Szén-alapú csomagolási adó Hollandiában
Messzemenõ következményei lehetnek az EU-ban annak a holland döntésnek, amely alapján a csomagolásokra ezentúl szén-alapú adót vetnek ki.
Az adó - amely vélhetően az első ilyen Európában - nemcsak magasabb költséget jelent a feldolgozók számára, de hatására a jövőben a vállalatok EU-szerte rákényszerülhetnek arra, hogy a szén-dioxid kibocsátást is számításba vegyék, amikor csomagolást választanak.
Az Európai Szervezet a Csomagolásért és a Környezetért (Europen) szerint a holland adó tovább fogja nehezíteni hulladékgazdálkodási és újrahasznosítási célkitűzések teljesítését.
A szervezet általában ellenez minden környezeti kritériumon alapuló adót. Képviselői azt állítják ugyanis, hogy korábbi tapasztalataik szerint „lehetetlen korrekt módon összehasonlítani a csomagolásokhoz használt összes anyag minden környezeti hatását, nem is beszélve magukról a csomagolásokról".
A januárban bevezetendő holland adó az ország környezetvédelmi minisztériuma, a helyi önkormányzatok, valamint az ipar megegyezésével jött létre.
Az adó alapja az egyes csomagolások előállítása során keletkező szén-dioxid kibocsátás becsült értéke - olvasható az Europen legutóbbi hivatalos közleményében. Az adóból alapot hoznak létre az országban keletkező hulladék mennyiségének csökkentésére. A program lehetővé teszi a háztartási csomagolóanyagok elkülönített gyűjtését - állítja a Europen.
Ezen túlmenően a kormány a műanyag csomagolások 42%-os újrahasznosítását tűzi ki célul 2012-re. A jelenlegi ráta 22,5%, az EU előírásainak megfelelően. A javaslatok a kormány tervének részét képezik, eszerint 2012-ig meg kell duplázni az újrahasznosítási rátákat.
Az új adó számításának alapja a holland piacra kerülő különböző csomagolóanyagok egy-egy kilogramjának előállítása során keletkező szén-dioxid kibocsátás lesz, emellett feltehetően a csomagolás beágyazott széntartalmát is figyelembe veszik. „Annak részletei, hogy miként oszlik meg az adó az egyes anyagfajták között, még nem kerültek nyilvánosságra, de biztosan lesznek véleménykülönbségek a feladattal megbízott föggetlen szervezet számításait illetően" - véli a Europen.
A klímaváltozás hatásának mérsékléséről és a csomagolási hulladék mennyiségének csökkentéséről szóló viták során kerültek előtérbe a fent említett szén-alapú mérések. Az Egyesült Királyságban épp most vizsgálnak egy olyan módszert, amellyel a szén-dioxid kibocsátás mértékét a csomagoláson is jeleznék. Így ugyanis a vásárlók számára világossá válna, hogy melyik csomagolás tekinthető jobban környezetbarátnak. Vélhetőleg ez is egy olyan tényező lesz, amit a fogyasztók figyelembe vesznek egy termék vásárlása során.
Egyes csomagolócégek, mint a Tetra Pak, szintén vizsgálják szén-dioxid kibocsátásukat és csökkentik is ennek mennyiségét az ellátó hálózatukban. A Tetra Pak különösen hangsúlyozza, hogy erőteljesen készül arra az időszakra, amikor csomagolásaikat karbon-címkézéssel kell majd ellátniuk.
A csomagolásra vonatkozó megszorítások az 1994-es EU direktívához köthetőek, amely célokat jelöl ki a hulladéktermelés csökkentése, az újrahasználat és az újrahasznosítás tekintetében minden tagállam számára.
Azóta az egyes országok különböző módszereket alkalmaznak a piac befolyásolása érdekében, ideértve a jogi korlátozásokat, betétdíjakat, valamint az Egyesült Királyság esetében egy kereskedelmi engedélyezési rendszert.
Julian Carroll, a Europen ügyvezető igazgatója szerint a vállalatok számára jelentős változást hozhat, ha mind Hollandia, mind az Egyesült Királyság rendszereik megváltoztatását tervezik. „Talán csak véletlen egybeesés, hogy a csomagolási hulladékok kezelési módját mindkét országban éppen most módosítják, de legalábbis komolyan foglalkoznak vele" - írta az Europen közlönyében.
