2007 tavaszelő: súlyos csapások az égetős iparra

Inota-Várpalota

Magyarországon jelenleg csak Budapest határában működik kommunális hulladékégető, de közel egy tucat van tervbe véve. A megvalósítás felé vezető úton a legtovább az Inotára tervezett égetőmű jutott. Sorsa óriási jelentőségű. Ha megépülne, félő, hogy újabb égetőknek nyújtana mintát és referenciát. Az inotai égetőműnek már elkészült az előzetes és részletes környezeti hatástanulmánya, és egészen a közelmúltig úgy tűnt, hogy minden eldőlt. Az önkormányzati választások azonban megváltoztatták az eddigi egyértelmű helyzetet. Az új képviselő-testület kijelentette: megragadnak minden eszközt, hogy a tervezett hulladékégető ne épüljön fel. Helyzetük nem könnyű, hiszen a Közép-Duna Vidéki Hulladékgazdálkodási Társulás elnöke több mint húszmilliárdos kártérítési igényt jelentett be arra az esetre, ha Várpalota megakadályozná az égetőmű felépítését. A fenyegetés mellett az ígéret sem maradt el. A Társulás mintegy 770 millió forintot ajánlott cserébe az önkormányzatnak, azonban úgy tűnik, ez nem érdekli az itt élőket: „Az egészségünk nem eladó" - mondják a helyiek. Bár az ügy állása nem kecsegtető, azonban a környezetvédelmi engedélyeztetési eljárásból még hiányzik az egységes környezethasználati engedélyezési dokumentáció. Itt még lehetőség van a vélemény-nyilvánításra, a fellebbezésre és akár a bírósági útra is. Az évi 100 ezer tonna hulladék elégetésére alkalmas mű, eddig az égető-boom zászlóshajója volt. Szerencsére úgy tűnik, hogy az Egészséges Palotáért Egyesület évek óta tartó tiltakozása beérett, és van még lehetőség megállítani a tervezett égetőmű felépítését.

Pusztazámor

Február első napjaiban érkezett hozzánk az első e-mail: Pusztazámoron 200 ezer t/éves kapacitású szennyvíziszap égetőt akarnak felépíteni. A lakosságot egy héttel korábban értesítette az önkormányzat, amely az ügyben már a népszavazást is kiírta március 4-ére. Meg lehet-e állítani egy ilyen beruházást alig egy hónap alatt? A zámori civilek példája azt mutatja: lehetséges. A tervezett szennyvíziszap égetővel nem is a technológia volt a fő probléma, hanem az eljárás. A néptől azt várták, hogy mindenféle hatástanulmány és komolyan vehető tájékoztató nélkül döntse el: akarja-e a beruházást. A tájékoztatás egyoldalúan indult, de hála a helyi civilek szerveződésének megalakult az Egészséges Zámorért Értékvédő Társulat, amely rövid idő alatt megfordította az események addigi irányát. Több tájékoztató füzetet készítettek, amelyet eljutattak minden háztartásba, a faluban többé nem lehet eltitkolni, mire is szavaznak valójában március 4-én. A szavazás előtti lakossági fórumra mindenki kíváncsi volt. Zsúfolásig megtelt az iskola épülete, ahol nem lehetett kérdéses, miképp fog szavazni a lakosság. A HuMuSz is ott volt a rendezvényen, korábban sajtókapcsolatokkal és szakmai anyagokkal segítette a helyiek munkáját. Könnyű dolgunk volt, hiszen az egyik helyi lakos titkon ellátogatott a németországi referenciaüzembe, ahol felvételeket készített, amit a fórumon be is mutatott. Nyilvánvalóvá vált, hogy az üzem és a technológia közel sem annyira tökéletes, amennyire azt a beruházó állítja.

A március 4-i népszavazás az ellenzők diadalát hozta. A helyi népszavazáson a választók 65% jelent meg, és 88%-uk az égető ellen szavazott. Óriási siker ez, hiszen a helyi népszavazások során környezeti ügyekben nagyon nehéz elérni, hogy a többség leadja szavazatát. A legnagyobb kihívás az érdektelenség leküzdése. Ez a zámoriaknak egy hónap alatt sikerült. Sikerük nem várt hírnevet szerzett kicsiny falujuknak, gratuláló levelek érkeztek Írországból, Macedóniából, de még a Fülöp-szigetekről is. Ám a legfontosabb elektronikus üzenet a zámoriak Szentendréről kapták: "Visszaadtátok abban való hitemet, hogy egy kis közösség képes a saját sorsát a kezébe venni".

Szentgotthárd

Ha Pusztazámor egy kis közösség sikere, úgy Szentgotthárd lassan az egész ország ügyévé válik. Itt a várostól kevesebb mint egy kilométerre, de már az osztrák Heiligenkreutz-hoz tartozó területen egy 200 ezer tonna/év kapacitású égetőt tervez felépíteni a BEGAS AG. Jellemző, hogy a létesítmény felépítését az osztrákok Grazban nem engedélyezték, így hát a magyar határnál próbálkozik a cég. Magyarországnak az Espooi Egyezmény értelmében nincs vétójoga az ügyben. Ezért is fontos az, ami Szentgotthárdon már közel egy éve zajlik. Legutóbb március 17-én tartottak tüntetést a rábafüzesi határátkelőnél, amin több mint 3000 ember vett részt. A magyarországi égető-ellenes tüntetések sorában talán ez volt a legnagyobb létszámú rendezvény. Alig néhány héttel korábban 1800 diák tiltakozott a tervezett égető ellen. Február közepén pedig ezer ember gyűlt össze a szentgotthárdi vasútállomás előtt.

