Belefulladunk az e-szemétbe
Hűtőszekrény akciós áron! A műszaki áruházakban mindennaposak az efféle hirdetések. A műszaki cikkek piacának robbanásszerű növekedésével azonban ugrásszerűen az elektronikus szemét mennyisége is megindult felfelé: a tavalyi hivatalos és nem hivatalos becslések 120 és 180 ezer tonna közötti szemétképződésről szóltak. Ennél valamivel kevesebb kerül ki a háztartásokból, nem ritka ugyanis, hogy valaki a sufniban tárolja lerobbant készülékeit. Az viszont már biztosnak látszik, hogy az utcára kerülő mennyiségnek csak a töredékét, 2006-ban nagyjából 20 ezer tonnát gyűjtöttek be, és ebből 15 ezer tonnát hasznosítottak újra a gyártók. Magyarán: minimum közel 100 ezer tonnányi műszaki szemét landol egy év alatt a legális és illegális szeméttelepeken, azt viszont az általunk megkeresett illetékesek sem tudták megmondani, miként kerül oda.
Persze már azt is nehéz viszonylag precízen körülhatárolni, hogy mekkora is lehet a szóban forgó szeméthegy. Hivatalos adatok csak az országba behozott termékek mennyiségéről vannak - tavaly ez 180 ezer tonna volt. A jogszabály is ez alapján rója ki az országban működő 700 gyártóra a visszagyűjtési kötelezettséget. Ez tavaly az országba behozott termékek 18, az idén 28, jövőre pedig 36 százalékára vonatkozik. A tavaly szint a lehetőségekhez mérten is alacsonynak bizonyult - legalábbis a Hulladék Munkaszövetségnél (Humusz) úgy tudják: a gyártók már februárra teljesítik a kvótát.
Ám ennél az uniós szabályozás sem szigorúbb: gyakorlatilag a kibocsátott árumennyiség hatodát, 16-17 százalékát kellett tavaly visszagyűjteni. Az EU ugyanis azt írja elő, hogy lakosonként évi négy kilogramm elektronikai hulladékot gyűjtsenek be, vagyis az egy évben termelődő, évi 4-8 százalékkal növekvő, 6-8 millió tonnás szeméthegyből 1,8 millió tonnát.
- Nemcsak visszagyűjteni kell a hulladékot, hanem gondoskodni annak megfelelő tárolásáról és feldolgozásáról - mutat rá a szabályozás lényegi elemére Kelemen József, a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium (KvVM) hulladékgazdálkodási főosztályának vezető főtanácsosa. De szakmabeliek is kiemelik: az ipart nem lehet egyik napról a másikra a teljes visszagyűjtésre és újrahasznosításra rászorítani. S egyébként is annak ellenére, hogy hazánk 2008-ig halasztást kapott az EU-tól ez ügyben, már az idén túl is teljesítjük az uniós elvárásokat - hangoztatta nemrégiben Persányi Miklós környezetvédelmi miniszter. Hozzátette: a visszagyűjtés, tárolás és újrafeldolgozás kérdését rendeletben szabályozzuk, amit rajtunk kívül csak három uniós tagország tett meg eddig. Szakmabeliek szerint e rendelet megfelel az EU irányelvének.
Persze kérdéses, hogy ki mit ért megfelelés alatt. "EU-kompatibilis" volt a Pettkó András (MDF) és Ékes József (MDF) által szintén 2004-ben benyújtott törvényjavaslat is - sőt, pikírt megjegyzések szerint egyenesen a brüsszeli direktíva nyersfordítása. Vagyis szigorúbb volt, mint a végül elfogadott javaslat. Például "hatásos, megfelelő és elrettentő" mértékű elektronikaihulladék-gazdálkodási bírságot helyezett kilátásba a visszagyűjtési, újrahasznosítási kvótát nem teljesítő cég számára. Most a hulladékvétségért pár százezres tétel kiszabható ki, ami aligha nevezhető elrettentőnek. De a Pettkó-Ékes-féle javaslat szerint a gyártóknak kötelezően tonnánként 100-190 ezer forintos biztosítékot is kellett volna tartaniuk az általuk forgalmazott gépekből termelődő hulladék begyűjtéséhez és újrahasznosításához - a hatályos szabály szerint ezt csak akkor kell, ha nem koordináló szervezetet kérnek fel a visszagyűjtésre.
A visszagyűjtést és feldolgozást ugyanis úgynevezett koordináló szervezetek végzik, így a gyártók olcsóbban úszhatják meg a feltételek teljesítését, mintha külön-külön intéznék azt. Tóth Zoltán, a legnagyobb hazai koordináló, az Elektro-coord Kht. ügyvezető igazgatója szerint a piac 80 százalékát kitevő ügyfélkörük évente 2,1-2,3 milliárd forinttal járul hozzá az e-hulladék ártalmatlanításához. (Ez az éves piaci bevétel 0,7-0,8 százaléka.) A cég tavaly több mint négyezer kereskedelmi partnerétől 19,5 ezer tonnát gyűjtött be, amiből 15 ezer tonnát hasznosítottak újra.
A végül a szemétdombon landoló több tízezer tonnányi e-hulladék kapcsán Lukács Bence környezetmérnök arra figyelmeztet: a hazai kommunálisszemét-lerakók technikailag nem állnak a helyzet magaslatán, így szivárgás-ellenőrző rendszerük sincs. Márpedig ha a felhalmozódó tízezer tonnányi e-hulladékból kioldódnak a mérgező anyagok a talajvízbe, nem az lesz a legfőbb gondunk, hogy az elavult régi helyett milyen árengedménynyel vásárolhatunk egy csinosabb új készüléket.