vettem a tejnek még mindig nem kellett kidobnom: visszaváltottam. Még van kettõ, feleségem súlyzónak használja az aerobicon. Szóval a mûanyag kólás üveg nagyon hasznos...

Amit kissé restellek viszont, hogy nem lehet 100% gyümölcsleveket kapni csak dobozos csomagolásban. Pedig ez nálunk sok fogy. Mea culpa... nálunk sok narancsleves doboz kerül a szemétbe. Nem lehetne környezetbarát, ami egészséges??? Hol lehet üveges 100% gyümölcsleveket kapni?

Várom válaszukat! És a következõ KukaBúvárt!

Üdv, Ádám