Bajban a Föld
Ökológiai konferencia az Akadémián (1.rész) - Pénzes Dávid
Ökológiai konferenciát rendeztek a Magyar Tudományos Akadémián november 10-én. Az elõadássorozat mindegyik elõadója kíméletlen õszinteséggel mondta ki: nagy veszélyben van Földünk. A globális változások olyan elõrehaladottak, hogy mérséklésükre, vagy esetleges visszafordításukra kizárólag egy új szemléletû politikai-gazdasági-társadalmi rendszer lehet képes. [a gondola.hu cikksorozata]
A globális változás azokat a természeti és társadalmi változások összességét jelenti, mely a Föld, mint egységes rendszer működésére lényeges hatással van – mondta Kertész Miklós előadása elején. Ezek különböző részterületekből adódnak össze, melyeket megismerve döbbenetes kép tárul az ember szeme elé. Az alábbi négy ábrán jól látszik a tendencia: a 20. századtól kezdve teljesen átalakult a bolygónk.
| | |
| ||
A földhasználat megnövekedett, az erdők nagysága folyamatosan csökken. A Föld középhőmérséklete növekszik, a madár és emlős fajok egyre nagyobb számban halnak ki. Drámai kimondani – jelezte Kertész – hogy ilyen mértékű kihalást „normál” időszakban nem produkált még a Föld. Ezek eddig kizárólag a nagy földtörténeti katasztrófákhoz voltak köthetők. A negyedik ábra mutatja az emberiség lélekszámának alakulását: exponenciális növekedés.
A széndioxid kibocsátás növekedése megbomlasztja az egyensúlyt
Az előadásból feketén-fehéren kiderült, amit már eddig is tudtunk: a széndioxid kibocsátás az utóbbi kétszáz évben, de különösen a 20. századtól nagymértékben növekedett. A légkörbe jutó széndioxid egy jól működő rendszer részeként több visszacsatolás eredményeként cserélődött ki az óceán, a bioszféra, és vulkanizmus segítségével. Ez a rendszer mára felborult. Az emberiség oly nagy mértékben bocsátja ki – többek közt – ezt a gázt is, ami képtelen tartani a légkör kényes egyensúlyát.
Mivel a széndioxid a legfőbb üvegházhatást okozó gáz, azért növekedése, erősebb üvegházhatást eredményez, azaz, lassan melegszik a Föld. Ha ezt a változás csupán Magyarországra vetítjük ki, akkor Kertész szerint nemsokára egyetlen élőlényközösség sem maradhat a jelenlegi klimazonális helyén.
Egy átfogó ENSZ vizsgálat eredményei: nem túl rózsás a helyzet
Az ENSZ megrendelésre – számos intézmény – több, mint 2000 szerző és lektor részvételével készült 2001-2005 között a Millennium Ecosystem Assessment (MEA). Ennek eredményeiről Török Katalin beszélt. A jelentés legfontosabb következtetései a következők: Az utóbbi 50 évben a földi élet sokfélesége soha nem látott mértékben, részben visszafordíthatatlanul csökkent az emberiség növekvő igényeinek kielégítése miatt.
Az ökoszisztémák átalakítása az életminőség javulását és a gazdaság fejlődését eredményezte, de egyes ökoszisztéma szolgáltatások leromlása megnövelte a kiszámíthatatlan folyamatok és a szegénység elterjedésének valószínűségét bizonyos csoportokban. Az ökoszisztémák degradációja a következő 50 évben folytatódhat. A leromlás visszafordítása és a növekedő igények kielégítése egyes MEA forgatókönyvek mentén elképzelhető, ez azonban jelentős kormányzási, szervezeti és gyakorlati változtatást igényel, ami jelenleg nem látható.
A vidéki szegények a leginkább kiszolgáltatottak
Ezek okait kutatva a jelentés megállapítja, a globális gazdaság 6-szorosára, az élelmiszertermelés 2,5-szeresére, vízfogyasztás duplájára nőtt, a papír ill. rostpép célú faanyag felhasználása 3-szorosára emelkedett, a vízi erőmű kapacitás megduplázódott, a faanyag felhasználás több mint 50%-al nőtt.
A legtragikusabb a jövőre szóló prognózis: Az ökoszisztéma szolgáltatások fogyasztása 2050-e 3-6-szorosra (globális GDP-ben mérve) nő miközben az emberiség lélekszámának növekedése várhatóan lassul. Az ökoszisztémákat befolyásoló legtöbb hatótényező valószínűleg nem fog csökkenni, a klímaváltozás és tápanyagterhelés várhatóan erősödni fog. Az ökoszisztéma szolgáltatástól leginkább függő embercsoportok (többnyire a vidéki szegények) lesznek a további változások következményeinek a leginkább kiszolgáltatva.
A Föld lehetséges irányítási rendszerei: ma a legrosszabb érvényesül
A MEA négy irányítási rendszer típust, melyek mentén becsülhető az ökoszisztémák és az emberi jólét jövője. A globális irányítás: globálisan összekötött társadalom liberális gazdasággal; az ökológiai problémák reaktív megközelítése; erőfeszítések a szegénység csökkentésére; nagy gazdasági növekedés; kisebb emberi populáció 2050-re.
Erőből való kormányzás: regionalizált világ; a nemzetek csak a saját érdekeiket nézik; kevés figyelem a közjavakra; az ökológiai problémák reaktív megközelítése; legalacsonyabb gazdasági növekedés; legnagyobb emberi populáció 2050-re.
| | |
| ||
Mozaikos alkalmazkodás: regionális, vízgyűjtő szintű döntések; erős lokális intézményrendszer és oktatás; az ökológiai problémák proaktív megközelítése; gazdasági növekedés kezdetben szerény, később nő; emberi populáció 2050-re közel azonos az előzővel Techno-kert: globálisan összekapcsolt, fejlett technológián alapuló világ; manipulált ökoszisztémák; proaktív problémakezelés; emberi populáció közepes.
Török Katalin előadása végén kénytelen volt azt mondani, hogy ma a minden téren legkedvezőtlenebb modellt, az erőből való kormányzást látja érvényesülni. Ez az út pedig előbb utóbb járhatatlanná válik. A későbbi előadásokat is előrevetítve elmondható, az emberiségnek minél előbb paradigmaváltásra lesz szüksége.