„Bár az egyesült királyságbeli kereskedelmi engedélyezés vonatkozásában még egyetlen változtatási javaslat sem látott napvilágot, a csomagolások kérdését folyamatosan napirenden tartja a társadalom számos csoportja, péládul a helyi önkormányzatok, környezetvédelmi szervezetek és a bulvármédia."
Fiona Durie, az Europen projekt és szolgáltatási felelőse úgy nyilatkozott a FoodProductionDaily.com-nak, hogy Hollandia eredetileg teljesítette az irányelvet azáltal, hogy alkalmazta azokat a szabályokat, amelyek szorosan illeszkedtek az irányelv rendelkezéseihez.
Hollandia lehetővé tette a vállalkozásoknak, hogy önkéntes megállapodások vagy „szerződések" útján teljesíthessék a kormánypolitikának megfelelő célkitűzéseket. A legtöbb vállalat szerződés útján tett ennek eleget. Azonban a harmadik csomagolási szerződés 2005-ben lejárt, és ezt nem újították meg. „Korábban az önkormányzatok voltak a felelősek a háztartási hulladék gyűjtéséért. Most azonban olyan jogi rendelkezések születtek, amelyek előírják, hogy az iparnak is hozzá kell járulnia a csomagolási hulladékok begyűjtésének költségeihez - ahogy ez a legtöbb más államban is működik"- mondta Fiona Durie.
Az egyesült királyságbeli engedélyezési kereskedelmi rendszer „elég jól" működik a másodlagos- és a harmadlagos csomagolások esetében és így az ország teljesíteni tudja az EU-s célkitűzéseket. Emellett azonban ez a rendszer - más európai országoktól eltérően - nem eredményezte a csomagolások szelektív gyűjtési rendszerének kialakulását.
Az Egyesült Királyság kormányának saját adatai alapján az országban a csomagolóanyag-fogyasztás növekedése nem követi a GDP növekedését. Ez azt mutatja, hogy a célkitűzések nem fogják vissza a gazdaságot.
Szerző:Ahmed ElAmin
2007.10.01.
Fordította: Kőműves Judit
Forrás: http://www.foodproductiondaily.com/news/ng.asp?n=80194-europen-carbon-waste
Az Európai Szervezet a Csomagolásért és a Környezetért (Europen) szerint a holland adó tovább fogja nehezíteni hulladékgazdálkodási és újrahasznosítási célkitűzések teljesítését.
A szervezet általában ellenez minden környezeti kritériumon alapuló adót. Képviselői azt állítják ugyanis, hogy korábbi tapasztalataik szerint „lehetetlen korrekt módon összehasonlítani a csomagolásokhoz használt összes anyag minden környezeti hatását, nem is beszélve magukról a csomagolásokról".
A januárban bevezetendő holland adó az ország környezetvédelmi minisztériuma, a helyi önkormányzatok, valamint az ipar megegyezésével jött létre.
Az adó alapja az egyes csomagolások előállítása során keletkező szén-dioxid kibocsátás becsült értéke - olvasható az Europen legutóbbi hivatalos közleményében. Az adóból alapot hoznak létre az országban keletkező hulladék mennyiségének csökkentésére. A program lehetővé teszi a háztartási csomagolóanyagok elkülönített gyűjtését - állítja a Europen.
Ezen túlmenően a kormány a műanyag csomagolások 42%-os újrahasznosítását tűzi ki célul 2012-re. A jelenlegi ráta 22,5%, az EU előírásainak megfelelően. A javaslatok a kormány tervének részét képezik, eszerint 2012-ig meg kell duplázni az újrahasznosítási rátákat.
Az új adó számításának alapja a holland piacra kerülő különböző csomagolóanyagok egy-egy kilogramjának előállítása során keletkező szén-dioxid kibocsátás lesz, emellett feltehetően a csomagolás beágyazott széntartalmát is figyelembe veszik. „Annak részletei, hogy miként oszlik meg az adó az egyes anyagfajták között, még nem kerültek nyilvánosságra, de biztosan lesznek véleménykülönbségek a feladattal megbízott föggetlen szervezet számításait illetően" - véli a Europen.
