Mozikban a Megetetett társadalom

A film vélhetően hátteret fog adni az élelmiszereinket érintő súlyos botrányoknak, és méginkább ösztönözni fogja a nagyipari és globalizált élelmiszer-előállítás és élelmiszer-kereskedelem átalakítását.

A Megetetett társadalom szemléletesen, a mai amerikai társadalom jellemző figuráinak és az ő problémáiknak a felvonultatatásával tárja fel a nagyipari húsgyártás árnyoldalait.

A film hazai forgalmazása jó alkalmat teremt arra, hogy ne csak az épp aktuális élelmiszerbotrány miatt foglalkozzunk a nagyipari, illetve a globalizált élelmiszeripar és -ellátási rendszer számos problémájával, visszásságával.


A tavalyi év sajtója a legkülönfélébb élelmiszerbotrányoktól volt hangos (lsd. ténygyűjtésünket). Ennek ellenére továbbra is keveset tudni arról, honnan származik, és milyen körülmények között jut el a fogyasztókhoz az élelmiszer.

· 1999 és 2005 között több mint 5-szörösére nőtt a hazai húsimport (csak 2005-ben több mint 30%-kal nőtt a sertésbehozatal), és több mint 13-szorosára az élőállat import;
· Az utóbbi években éves szinten 800-2000 tonna húst importáltunk például Brazíliából, ahol az amerikai húsfarmokhoz hasonló körülmények között „gyártják” a húst;
· A feketehúspiacon évente legalább egymillió sertés húsát mérik ki;
· 2006-ban csak augusztusig 446 tonna húst, illetve hústerméket vontak ki a forgalomból;
· Egyes áruházakban importtal hamisítják a magyar csirkecombot;
· A teljes magyar húspiac legalább negyede illegális.


Úgy tűnik, hogy a nagy leleplezések nyomán kiszabott büntetések nem jelentenek komoly visszatartó erőt (egyes áruházak és cégek esetében már évekkel korábban is napfényre került jó néhány visszaélés). A TVE szerint az igazi visszatartó erőt a nyilvánosság jelentené, az, ha a hatóságok azonnal nyilvánosságra hoznák az általuk elmarasztalt vállalatok és az érintett termékek nevét.


Bíztatjuk a sajtóorgánumokat és fogyasztókat, hogy a hatóságoknál keressenek választ olyan kérdésekre, mint:

· Milyen gyakran és milyen eredménnyel ellenőrzik a Magyarországon működő vágóhidakat?
· Milyen betegségek és milyen gyakorisággal fordulnak elő a nagyüzemi körülmények között tartott állatoknál? Milyen gyakran szenvednek az állatok? Milyen szerekkel, hormonokkal kezelik a nagyüzemi állattartásban tartott állatokat, melyek ezek egészségügyi kockázatai?
· Miért nem hozzák nyilvánosságra minden esetben a fogyasztókat megtévesztő, megkárosító, a hatóságok által megbüntetett cégek és termékeik nevét? Mit tesznek az egyes hatóságok az ehhez szükséges törvénymódosításért?


Az élelmiszerbiztonsági szempontok mellett a film ugyancsak foglalkozik a húsipar környezetvédelmi kockázataival is.

· Az esőerdőket rendkívül gyors tempóban irtják, hogy helyükön (Magyarországra is importált) szarvasmarhát legeltessenek, illetve hogy az állatok táplálásához szóját termeljenek.
· A haszonállatok használják a Föld felszínének 30%-át.
· A haszonállat-tartás 18%-al több szén-dioxid kibocsátással jár, mint a közlekedés, de más fontos üvegházhatású gázok kibocsátásáért is felelős: az összes emberi tevékenységre visszavezethető dinitrogén-oxid (kéjgáz) 65%-áért és a metán 37%-áért.
· Azonos kalóriabevitel esetén a vegetáriánus étrenddel szermben egy átlagos húsevő húsigényének kielégítéséhez még óvatos becslések szerint is 10-12-szer több vízre van szükség.

Fontosnak tartjuk, hogy a magyar sajtóban és közbeszédben ez a téma is teret kapjon.

(forrás: Tudatos Vásárlók Egyesülete)