Figyelmeztető üzenet

Ez a cikk kb. 18 éve íródott.
A benne szereplő információk a megjelenés idején pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A Zéró szemét projekt

  • 2006. október 21.
  • humusz
Egy város, amely az újrafelhasználást életmóddá tette [Szaku Magazin, 2003 december 19, www.szaku.hu]

A Tokusima prefektúrabeli Kamikacu városka mottója talán az lehetne, hogy "Ne pazarolj". Itt nincsenek szeméthegyek. Amit a háztartásokban nem komposztálnak, azt személyesen viszik a gyűjtőhelyre, különválasztva az újrahasznosítható tárgyakat. A város célja, hogy 2020-ra minden szemetet eltüntessen. Az akció még 2001-ben kezdődött, amikor egy, még 1998-ban épült szemétégetőről kiderült, hogy nem felel meg az előírásoknak. Josio Jamada polgármester a további környezetszennyezés megelőzése érdekében bezáratta az égetőt. Ez vezetett végül a Zéró Szemét projekthez, melyet idén szeptemberben ismertettek.
Kamikacuban a szemetet 34 kategóriára osztják, mint alumínium dobozok, műanyag üvegek, pelenka, újságok és magazinok, elemek és így tovább.

A 2002-es fiskális évben a város termelte szemét 79%-át újrahasznosították. Ugyanez a szám Japánban 2000-ben mindössze 14% volt.

A Környezetvédelmi Minisztérium Szemétkezelő Osztályának egyik munkatársa elmondta, hogy jelenleg Kamikacu a legjobban újrahasznosító város.

Kamikacu város szemétújrahasznosító programja mély benyomást tett egy New York-i professzorra, Paul Connettra is. Connett nemrég kifejezetten a szemétfeldolgozó üzem miatt látogatott el a japán véroskába. Szerinte az összes önkormányzatnak követni kellene ezt a példát.

Connett szakterülete a környezeti kémia és világszerte tanulmányozza az égetőktől eltérő szemételtüntetési módszereket. Azt javasolta a hivatalos szerveknek, hogy tűzzék ki célul: 2020-ra a San Francisco méretű városok is valósítsanak meg ugyanilyen megoldásokat.

A 2001 márciusában bejelentett hulladék-megsemmisítő terv kihirdetése óta a város egy emberként dolgozott a könyezet javításáért. E munka részeként komolyan vették Connett 2020-as határidejét, és "mindent megtesznek azért, hogy addigra teljesen megszűnjön az égetés és a feltöltés".

Az 1500 méter magas hegyek között fekvő kisvárost ma mintegy 2000-en lakják. A Hibigatani Gomi állomás az egyetlen hely, ahol ma szemetet lehet elhelyezni. Mivel nincsenek szemetes autók, a lakosoknak személyesen kell elvinni a szemetet a feldolgozóba.

A város helyi lakosokat alkalmaz, hogy a 120 négyzetméteres előkészítőben megtanítsák a többieknek, hogyan kell szétválogatni a szemetet.

Több, mint tíz konténert helyeztek el alétesítmény előtt, rajtuk a feliratokkal: "alumínium doboz", "átlátszó üveg" satöbbi.

A feliratok azt is elmondják, mit hogyan hasznosítanak majd újra (például építkezéseken vagy üvegöntéshez).

Az 57 éves Kimijo Imoto így fogalmazott:

- Otthon válogatom szét a szemetet. Ha helyesen használják újra, az engem arra öszzönöz, hogy kövessem a város szabályait.

A nagy tárgyak és az autógumik kivételével a létesítmény minden nap 29 féle szemetet fogad be. A legtöbb háztartás már vett konyhamalacot, ami a konyhai hulladékból komposztot készít. A városháza egyik 20 éves alkalmazottja, Csiaki Haszegava elmondta, hogy Szaitama prefektúrában, ahol korábban élt a szemetet csak tessék-lássék válogatták szét, és csak arra figyeltek, hogy külön kerüljön az éghető és az éghetetlen hulladék. Amikor e városba érkezett, eleinte túl terhesnek érezte a válogatást, de a művelet hamar rutinná vált. Mostanra már eleve olyan termékeket keres, amelyeket a lehető legkevesebb anyagba csomagoltak.

Kamikacu éghető szemete egy másik városban kerül felhasználásra. Négy év alatt a kisváros 136 tonna éghető szemét helyett 61 tonnára csökkentette az éves megtermelt mennyiséget. Eközben egy kilogramm szemét elhelyezésének költsége 56 jenről 292-re emelkedett.

A városházán még ma is azon dolgoznak, hogy mit tegyenek az olyan nehezen megsemmisíthető szeméttel, mint például az öreg bőrcipők. És támadt egy ötletük. Ahogy Kaszamacu polgármester fogalmaz: "A megoldás kulcsa nem csak abban rejlik, hogy szétválogatjuk a szemetet, hanem abban, hogy eleve olyan termékeket veszünk, amelyeket majd újra lehet hasznosítani."

Az egyik városházi hivatalnok szerint a megoldás a gyártóknál van, akik eldöntik, milyen anyagot alkalmaznak. Vannak például olyan csomagolások, melyek bár csupa újrahasznosítható anyagból készülnek (alumínium, papír stb), olyan módon vannak összeragasztva, hogy csak elégetni lehet őket.

- Az újrahasznosítás nem működik, ha a gyártók nem fognak össze velünk - mondta Kaszamacu polgármester.

Asahi Shimbun