A gotthárdiak szervezettsége és fellépése nem eredménynélküli. A Nyugat-magyarországi Régió bejelentette, hogy megszakítja minden diplomáciai kapcsolatát Burgenlanddal, ha az osztrákok nem állnak el az égető felépítésétől. Ezzel az ügyet sikerült nemzetközi rangra emelni, sőt ma már az Európai Parlamentben is felszólaltak az ügyben. A fő kérdés a gotthárdi ügyben az, hogy mit is jelentenek a határok az Európai Unióban. Felépülhet-e úgy egy égetőmű a határon, hogy akik a szennyezés zömét kapják, valódi beleszólás nélkül kénytelenek azt eltűrni a határok nélküli Európában. Vagy az Európai Unió valódi közösséget jelent, ahol a határ nem lehetőség a környezetszennyezőknek, hanem kapocs a két ország között. Bővebb információ a helyi civilek honlapján: http://www.nh.sztg.hu/civil/index.htm

Hajdúböszörmény

Több mint tíz éve kering a hír, hogy Böszörményben egy cég hulladékégetőt építene. Az Európai Uniós forrásoknak „köszönhetően" most a terv egyre komolyabb formát ölt, amit, hála a helyi Zöld Kör fellépésének, egyelőre sikerült megakadályozni. A Thermic Energy Invest Kft. megállapodást kötött az önkormányzattal, hogy elkészíti a tervezett erőmű előzetes környezeti hatástanulmányát. Erre pénz hiányában nem került sor, és a határidő lejárt. Most szeretnék az önkormányzattal meghosszabbítani ezt a szerződést. A dokumentum az önkormányzatot semmire sem kötelezné, mégis felér egy támogató nyilatkozattal, amely segítségével a cég előtt megnyílnának a pályázati források. A Zöld Kör levelet küldött az önkormányzati képviselőknek és sajtótájékoztatót is tartott, aminek eredményeképpen a képviselő testület elhalasztotta a döntést. Ez azért is óriási eredmény mert az illetékes önkormányzati szakbizottság támogatásra javasolta a projektet. A cég csúsztatással vádolta meg a helyi zöld szervezeteket és sajtópert is kilátásba helyezet, miközben ők egy TV interjúban azt nyilatkozták, hogy az égető kéményén tisztább levegő jön ki, mint amit a látogatók a Nemzeti Park határában szívhatnak. A testület végső döntésére március 29-ig várni kell. Mindenesetre a zöldszervezetek elszántak: ha kell népszavazással akadályozzák meg az égető felépülését.

Nyergesújfalu-Tát

A Holcim tervezett cementgyárában 75.000 tonna hulladékot égetnének. Mivel a térség összes önkormányzata belépett valamely hulladékgazdálkodási társulásba, súlyos kérdésként merül fel, hogy honnan származna a hulladék? A Holcim március 5-én nyújtotta be a tervezett gyár részletes környezeti hatástanulmányát, amit a civilek erősen kritizáltak. A tanulmány megállapítása miszerint a létesítmény a környéken élők egészségére semmilyen hatást nem gyakorol. A civilek szerint ez a megállapítás nevetséges, hiszen a negatív hatás nem lehet kérdés, legfeljebb annak mértéke. Március 3-án a zöldszervezetek lakossági fórumot tartottak Táton, ahol mintegy 200 ember előtt beszéltek a cementgyártás és a hulladékégetés negatív hatásairól, valamint arról, hogy a lakosságnak milyen lehetőségei vannak a tervezett gyár elleni fellépésre. A környezeti demokrácia egyelőre erősen csorbul, hiszen az 1500 oldalas hatástanulmány fénymásolásáért a Környezetvédelmi Felügyelőség 180 ezer forintot kér...

Minisztériumi tanulmány

A napokban hozzájutottunk a környezetvédelmi minisztérium megbízásából elkészített: „a települési hulladék energetikai hasznosításának alternatíváiról, Feltételeiről" című tanulmányhoz, amelyből kiderül milyen jövő vár(hat) ránk égetős fronton. Ez egy újabb cikket igényelne, most csak beharangozóként, néhány terv a tanulmányból: új 300 ezer tonna/éves kapacitású vegyes kommunális hulladékégető Budapesten, új égető Pécsett vagy környékén (100 ezer tonna), új égető Debrecen-Nyíregyháza környékén (150 ezer tonna), égető Kunszentmárton környékén (220 ezer tonna), és természetesen az Inotai égető. Ezen kívül a tanulmány számol a hulladékok cementgyári és erőművi égetésével is. És hogy illúzióink ne legyenek, álljon itt egy mondat, amely a szentgotthárdiak tiltakozását helyezi új összefüggésbe: „Az építés elleni tiltakozások mellett ki kellene használni a helyzeti előnyünket a megfelelő beszállítói megállapodás megkötésére" (135.old). A minisztérium valóban számol a civil ellenállással...