A klímaváltozás hatásának mérsékléséről és a csomagolási hulladék mennyiségének csökkentéséről szóló viták során kerültek előtérbe a fent említett szén-alapú mérések. Az Egyesült Királyságban épp most vizsgálnak egy olyan módszert, amellyel a szén-dioxid kibocsátás mértékét a csomagoláson is jeleznék. Így ugyanis a vásárlók számára világossá válna, hogy melyik csomagolás tekinthető jobban környezetbarátnak. Vélhetőleg ez is egy olyan tényező lesz, amit a fogyasztók figyelembe vesznek egy termék vásárlása során.
Egyes csomagolócégek, mint a Tetra Pak, szintén vizsgálják szén-dioxid kibocsátásukat és csökkentik is ennek mennyiségét az ellátó hálózatukban. A Tetra Pak különösen hangsúlyozza, hogy erőteljesen készül arra az időszakra, amikor csomagolásaikat karbon-címkézéssel kell majd ellátniuk.
A csomagolásra vonatkozó megszorítások az 1994-es EU direktívához köthetőek, amely célokat jelöl ki a hulladéktermelés csökkentése, az újrahasználat és az újrahasznosítás tekintetében minden tagállam számára.
Azóta az egyes országok különböző módszereket alkalmaznak a piac befolyásolása érdekében, ideértve a jogi korlátozásokat, betétdíjakat, valamint az Egyesült Királyság esetében egy kereskedelmi engedélyezési rendszert.
Julian Carroll, a Europen ügyvezető igazgatója szerint a vállalatok számára jelentős változást hozhat, ha mind Hollandia, mind az Egyesült Királyság rendszereik megváltoztatását tervezik. „Talán csak véletlen egybeesés, hogy a csomagolási hulladékok kezelési módját mindkét országban éppen most módosítják, de legalábbis komolyan foglalkoznak vele" - írta az Europen közlönyében.
„Bár az egyesült királyságbeli kereskedelmi engedélyezés vonatkozásában még egyetlen változtatási javaslat sem látott napvilágot, a csomagolások kérdését folyamatosan napirenden tartja a társadalom számos csoportja, péládul a helyi önkormányzatok, környezetvédelmi szervezetek és a bulvármédia."
Fiona Durie, az Europen projekt és szolgáltatási felelőse úgy nyilatkozott a FoodProductionDaily.com-nak, hogy Hollandia eredetileg teljesítette az irányelvet azáltal, hogy alkalmazta azokat a szabályokat, amelyek szorosan illeszkedtek az irányelv rendelkezéseihez.
Hollandia lehetővé tette a vállalkozásoknak, hogy önkéntes megállapodások vagy „szerződések" útján teljesíthessék a kormánypolitikának megfelelő célkitűzéseket. A legtöbb vállalat szerződés útján tett ennek eleget. Azonban a harmadik csomagolási szerződés 2005-ben lejárt, és ezt nem újították meg. „Korábban az önkormányzatok voltak a felelősek a háztartási hulladék gyűjtéséért. Most azonban olyan jogi rendelkezések születtek, amelyek előírják, hogy az iparnak is hozzá kell járulnia a csomagolási hulladékok begyűjtésének költségeihez - ahogy ez a legtöbb más államban is működik"- mondta Fiona Durie.
Az egyesült királyságbeli engedélyezési kereskedelmi rendszer „elég jól" működik a másodlagos- és a harmadlagos csomagolások esetében és így az ország teljesíteni tudja az EU-s célkitűzéseket. Emellett azonban ez a rendszer - más európai országoktól eltérően - nem eredményezte a csomagolások szelektív gyűjtési rendszerének kialakulását.
Az Egyesült Királyság kormányának saját adatai alapján az országban a csomagolóanyag-fogyasztás növekedése nem követi a GDP növekedését. Ez azt mutatja, hogy a célkitűzések nem fogják vissza a gazdaságot.
Szerző:Ahmed ElAmin
2007.10.01.
Fordította: Kőműves Judit
Forrás: http://www.foodproductiondaily.com/news/ng.asp?n=80194-europen-carbon-waste