Változott a termékdíjfizetésre kötelezettek köre
A módosítás ellen korábban számos gyártói, illetve civil szervezet
felemelte a hangját, egyebek mellett arra hivatkozva, hogy a
változtatások nem csökkentik a keletkező hulladék mennyiségét, illetve
az újrahasznosítás mértékét sem növelik. Az 1995-ben elfogadott
termékdíjtörvény eredeti célja egy környezetvédelmi és
hulladékgazdálkodási díj beépítése volt a termékek árába, ami a
természeti erőforrásokkal való takarékos gazdálkodásra ösztönözheti a
fogyasztókat és gazdálkodókat.
A parlament utoljára 2008
november elején módosította a környezetvédelmi termékdíjról szóló
törvényt, amire az Európai Bizottság észrevételei miatt volt szükség.
Brüsszel korábban ugyanis azt kifogásolta, hogy a termékdíjtörvény
diszkriminálja a külföldi beszállítókat, továbbá a díj mértékét nem
befolyásolja a palack tartalma. A tavalyi változtatást követően
valamennyi beszállító azonos díjat fizethet.
A Környezetvédelmi és
Vízügyi Minisztérium (KvVM) a törvény tavalyi módosításakor arra tett
ígéretet, hogy egy munkabizottság - társadalmi, gazdasági,
önkormányzati és állami szervezetek bevonásával - a változó
viszonyokhoz rugalmasabban alkalmazkodó, újabb, hosszú távú termékdíj
szabályozásra tesz javaslatot 2009. május 31-ig.
A jogszabály
tegnapi módosításával a törvényhozók célja a rendszer ellenőrizhetőbbé,
központosítottabbá tétele volt a módosításokkal. A termékdíj-fizetési
kötelezettség hatálya alá bekerültek a bicikli és motorkerékpár
abroncsok, megszűnt a rádiótelefonok akkumulátorai utáni kiemelt
termékdíj, míg az újságok termékdíjmentessége továbbra is megmaradt. A
törvény a jövő év első napjától kedvezményeket ad a mezőgazdasági
termelőknek és kis mennyiségű csomagolást forgalomba hozóknak, előbbiek
ugyanis termékdíjátalányt fizethetnek, míg utóbbiak hasznosítást
koordináló szervezeteket vehetnek igénybe az adminisztrációs terhek
csökkentésére.
A Magyar Sörgyártók Szövetsége és a Hulladék
Munkaszövetség (HuMuSZ) szerint a zöldtárca nem tett eleget a törvény
átfogó változtatására tett vállalásának, valamint nem tartotta be egy
hosszú távú koncepció megalkotására tett ígéretét sem. A HuMuSZ
elsősorban azt kifogásolja, hogy a tegnap megszavazott módosítások nem
adnak releváns megoldásokat az eddig feltárt problémákra. A szervezet
szerint továbbra sem biztosított, hogy az állam valóban zöld
megoldásokra fordítja a környezetvédelmi célokra beszedett díjat,
emellett nem jött létre független szerv a hitelesített
adatszolgáltatásra, valamint semmilyen támogatás sem született az
újrahasznosítási rendszerek megsegítésére. A civilek szerint
mindenekelőtt a megelőzésre és az újrahasznosításra kellene
koncentrálni, lehetőleg egy teljesen új jogszabály létrehozásával,
amelyben megtartanák a darab alapú termékdíj-fizetési rendszert,
illetve eltörölnék a kereskedők mentességét.
A Magyar Sörgyártók
Szövetsége korábban úgy foglalt állást, hogy kizárólag a nagyobb, 200
négyzetméter feletti üzlethelységgel rendelkező kereskedelmi egységeket
vonná a termékdíj törvény hatálya alá. Sivó Imre, a szervezet elnöke
szerint a kereskedelmi hulladékok több mint 60 százaléka a szuper- és
hipermarketekben keletkezik, és ezek az üzletek teljesíteni tudnák a
termékdíj fizetéssel járó adminisztrációs terheket.
Hozzátette:
a tegnap elfogadott módosítással egy "anyagilag el nem viselhető
mértékű" termékdíj hárul a gyártókra. A sörös csomagolások után
fizetett termékdíj mintegy háromnegyedét teszi ki az italcsomagolások
után fizetendő termékdíjaknak, a sörgyártók 2009-ben így hárommilliárd
forintos befizetésre számítanak.
Forrás: MTI / Greenfo